Újabb csaták a fővárosban

Az utolsó adatok szerint több mint ötvenen, köztük többen súlyosan sérültek meg a kedd éjszaka és szerda hajnalban, a kormány elleni tüntetések ürügyén szerveződött randalírozásokon. Az összecsapások éjfél előtt nem sokkal a Köztársaság téren kezdődtek – itt van az MSZP székháza –, ahová több száz tüntető érkezett az esti Kossuth téri demonstrációról.

Csata a rendőrök szemszögéből

Az események percről percre

A rendőrök a hétfő éjszakainál sokkal határozottabban léptek fel, a tüntetőket előbb a Köztársaság térről, majd a teret övező kis utcákból söpörték ki. A Rákóczi úthoz érve azonban érthetetlen módon elfogyott az elszántság, és a számbeli hátrányban lévő rendfenntartók rövid előrenyomulásaikkal, majd visszahúzódásaikkal inkább olajat öntöttek a tűzre. Könnygázt és lovasrendőröket is bevetettek, miközben a tüntetők kövekkel és falakból kibontott téglákkal támadták őket, míg a lovasrendőrök ellen barikádok építésével próbáltak védekezni.

Hazánk a CNN-en

A Köztársaság téri összecsapás után a Rákóczi úton folytatódtak az attrocitások, ahol mintegy háromezren gyűltek össze. A rendőrök nem sokkal egy óra előtt indították az első rohamot a Keleti pályaudvar felől, majd több lépcsőben csaknem egy óra alatt megtisztították az utat. A Blaha Lujza téren már vízágyút is bevetettek a rendőrök, akik a tértől a nagykörúton két irányba, kergették szét az embereket. A garázdák az Oktogonnál szétszóródtak.

Az összecsapások során a rendőrök legalább 25 embert letartóztattak. A helyszínen tartózkodó tudósítónk szerint többségében ugyanazok rongáltak, akik a tévészékház hétfői ostromában is részt vettek, az arcukat eltakaró emberek között többnek a ruhájában, sáljaiban zöld-fehér motívumokat lehetett felfedezni (a tudósítók szerint hétfőn is magukat FTC- és Újpest-szurkolónak mondók rongáltak). A vandálok most is komoly károkat okoztak: térburkolatot téptek fel, kukákat törtek össze és gyújtottak fel, de egy kiégett rendőrautó, számos betört kirakatot és megrongált portált hagytak maguk mögött.

A keddi események

Pedig napközben még úgy tűnt, nem ismétlődik meg az előző éjszakai erőszak. Sólyom László köztársasági elnök köztörvényes bűncselekménynek minősítette a hétfő esti tévéostromot, amely során legalább 125-en megsérültek, és több százmilliós kár keletkezett a tévében. Az államfőéhez hasonló véleményt fogalmazott meg Lövétei István alkotmányjogász, aki óvott attól is, hogy szükségállapot kihirdetéséről beszéljünk.

Az öt parlamenti párt napközben két ellenszavazattal és két tartózkodás mellett elfogadott egy közös országgyűlési nyilatkozatot, amely elítélte az erőszakos cselekményeket. Az esti Kossuth téri tüntetés szervezői bejelentették a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 megalakulását, hogy törvényessé tegyék a demonstrációt.

A nap folyamán lemondásra szólította fel a miniszterelnököt a fővárosban és az ország több mint húsz városában tüntetők mellett az Európai Néppárt is. Az európai baloldali pártok a támogatásukról biztosították Gyurcsány Ferencet, míg az EU nem kommentálta a budapesti felfordulást. Napközben bezárta két épületét az ELTE, az egyetem vezetői attól tartottak, nem tudják megvédeni az intézményt a radikális diákok alkotta Hallgatói Hálózat vitája esetén.

A kedden napvilágot látott közvélemény-kutatási adatok eltérő közhangulatot mértek: a Gallupnál a miniszterelnök lemondását, a Szondánál a maradását támogatták többen.

Maga Gyurcsány Ferenc napközben viszont többször is megerősítette: nem készül lemondani, bár a köztévében este adott interjúban elismerte: egy pillanatra felmerült a lemondásának a gondolata. Hozzátette ugyanakkor, hogy a helyes döntés, hogy "maradni kell". A személyes felelősségére vonatkozó kérdésre kitérő választ adott, amikor a felelősségről volt szó, azt mondta: ő is részese annak a politikai elitnak, amely tíz éve képtelen egyenesen beszélni.

Gyurcsány egyszemélyi felelősségét nevezte meg viszont a válság fő okaként Orbán Viktor, szintén a köztévében. Az ellenzéki pártelnök azt mondta: a kormány illegitim, felhatalmazás nélkül, diktátumokkal kormányoz. Egyben felszólította az embereket, hogy ne húzódjanak vissza a házaikba. A pártelnök napközben azt is bejelentette: megtartják a szombatra beharangozott budapesti nagygyűlésüket.

Este a Kossuth téren

A Kossuth téren már négy óra után mintegy ezren gyülekeztek, estére több mint tízezren voltak. Beszédet mondott Ekrem Kemál György, aki kitartásra buzdított, majd beolvastak egy petíciót, amely nemzeti ellenállásra szólította fel a megjelenteket.

Kossuth-tér, Magyar Rádió kedd este

A petíció készítői felkérték az ország, hogy minden lehetséges eszközzel bénítsék meg a kormányzati munka működését, és úgy fogalmaztak: a közszolgálatban dolgozók nem tartoznak felelősséggel az "illegitim, álmagyar, választási csalással" hatalomba került kormánynak.

A békés hangulatú tüntetésről az emberek éjjel 11 óra után kezdtek elszállingózni. Ekkor jöttek az első hírek, hogy néhány százan elindultak a nagykörúton a rádió és a Köztársaság tér felé. A rádiónál végül alig ötvennyien gyűltek össze, a minitömeget a rendőrésg hamar feloszlatta. A többiek közben megérkeztek a későbbi összecsapások színhelyére.

Kossuth-tér kedd éjjel

A piac fél a bizonytalanságtól

A budapesi eseményekről a nemzetközi forgatócsoportok és hírügynökségek a helyszínről tudósítanak. A keddi és szerda hajnali eseményekről készített tudósításaikban egyebek mellett azt fejtegetik, hogy a titalkozások elhúzódása "Gyurcsánynak az állásába is kerülhet".

A piaci elemzők ugyanakkor óvnak a változásoktól, a bizalmatlanság ugyanis a tőzsdén és a forintpiacon is mélyrepülést okozna. A részvényindex 1,2 százalékot csökkent, a forint árfolyama 270 és 274,5 forint/euró között hektikusan mozgott. Az elemzők szerint az ország a hetvenes évek óta nem látott válságban van, mások szerint viszont az erőszak után erősödhet a kormány pozíciója - persze ha a helyén marad; bár mindenki ezt tartja valószínű forgatókönyvnek.

A válsághoz vezető út

A harmadik napja tartó válságot egy vasárnap délután nyilvánosságra került hangszalag robbantotta ki, amely az MSZP május 26-i frakcióülésén készült. Ebben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte az elmúlt másfél év hazugságait.

Vasárnap még nem lángolt autók

A kormányfő az ominózus balatonőszödi frakcióülésen egyebek közt azt mondta: "végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet, az elmúlt négy évben semmit sem tettünk, elkúrtuk, de nagyon".

A miniszterelnök azóta minden fórumon azt hangoztja, nem bánja, hogy nyilvánosságra került a felvétel, mert ma sem gondolja másképp, hozzátéve: amikor hazugságokról beszél, nemcsak az elmúlt négy, hanem a rendszerváltás óta eltelt 16 évre gondol.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!