Horváth: Tarlós fúrta meg az Alstomot

Horváth Csaba szerint a választások előtt Tarlós István és Vitézy Dávid fúrta meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál az Alstom-szerelvények engedélyezését, de a fagyi később visszanyalt. A fővárosi közgyűlés szocialista frakciójának vezetője szerint Orbán Viktor ostorral kényszeríti egybe a főpolgármestert és a frakciót. Interjúsorozatunkban a fővárosi közgyűlés frakcióvezetői értékelik a Tarlós-éra első két évét.

A legutóbbi hírekből úgy tűnik, mintha Tarlós István első számú szövetségese lenne. Ellenzéki frakcióvezetőként nem zavarja ez?

Ezt mégis miből vonta le? Elég furcsa lenne, ha így lenne. Egyébként, ha Tarlós István szövetségese lenne a városnak, akkor nekünk, a legnagyobb ellenzéki frakciónak kötelességünk lenne segíteni megvédeni Budapestet. De Tarlós István nem szövetségese a városnak, hanem szolgai végrehajtója a kormányzati törekvéseknek.

A héten a busztender ügyében éppen az MSZP állt a főpolgármester mellé a Fidesszel szemben, és nem ez volt az első hasonló eset.

A Fidesz belharcaival nekünk nincs dolgunk. Se Tarlóssal, se mással nem léptünk érdekközösségre. Bár a város érdekében még akár erre is készek lennénk normális helyzetben, néhány előremutató kérdésben.

És a busztender ilyen?

Nem mondjuk teljesen ugyanazt. Úgy látom, hogy Tarlós miközben csak hangoskodik, elsősorban a fideszes kormánypárt frakciójának próbál megfelelni, a budapestieknek tett esküjével ellentétesen kiszolgálja a Fideszt. Épp erre alapozom azt, hogy szolgalelkű bábvezető. Valójában szerintem nem is Tarlós István vezeti ezt a várost, hanem Orbán Viktor. Orbánnak van főpolgármestere, Budapestnek nincs.

Orbán Viktornak van arra ideje ön szerint, hogy a főváros ügyeivel foglalkozzon?

Budapesttel kapcsolatos ellenszenve közismert, hogy ideje és képessége mit enged neki azt  nem tudhatjuk. Azt látom, hogy az ő nevében eljáróknak viszont van. Azoknak, akik Orbán Viktor magyar hangját közvetítik a főváros felé.

Ki lenne ez a magyar hang?

Most éppen Lázár János, akit megbízott Orbán Viktor, hogy tudakozódjon és vágjon rendet a főpolgármester és a fővárosi frakció konfliktusában. Azt kell látni azonban, hogy ez a konfliktus nem a lényegről szól, hanem személyeskedésekről, hatalmi kérdésekről. A hatalom által képviselt lényegben, a felülről fogalmazott gazdasági és ideológiai kérdésekben, ha ostorral kikényszerítve is, de mindannyian egyetértenek.

A busztenderről szóló vita azért nem a személyeskedésről szól.

Kezdjük azzal, hogy a tendert megkérdőjelezhetően eleve a nyertes típusú buszokra és a nyertes magyarországi lehetőségeire írták ki. Ezt az eredményt egy évvel ezelőtt én már borítékoltam. Vitézy Dávid és György István főpolgármester-helyettes most is ragaszkodnak ahhoz, hogy megkössenek egy erősen megkérdőjelezhető szerződést, ami a mai napig magyarázatlanul, közel 3 milliárd forinttal drágább, mintha a BKV maga szolgáltatna az utazók részére.

Érthető némileg a ragaszkodás az új buszokhoz akkor, amikor a régi Ikarusok nemes egyszerűséggel kettétörnek például a Rákóczi úton.

Ha van egy családi Suzukink, ami jól-rosszul, de szolgálja a családot, akkor okos ezt egy drága, bérelt Mercedesre cserélni? Olyanra, aminek a finanszírozási többletigénye bedöntheti a családi kasszát? Az szerintem mindegy, hogy az Ikarus, vagy a más típusú busz nem áll ki reggel, ha az utasok ennek következtében nem jutnak el úti céljukhoz.

Tegyük hozzá, hogy Vitézy Dávidék számításai szerint az új buszok üzemeltetése bár valóban drágább lesz, de ezt nagyrészt a jobb hatékonyság kompenzálni tudja, azaz finanszírozható a kiszervezés.

Na, ez nem igaz. A számok makacs dolgok. Ezekből világosan kiderül, hogy a 150 darab Mercedes busz üzemeltetése többe kerül.

Én biztos nem fogok vitatkozni ezen a BKK helyett.

Csak annyit hadd mondjak, hogy a 95 millió forintos Mercedes Citaro a világ egyik legdrágább városi busza. Ugyanilyet csak példaként Volvóból meg lehetett volna kapni 75 millió forintért.

Azért a busztípust nem a BKK és a főváros, hanem a pályázó alvállalkozó választotta ki.

Bocsánat, jelölte meg, ugyanis választani alternatívákból lehet. De ma nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a BKV jövő évi finanszírozására sincs elég pénz, és emellett akar a BKK luxusbuszokat vásárolni. Ahogy tudom egyébként, visszatérve a korábbi kérdéséhez, a hétfői rendkívüli közgyűlésen Tarlós István és a Fidesz-frakció szokás szerint mégis zöld jelzést fog adni a busztender eredményének kihirdetéséhez. Ha megkötik az erről szóló szerződést, akkor az megalapozza a hűtlen kezelés alapos gyanúját, az MSZP-frakció pedig a szükséges jogi lépéseket meg fogja tenni.

Az előbb említette, hogy a Tarlós-Fidesz konfliktus hátterében személyi ellentétek vannak. Korábban azt is mondta, hogy a Fidesz-frakció részéről is megkeresték, amit ugyan a Fidesz-frakció tagad. Milyen érzés egy ilyen helyzetben a középpontban lenni? És miért csak az MSZP-t keresik a szemben álló felek a közgyűlési frakciók közül?

Ehhez a hatalmi játékhoz az ellenséget keresték, nem a résztvevőket.

De miért? Egy vagy két szavazat már dönthet, annyit pedig bármelyik frakció tud produkálni.

A hatalmi játékban felhasználható szavazatok blöfföléséhez az LMP vagy a Jobbik szavazatszáma nem elég. Az MSZP viszont tíz képviselővel rendelkezik. Bennünket akartak felhasználnia kisstílű háborúskodásukban. De minden alkalommal visszautasítottuk magát a felvetést  is ebben a témában, így nem tudjuk igazán, hogy mire ment volna ki a játék. Ebben a belső hatalmi harcban mi továbbra sem veszünk részt.

Ez így szépen hangzik, de a politika állítólag az alkudozás művészete. Valamit valamiért. Volt már hasonló a korábbi ciklusokban is.

Ne keverjük össze a régebbi koalíciós költségvetési vitákat egy ilyen hatalmi veszekedéssel. Itt a konfliktus a  hatalmat gyakorlók  csoportján belül  van,  és felszínes  dolgokról. Lényegi ügyekben egyik oldalról sem szólalnak meg, amikor elvisznek a fővárostól 300 milliárd forintnyi egészségügyi vagyont. Nem szólalnak meg akkor sem, amikor elvisznek mintegy 150 milliárd forintnyi oktatási vagyont. Vitáik akkor jutnak el Orbán Viktorig, amikor egymásra haragszanak, és megpróbálják befeketíteni egymást. Na ilyen típusú veszekedésben mi nem fogunk részt venni.

Na de nem mindegy egy budapestinek, hogy a kórházat, ahol ellátják, vagy az iskolát, ahova a gyereke jár, ki tartja fent, az állam vagy az önkormányzat?

Nem. Míg korábban, 2010 előtt a fővárosi önkormányzat kiemelkedően sokat, tíz év alatt mintegy 130 milliárd forintot költött a kórházakra, fejlesztésekre, felújításokra, Tarlósék az elmúlt két évben semmit. Ugyanúgy, ahogy a kórházakat január elsején átvevő állam sem.

Mondjuk egy átadás-átvételi időszakban az nem furcsa, hogy a régi tulajdonos nem költ már az átadandó intézményekre. Azt mire alapozza, hogy az új tulajdonos sem fog?

Arra, hogy a kormány 2012-ben szinte egy fillért sem költött a fővárosi kórházakra. Ezt fogja érezni a beteg is: leromlik az eszközpark és rosszabb minőségű ellátást kap.

Tarlós István nem is szokott azzal kérkedni, hogy a kórházak ügyét megoldotta, annál inkább kiemeli, hogy a közlekedés és a közművek terén milyen sikereket ért el. Ön hogy látja, bevált a két nagy holdingszervezet, a BKK és a BVK?

Kezdjük a BKK-val. Tízmilliárd forintot költött a város eddig a BKK-ra, ekkora  mértékű forrást biztosított a főváros a cég működésére. Ennek gyakorlatilag semmilyen látható haszna nincs, volt viszont botrányos buszsávfestés, botrányos buszbeszerzés, éttermi számlák és luxusiroda .

Erre mondta a főpolgármester, hogy a BKK hozott 50 milliárd forintnyi uniós támogatást.

Az uniós támogatásokat még a korábbi BKV struktúra alapozta meg, Ők nem szereztek semmit ahhoz képest, amivel a főváros korábban rendelkezett. Hivatkoznak például az 1-es, 3-as villamos meghosszabbítására, de az erre vonatkozó támogatási szerződéssel már korábban is rendelkezett a főváros. Az hogy ők számmanipulációt folytatnak , és a kormánnyal folyik egy szerecsenmosdató játék, hogy én visszamondom a te meglévő szerződésed, de újrakötöm, és a könyvelési mérlegben az már plusz egységként jelenik meg, ez csak átverése a budapestieknek. A miattuk elbukott forrásokról viszont, hallgatnak mint a sír.

Az Alstom-szerződés megmentéséről mi a véleménye?

Ugyanúgy nem tudom értékként elfogadni, hiszen Tarlós és Vitézy volt az, aki régebben sikeresen megfúrta a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál az Alstom-szerelvények engedélyezését. Ezen túl kimondható, hogy nemcsak a közvélemény számára nem engedtek betekintést a részletekbe, hanem számunkra sem.

De miért fúrták volna?

Azért mert akkor még a választások előtt  ez volt a rövidtávú érdekük , és mindenképpen botrányt akartak a 4-es metró környékén. Vitézy volt ennek a kampányarca, ezért kapta hálából a BKK vezérigazgatói pozícióját, amire egyébként tökéletesen alkalmatlan. De a fagyi aztán visszanyalt, mert nekik  hozzáértés hiányában nehéz volt a beruházást újraindítani.

Ezt mondja ön, de Tarlós István a metróval kapcsolatban mindig az előző városvezetés hagyatékáról beszél, ha pedig ön szólal meg, mindig megkapja, hogy ön régebben kijelentette, hogy rendbe tette a BKV-t, ehhez képest itt a csőd. Ez a végső érv szokott lenni, amire ön már nem is nagyon szokott válaszolni.

Ez egy rendkívül arrogáns és pitiáner megoldás a főpolgármestertől, mert közgyűlési üléslevezetőként az utolsó szó az mindig nála van, akkor is, ha nem mond igazat. Amikor ezt én mondtam, akkor arra a főváros és kormány között kötött szerződésre utaltam, ami hosszútávon rendezte akkor a BKV finanszírozását. Ha Tarlós ilyen szerződéssel rendelkezne most, megnyalhatná mind a tíz kéz-, és mind a tíz lábujját. De Tarlós István inkább a fideszes főnökeivel közreműködött  abban, hogy azt a szerződést felmondják, és nem tudott helyette jobbat kötni. Ennél ostobább vezetői döntés ritkán születik.

Úgy nehéz betartatni a szerződést, ha az Orbán- kormány nem akarja betartani. Ráadásul Bajnai Gordon meg könnyen írta alá 2009 végén, hiszen lehetett tudni, hogy hamarosan egy teljesen más kormány alakul.

Csakhogy az a kormány a maradék időben ki is fizette, amit vállalt. Ellenben a BKV csődjét idén csak úgy tudta megúszni a főváros, hogy valamennyi tartalékát felszabadította, és a tömegközlekedésre fordította. Ebben az évben éppen túléltük, a következő évben viszont lehetetlen, mert a tavalyi még 60 milliárdos  és az idei 32 milliárd forintos csökkentett támogatás helyett, jövőre már csak 12 milliárdot ad a kormány, ezt kipótolni pedig nem lesz pénze a fővárosnak. Ha a BKV becsődöl, akkor magával rántja a fővárost.

Eddig a pénzhiányról volt szó, most beszéljünk azokról a cégekről, amik Tarlós szerint már hozzák a pénzt, a megreformált, visszavásárolt közműcégekről.

Ha a közműholding, azaz a Budapesti Városüzemeltetési Központ és a közmű cégek csoportja egy méhcsalád része lenne, akkor a BVK inkább a herékhez hasonlítana, nem a dolgozókhoz. Közel 1,5 milliárd forint ment el rá, de érdemben nagyon szerény eredményt tett le az asztalra. Ahhoz nem kellett BVK, hogy a főpolgármester úgy döntsön , hogy a Vízműveket vissza akarja vásárolni - amire szintén fedezet nélküli váltót állítottak ki.

Az rossz üzlet volt ön szerint?

Tarlós büszke arra, hogy mintegy 10 milliárd forintot nyert a főváros, de nem mindegy, hogy 22 milliárdot 10 év alatt kell kifizetni, vagy 12-t most. Szerintem a főváros jelenlegi anyagi helyzete ismeretében az utóbbi nem a legpraktikusabb döntés. És továbbá, az üzleti terv, ami a megtérülésre készült, bármely szakmai vitában megállná a helyét? Néhány hónap elteltével már kijelenthető, hogy nem!

Azért nem ilyen egyszerű a dolog, nagyobb lett az éves osztalék, és több év alatt kell fizetni.

Pedig ilyen egyszerű, mert az összes többi kockázati kérdés szőnyeg alatt érlelődik, habár egy kellő komolyságú szerződésben kezelhető lett volna. De Tarlós lelke rajta. Mi önmagában annak is örülnénk, ha ez a tranzakció a város károsodása nélkül záródhatna le. A BVK azonban összességében eredményeket nem hozott. Sőt, a távfűtés korszerűsítésére félretett közel 4 milliárd forintot beszippantotta a főváros, és tulajdonképpen részben ebből finanszírozzák a tömegközlekedést. Azaz, a távfűtéses lakásban élők pénzéből segítették meg a BKV-t.

A végén térjünk át a tiszta politikára. Az utóbbi időben körvonalazódik a nagypolitikában egy kormányváltó koalíció. A fővárosi közgyűlés frakciói között mekkora az együttműködés?

Csak az LMP-vel van informális együttműködés. A Jobbikkal nem kívánunk és nem fogunk együttműködni. Ez elvi és stratégiai kérdés. Az út, amit ők választottak, elfogadhatatlan.

És az út, amin az MSZP-frakció halad? Mennyire elégedett magukkal?

Röviden azt mondhatnám, hogy elégedett vagyok, hosszabb távon pedig ezt a választók döntik el. Ha ma lennének a választások, én nagy magabiztossággal állnék a megmérettetés elé. A jelenlegi kurzusnak nem hiszem, hogy nagy esélye lenne ennek a rombolásnak a folytatására.

Na de mit tud majd felmutatni a választóknak, mi az amiben a szocialisták vitézkedtek?

Az ellenzéknek a városvezetés döntéseire közvetlen ráhatása nincs. Bizonyos kérdésekben mégis megtudtuk akadályozni a tények bemutatásával ,a főpolgármester győzködésével, hogy  kirívó orbitális hülyeséget csináljanak, de sajnos ezek az eredmények csak jelképesek,ahhoz a romboláshoz képest amit végig vittek.

Példát kérnék.

A kórházi vagyon átjátszása a kormány részére mindenhol gond nélkül ment le, de a fővárosban annyit sikerült elérnünk, hogy a jegyzőkönyvbe bekerült, hogy Tarlós István maga sem értett egyet azzal, hogy térítésmentesen történjen meg ez. Ettől függetlenül az államosítás persze megtörtént, de ahhoz, hogy ez szerződés nélkül menjen, a Fidesznek törvényt kellett módosítania.

Szóval botot dugtak a küllők közé?

Figyelemfelhívásnak nevezném. A városvezetés sunnyogva akarta támogatni a budapestiek számára jól láthatóan hátrányos szerződést, így viszont reflektor fényt kapott . De ugyanezt meg fogjuk tenni akár a busztendernél, ahol felhívjuk a figyelmet, hogy milyen visszásságok történnek, vagy éppen a napokban tettünk büntető feljelentést csatornázási ügyekben, amikben 2,5 milliárd forintos kárt okoztak a fővárosnak. Tehát amit megtehettünk, azt  megtettük. E mellett pedig készül az a program, ami a 2014 utáni időszakban fogja  majd jó eséllyel Budapestet kirántani abból a kátyúból, amibe belekerült.