Terrorveszély miatt kap új lábat a legmagasabb magyar toronyház

Kezdeti feltételezésünkkel ellentétben nem terjed ki a munka az egész toronyra, tudtuk meg Szabó Andrástól, a kivitelező Villanyszerelőipari Rt. termelési igazgatóhelyettestől. A felelős műszaki vezető elmondta, hogy nem fognak a magasban dolgozni, "csupán" annyiról van szó, hogy a torony lábai közötti teret beépítik, kialakítva ezzel két újabb szintet. A 23 emeletes, 88 méter magas épület födémbeépítéssel kapott új emeleteit többek között a hallgatói önkormányzat irodái foglalják majd el.

Klikk a képre!

A toronyház mellett elterülő, úgynevezett lepényépületben is dolgoznak, teljesen felújítják az első emeletet, ahol több szemináriumi terem, laborhelyiség és a zsibongó található. A földszinten is dolgoznak: az öltözőket informatikai oktató helyiségekké alakítják. A kivitelező cég hatvan dolgozója építészeti, gépészeti, elektromos és gyengeáramú munkákat végez az elméleti tömbben, a felújított részeken új tűzjelző rendszert és informatikai hálózatot építenek ki.

Két új emelet a HÖK-nek

A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) kibővült az egyetemi integrációval (aminek révén a SOTE-ből Semmelweis Egyetem lett), a felduzzadt szervezet jelenleg két kis szobában tanyázik, ezért volt szükség az új szintek kialakítására, magyarázta Szombath Dezső egyetemi adjunktus, a Nagyvárad téri Elméleti Tömb Igazgatói Tanácsának titkára. Az új helyen a különféle öntevékeny csoportok is helyet kaphatnak, összesen kétszer 300 négyzetméter hasznos területet nyernek a lábazat beépítésével, tette hozzá az adjunktus, akit a felújítás apropóján kerestünk meg.

Klikk a képre!

A lábazat beépítésének emellett biztonságpolitikai okai is vannak. A 2001.09.11.-es terrortámadások után komolyan felvetődött a hazai toronyházak védelmének kérdése. A különleges és látványos építészeti megoldásnak számító, nyolc betonlábon álló torony nemcsak magassága miatt sebezhető, hanem a könnyen megközelíthető lábazat is potenciális támadási felület: néhány jól elhelyezett robbanótöltettel komolyan megrongáható lenne a torony. Részben ezért is döntöttek a beépítés mellett, hogy minimálisra csökkentsék a veszélyeztetettséget.

Egymilliárd forint

2004-ben írták ki a pályázatot, amit 2005-ben hagytak jóvá. 2006. május 15-én kezdték meg a munkákat és a tervek szerint az első szakasz 2006. szeptember 8-án lesz kész. A munkák három részből állnak: új hallgatói közösségi tereket alakítanak ki, amik november 30-ra lesznek készen, a már meglévő gyakorlati és szemináriumi termeket felújítják, ennek a szakasznak kell évkezdésre befejeződnie, és informatikai fejlesztésekre is sor kerül.

Az egyetem pályázatírói az első két részre 1,5 milliárd forintért pályáztak. Az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól végül 561,6 millió forintot nyertek, az állam 140,4 millió forinttal szállt be a projektbe, ehhez 206,3 millió forint saját forrást rakott az egyetem. Megújul a lepényépület külső homlokzata is saját forrásból - ez körülbelül 100 millió forintba kerül, és ehhez hozzájön még az elavultat kiváltó új tűzbiztonsági rendszer 30 millióért. Egyszóval körülbelül egymilliárd forintba kerülnek az őszig elvégzendő munkák.

Klikk a képre!

A lassan harminc éves épület a "folyamatos lassú romlás állapotában van" ezért folyamatos felújításra szorul. Nemrég cserélték ki a melegvízhálózat csöveit, a két végfal évekkel ezelőtti felújítása is 300 milliós beruházás volt, de napirenden van a két nagy területű homlokzati fal felújítása, és az elavult szellőzési és világítási rendszerek lecserélése is időszerű. Öregszik a tetőszigetelés is, mind a torony, mind a lepényépület tetején, ennek a tendereztetése most zajlik, a folyamat előreláthatóen 2006 őszén zárul le, és várhatóen százmilliós költséggel kell majd számolni. Összességében tehát milliárdos nagyságrendű, gépészeti megújulást is magába foglaló munkákra van szükség, vetíti előre a későbbi teendőket az adjunktus.

Panorámaálmok

"Igazából ez a torony presztízsépületnek épült annak idején, ami a Ferihegyre vezető út mentén, jól látható helyen áll a magyar tudomány fellegváraként" - mondja Szombath Dezső. Praktikus szempontokból sokkal jobb lett volna több kisebb épületet építeni. Ebben az épületben ugyanis örök a probléma: a tanszékek élesen elválnak a hallgatóktól, a három lift nem bírja a hallgatói tömegek áramlását, különösen vizsgaidőszak alatt kaotikus a helyzet. Annak idején a 20. és a 21. emeletekre tervezték a nyelvi lektorátus nyelvi laborjait, de az előbbi okokból nem tudott működni a tömeges nyelvi képzés. A közös eszközpark sem valósult meg, van átjárás ugyan a tanszékek között, de korántsem olyan intenzív, mint azt a tervezéskor képzelték.

A legfelső emeletekről nyíló panorámának pedig kétségkívül van valami kedvező pszichés hatása, megnyugtató, inspiráló környezetben dolgozhatnak az egyetem munkatársai, mondja az adjunktus. A felső szintekről egészen távoli hegyláncokat is látni tiszta időben, de az alant nyújtózó Orczy-kert zöldje is kedves a szemnek. Pár évente - általában vezetőváltásokkor - mindig felvetődik, hogy érdemes lenne hasznosítani a páratlan kilátást, és valamiféle kilátóteraszt, kávézót, éttermet telepíteni a tetőre, a torony oldalára pedig panorámaliftet építeni, hogy a turisták a legjobb úton közelíthessék meg a tetőt. Sajnos pont a 23. emeleten vannak a torony felső emeleteit kiszolgáló gépészeti egységek, a víztartályok és az állattelep (kísérleti patkányok és génmódosított egerek lakhelye), ezeket nem lehet máshova telepíteni, illetve túl nagy költséget jelentene az átépítés, hűti le lelkesedésünket Szombath Dezső. "Így csupán praktikus álom marad a kilátóterasz".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!