Újabb évet csúszhat a 4-es metró építése

Bírósági döntésre várva

Gulyás László, a BKV DBR Metro projektigazgatója elmondta: a városvezetés a nyáron vélhetően azért nem kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a beruházás engedélyokiratának elfogadására, mivel meg kívánják várni a bíróság döntését a civil szervezetek által augusztusban benyújtott újabb panaszról.

Az igazgató szerint az európai uniós megítélésünk szempontjából is problémát jelentene, ha később fel kellett volna függeszteni azokat a tenderkiírásokat, amelyeket egy jogszerűen kiadott engedélyokirat alapján kiírtak volna.

Bizalmatlan civilek

Bánsági György szocialista képviselő közölte: a civilek azt sérelmezik, hogy a főpolgármester két éve nem ül le velük egyeztetni. A politikus hangsúlyozta: "a főpolgármesternek hiúságát félretéve tárgyalnia kellene a civilekkel". Megjegyezte: nem politikai jelleg húzódik meg a civilek panasza mögött, csupán a lakosság bizalmi problémája.

A szocialista frakcióvezető helyettese indítványozta: "a bizottság kérje fel a főpolgármestert, hogy hiúságát félretéve tárgyaljon a civilekkel". A szocialista Gábor József hozzátette: joggal merül fel a koalíciós képviselőkben is az a kérdés, mi lehet az oka annak, hogy a Fővárosi Közgyűlés nem tartott rendkívüli ülést ebben az ügyben, miért nem döntött a nyáron a beruházás engedélyokiratáról. Szerinte igen minimális annak a valószínűsége, hogy a jogerős bírósági ítéletet megváltoztatják egy panasz miatt.

Bírálat Demszkynek

Szálka Miklós (Fidesz), a bizottság alelnöke bírálta a főpolgármestert, aki szerinte az EU-gyakorlattól eltérően nem hajlandó egyeztetésekre sem a civilekkel, sem a kerületekkel. Szorgalmazta, hogy a közgyűlés vizsgálja meg, milyen szerepe van a városvezetésnek abban, hogy elhúzódik ez az ügy. A szabad demokrata Lakos Imre bizottsági elnök közölte: "nem érti miért hagyják, hogy hetek, hónapok teljenek el, ahelyett, hogy végrehajtanák a döntést".

Úgy vélte, ha a legfőbb bírói testület netán felülbírálná a jogerős döntést, azután is lenne ideje a fővárosnak arra, hogy felfüggessze az engedélyokirat végrehajtását. A szabad demokrata Weiner László furcsának tartotta, hogy a fővárosi önkormányzat jelentős anyagi támogatást kíván adni keddi ülésén annak a Levegő Munkacsoportnak, amely hátráltatja az önkormányzat beruházásait.

Bőhm András, a városháza SZDSZ-es frakcióvezetője az Indexnek a civilekkel való egyzetetés ügyében azt mondta: pillanatnyilag nincs miről beszélni. A politikus emlékezetett arra, hogy a civilek azt ajánlották elállnak a per folytatásától, ha valaki kifizeti a másfélmilliós eljárási illetéket. Bőhm András úgy véli, ez az ajánlat egy jogon kívüli igény, amiről egy városháza nem tárgyalhat. Az SZDSZ-es politikus ugyanakkor kijelentette, ha szocialista képviselőtársainak van igénye az alkudozásra, az az ő dolguk. Bőhm egyébiránt úgy véli, más ügyekben nincs akadálya az esetleges párbeszédnek.

Metrótörténelem

A 4-es metró megépítésének szükségessége már a hetvenes években felmerült, a Fővárosi Közgyűlés azonban csak 1992-ben döntött először a beruházásról. A beruházás megvalósíthatósági tanulmányának elkészültére már csupán négy évet kellett várni, azt 1996-ban hagyta jóvá a főváros. A Horn-kormány 1997-ben döntött a beruházásról, akkor úgy tervezték 1998 és 2003 között épül meg az új metróvonal 1996-os árakon számolva 140-160 milliárd forintért. A finanszírozási szerződést 1998. áprilisában írja alá a kormány, a főváros, illetve a hitelező pénzintézetek képviselői.

1998 októberére az engedélyezési tervek elkészültek, mindhiába: az Orbán-kormány soknak ítélve a beruházás költségvetését, leállította a beruházást. Ezután kezdetét veszik a perek, közben az engedélyezési eljárások nem haladnak. A több körös bírósági procedúrát viszont jogerősen elbukja a főváros, így az állam nevében szerződő kormánynak nem kell fizetnie.

Az események a kormányváltás után sem gyorsulnak fel igazán: az új finanszírozási szerződést csupán idén januárban írta alá a főpolgármester, illetve az éppen frissen meneszett László Csaba pénzügyminiszter. Az engedélyezési eljárás egyébként szintén évek óta húzódik, bár nemrég jogerősen megkapta a szükséges hozzájárulásokat a főváros a metróépítésre, a civilek felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek, holott azt ígérték, nem támadják meg az egyébként jogerős döntést. Amikor mégis megtámadták, arra hivatkoztak, sokallják azt a másfélmillió forintot, amit eljárási illetékként kellene kifizetniük a több éves pereskedésért.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!