A Btk. nem védi a melegek jogait
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök - Jön a havazás Budapesten is, figyelmeztették a lakosságot
- Négyes karambol történt az M5-ös autópályán
- Magyar Péter miatt zárhatták le a Vas vármegyei gyermekotthonokat is
- Hadházy Ákos támogatná Magyar Pétert, hogy miniszterelnök legyen
Az Alkotmány vonatkozó bekezdései
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
A Btk. vonatkozó paragrafusa
Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak
174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozása, vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) jelentős érdeksérelmet okozva,
d) a sértett sanyargatásával,
e) csoportosan,
f) bűnszövetségben
követik el.
Alkotmányellenesnek tartja a büntető törvénykönyv (Btk.) nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszakról szóló paragrafusát Schiffer András ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője, aki a szombati, Meleg Büszkeség Napja alkalmából tartott felvonuláson történt atrocitások kapcsán fejtette ki álláspontját az Indexnek. A szombati események alakilag pontosan megfelelnek az ebben a paragrafusban foglaltaknak, ám a TASZ legalább tíz éve sérelmezi, hogy a Btk. nem védi külön a melegek, vagy más társadalmi csoporthoz tartozók jogait, az alkotmány ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy a törvény szigorúan büntessen bármilyen hátrányos megkülönböztetést, nem kizárólag nemzeti, etnikai, faji vagy vallási alapon, tette hozzá.
A TASZ-os ügyvéd szerint a melegszervezetek számára a hétvégi események lehetőséget teremtenek az alkotmányellenes paragrafus megváltoztatására, szerinte nem is kell feltétlenül Alkotmánybírósághoz fordulni a kérdésben, az Országgyűlés is elfogadhatja a törvénymódosítást.
Közösség elleni izgatás
A közösség elleni izgatás tényállását merítik ki a melegfelvonuláson történt események, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvény megalkotása jelentené a megoldást, a hatályos Btk. is megfelelő jogi hátteret biztosít az eljárásra, mondta Schiffer András.
Ebben az esetben nem kell bizonyíték a tettlegességre sem, ha az uszító egy ilyen felfokozott szituációban az ellentétes táborral szemben indulatot kelt, az már elegendő indok, hogy a rendőrség őrizetbe vehessen valakit, sőt őrizetbe is kell vennie, magyarázta Schiffer.
A gyülekezési szabadság megsértése
További tényállás is vonatkozik a Btk.-ban a szombati atrocitásokra, a büntetőjog ugyanis védi a gyülekezési szabadságot. Az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése akkor is megvalósul, ha például nem hangzanak el rigmusok, csak egyes csoportok megfélemlítő eszközöket alkalmaznak a gyülekezési szabadságukat jogszerűen gyakorlókkal szemben, mondta a TASZ-os ügyvéd. Ebben az esetben is az elkövető azonnal őrizetbe vehető, sőt őrizetbe is kell venni, tette hozzá.
Jó volna, ha a rendőrség a garázdaság helyett bátrabban nyúlna a fenti tényállásokhoz, bár egyértelmű, hogy a garázdaság bizonyítása könnyebb, ez lehet az oka gyakori alkalmazásának, véli Schiffer. „Az, hogy a jogalkalmazó nem alkalmazza a jogszabályt, nem a törvény hibája” – fogalmazott.
Társadalmi hatások
Hozzátette, hogy a közösségi elleni izgatás és a gyülekezési szabadság megsértése tényállások alkalmazásának szimbolikus funkciója is van, jótékony hatással lenne a társadalomra, hiszen sokkal összetettebb üzenetük van, mint a garázdaság esetében annak a jelentésnek, hogy csúnya dolog sörösüveget dobálni.
Schiffer szerint azonban az eljáráskor a rendőrség joggal hivatkozhat arra, hogy a Btk. nem tartalmaz tényállást olyan esetekre, ha akár a hatóságok előre tudnak is arról, hogy valakik csoportos erőszakos cselekményt készítenek elő, nem tudnak ellene fellépni, mivel a Btk. csak privilegizált esetekre vonatkozóan rendelkezik, így például az állam ellen elkövetett bűncselekményekre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
