Meghatározó szereplő nem kötött vádalkut a K&H-ügyben

"Nincs tudomása" vádalkuról a rendőrségnek a K&H-ügyben. A Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese, Liszka Károly és a nyomozást vezető Papp Csaba ezredes az iratismertetés előtt sajtótájékoztatón foglalta össze az 1998-ban kezdődött, két éve nyomozott ügyről tudható értesüléseket.

"Nem tudok felelni a kérdésre" - válaszolta elsőre a húszmilliárdos sikkasztás kapcsán már többször felmerült vádalku eshetőségére Papp. Az ezredes hosszúra nyúlt fejtegetése végén Liszka Károly adott választ, amikor óvatosan úgy fogalmazott, hogy nem tartja valószínűnek a vádalku lehetőségét, de ha köttetett is, egészen biztos nem az ügy főszereplőivel.

Mint mondta, a vádalku egyik alapfeltétele, hogy az alkut kötő személyt csekélyebb bűncselekménnyel gyanúsítsák, mint amiről vallani tud. A jelen esetben az ügy főszereplőivel azért sem valószínű a vádalku, mivel ez esetben az okozott kárt az államnak kéne magára vállalnia. A húszmilliárdos sikkasztás tízmilliárdos kárt okozott.

A kár egy része megtérülhet

A hatóságok a kárösszeg nagy részét amúgy a nyomozásban zár alá vették. Papp tájékoztatása szerint 4,2 milliárd forint kárösszeget konkrétan zár alá vettek, ezen felül zárolták hét gyanúsított akár egymilliárd forint piaci értékű vagyonát és további hárommilliárd forintot. Az okozott kárnak így akár a nyolctizede is megtérülhet.

A két éve tartó nyomozásban 273 tanút hallgattak meg, a rendőrség legkésőbb az iratok összesítésekor hozzájutott az ügyészségen vallomást tevők nyilatkozataihoz is. Az összesítés után 55 372 oldalas nyomozati iratot állítottak össze, ezt százharminc kötetbe foglalták. Az iratok ismertetése két hónapig is eltarthat, a nyomozást augusztus 27-ig mindenképpen le kell zárni.

A rendőrségnek nem sikerült teljes egészében felderítenie, hogyan kezdődött a bűncselekmény. Az első hiányt mutató számla 1998-ban bukkant fel. 1999-től 2002. áprilisáig elsősorban kisbefektetők pénzeit sikkasztották el, 2002. áprilisától két nagy gazdasági társaság (az egyik bizonyosan az Állami Autópálya Kezelő Rt., a másik a Betonút Rt. - a szerző) befektetéseit érintette a sikkasztás. Az elsikkasztott pénzekből először a korábbi időszakban elszenvedett veszteségeket próbálták kifizetni a csalók.

A rendőrség a nyomozásban 26 személyt gyanúsított meg - ketten, Schönthal Henrik és el-Abed Hasan külföldre szöktek. Hármat okirat-hamisítással, tizenkettőt sikkasztással, nyolcat pénzmosással, kettőt vesztegetéssel vádolnak, egyiküket orgazdasággal gyanúsították meg. A rendőrség vizsgálatot folytat befolyással üzérkedés bűntette miatt is.

Újságírói kérdésre válaszolva Liszkai kizárta, hogy tömegesen szüntetnék majd be az eljárásokat a gyanúsítottak ellen. Mint mondta, az ügyészséggel - amivel napi kapcsolatban állnak - egyeztetve pár esetben elképzelhető az eljárás megszüntetése, mivel cselekményük nem túl nagy súlyú. Az ügy meghatározó érintettjei ellen azonban biztosan folytatódik az eljárás.