A II. János Pál pápa tér az intelligencia bölcsője
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Ideje lenne kicsit összekapni magunkat. Valószínűleg ez az üzenete a 4-es metró II. János Pál pápa téri megállójának, amelyet az új állomásokat feltérképező körutunk egyik utolsó fordulójában néztünk meg.
A messzemenő következtetést a helyszín miatt engedtem meg magamnak. Kevés olyan hely van ugyanis Pesten, amelyiket ennyire terhelné a múlt, és amelynek történelmét ennyire próbálnák manipulálni aktualizáni.
Nem egy könnyű csetelés
Itt van rögtön a tér neve. II. János Pál pápa. Sokan valószínűleg még most sem tudják, de ez valójában a Köztársaság tér, és semmilyen apropója nincs annak, hogy egyszer csak a katolikus egyházfő nevére cserélték az utcatáblákat.
A sorozat korábbi részei
A korábbi elnevezésnek sem volt sok közük a köztársaság eszméjéhez. Itt működött az állampárt székháza, úgyhogy a Köztársaság tér sokáig inkább az MSZMP-t jelentette. A Köztársaság téri csata miatt pedig a kommunista propagandával vagy annak megkérdőjelezésével kapcsolódott össze a környék.
A felszín alá ereszkedve az rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy ha az új állomásnak van üzenete, akkor az nem egy könnyed csetelés. A mozgólépcső monumentális, puritán térbe viszi az embert. A hosszú, négyszögletes alaprajzú csarnok sivárnak nem nevezhető, de a vizuális élményről sokat elmond, hogy ehhez képest a csak rozsdás Corten-acélból és betongerendákból építkező Gellért téri állomás egy bohókás, rokokó ékszerdoboz.
A vízszintes betongerendasorok két síkba osztják fel az állomást. Az egymás felett sorakozó pillérek összhatása mozgalmassá teszi a teret. Ez alatt egy lassan vonuló elefántcsorda mozgalmasságát kell persze érteni. Az oszlopok mögé illesztett narancsszínű fényszórók furcsa mód szakrális hangulatot adnak a csarnok felső kétharmadának.
Igaz, az építmény sok mindent nem bont ki az emelkedettség okából. Az utazó annyit érezhet, hogy ezen a helyen valami jelentőségteljeset kellene gondolnia, de semmi nem utal arra, hogy mi lenne az: Benn felejtette a mosást? Szabadnappal is járó állami ünnep közeledik? Nem is az EU tette tönkre az országot?
A megoldásban mintha a terem végébe elhelyezett Jovánovics György-térplasztika sem segítene. A képzőművésztől megszokott, geometrikus minták csak fokozzák a rejtélyt.
A dramaturgia szerint cikkünkben most kellene következnie a megvilágosodásnak. Hogy egyszeriben összeáll a kép, és kiderül, mit rejt a Tisza Kálmán Köztársaság II. János Pál pápa tér mélye.
A valóságban azonban csak annyi történt, hogy 8-10 méter magasságban megpillantottam a fehér térplasztika közepén két fekete téglalapot, amelyek formájukkal a 2001: Űrodüsszeia monolitjára emlékeztettek. A filmben ezekkel a furcsa tárgyakkal szembesülve indult be az előemberekben a gondolkodás. Egyszeriben felrémlett előttem a jövő egy utasa, aki hosszan, bambán nézi a fekete alakzatot, beszáll az érkező szerelvénybe, de már úgy lép ki a Deákon, hogy tudja, mivel kellene foglalkoznunk a felszínen, utcanévtáblák átírása helyett. Ha viszont ez a fekete négyzetes módszer sem jön be, akkor valószínűleg már felesleges tovább próbálkoznunk.