Nem menekültünk meg a szálló portól

A szmogriadót kedd reggel lefújták, de ez még nem jelenti azt, hogy teljesen kitisztult Budapest levegője. A talaj közelében a forgalom miatt keveredik a szálló por, de az 1 mikrométernél kisebb részecskék a gázokhoz hasonlóan állandóan lebegnek, homogén eloszlásúak, kitöltik a rendelkezésükre álló teret. Végül ezek kicsapódnak, majd leülepszenek, ez a levegő öntisztulási folyamatának része, ami azonban nagyon lassú, mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője.

A legnagyobb veszélyben a szív és érrendszeri megbetegedésre hajlamosak vannak, az apró részecskék ugyanis a tüdőhólyagokba jutva tüdőgyulladást okozhatnak, amivel növekszik a vérrögök képződésének lehetősége, illetve a részecskék a vérbe jutva, és sűrítve azt, szintén hozzájárulhatnak a vérrögképződéshez.

A gyerekek és az idősek szintén nagyobb veszélynek vannak kitéve, mert a gyengébb immunrendszert tovább gyengíti a szálló por. A Levegő Munkacsoport adatai szerint Budapesten 15-20 ezer, légúti megbetegedésben szenvedő gyermek él, 60-70 százalékuknak súlyosabb panaszai is vannak. A szállópor-koncentráció szempontjából a felnőttek és a gyerekek egyaránt veszélyeztettek, de a járművekből távozó kipufogógáz a gyerekekre veszélyesebb, mivel alacsonyabbak.

Az APHEIS (Európai Levegőszennyezettségi és Közegészségügyi Információs Rendszer) tanulmánya megállapítja, hogy a fővárosban 2 ezer ember hal meg idő előtt a levegő porszennyezettsége miatt, a megbetegedések száma eléri a több 100 ezret. Az asztmások száma a rendszerváltás óta tízszeresére, a daganatos megbetegedéseké pedig háromszorosára nőtt, ezeknek a kialakulásában szintén óriási szerepe van a szállópor-szennyezettségnek.

A környezetvédelmi minisztérium honlapja szerint a szálló por származhat természetes forrásokból, így például talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből, de városokban jellemzően emberi tevékenység okozza. Ezek a szén, olaj, fa vagy hulladék eltüzelése, így a fűtés, a közúti közlekedés, poros utak, illetve ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat.

A járműveket és a fűtést lehet okolni

Az APHEIS tanulmánya szerint Budapesten a szállópor-szennyezést elsősorban a teherautók és az autók, valamint a fűtés okozza. A kutatás megvizsgálta a megbetegedések arányát a fővárosban, az egészségügyi kockázatbecslést pedig egy, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által fejlesztett szoftverrel végezték. Becslésük szerint ha a 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű szállópor (PM2,5) napi átlagos értékét 15 mikrogramm/köbméteres szint alatt lehetne tartani , azzal évente 1702,7 életet lehetne megmenteni.

Ha a 10 mikronnál kisebb átmérőjű szállópor (PM10) mennyisége 20 mikrogramm/köbméteres szint alatt maradna a, 146,2 haláleset és 292,4 szívprobléma miatti kórházi kezelés lenne elkerülhető. Minél kisebb egy részecske átmérője, hatása annál károsabb az egészségre, annál mélyebbre tudnak bejutni a szervezetbe. Az ember légzőszervén csak a 10 mikronnál kisebb átmérőjű részecskék jutnak át.

A jelenlegi fővárosi szabályozás szerint akkor rendelnek el szmogriadót, ha a levegő szállópor-tartalma két egymást követő nap meghaladja a riasztási küszöbértéket, azaz a 100 mikrogramm/köbmétert, és a harmadik nap sem lehetett érdemi javulásra számítani.

Szem, dohányzás, allergia

A környezetvédelmi minisztérium honlapja a szálló por élettani hatásai között felsorolja a szem kötőhártyájának és a felső légutak nyálkahártyájának ingerlését, esetleg megsértését. A por belégzése a légzőszervi betegségekben, így például asztmában vagy bronchitisben szenvedők állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat, baktériumokat, vírusokat és gombákat kötnek meg, így segítik bejutásukat a szervezetbe. Megjegyzik, hogy a szmogos levegő mellett a dohányzás a legkárosabb porforrások közé tartozik.

Rudnai Péter, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársának tanulmánya (pdf) az allergia kialakulására hívja fel a figyelmet: a pollen-allergia nagy forgalmú területeken lényegesen gyakrabban fordul elő, mivel a pollenekre is rárakódnak a porrészecskék és torzult immunválaszt váltanak ki. Megjegyzi azt is, hogy a légzőszervi megbetegedések miatt károsodik az immunrendszer, azaz nő az antibiotikum-fogyasztás, emelkedik a munkahelyi hiányzások száma.

A szálló por az emberek mellett káros a környezetre is, a növények leveleire rakódva gátolja a fotoszintézist, elzárja a légcsere-nyílásokat, a növények így visszamaradnak a fejlődésben.