Dezső
14 °C
27 °C

Istenadta szebb jövőt akar a jobbikos fekete sereg

2007.08.04. 10:16
Magyar Gárda néven alapított új egyesületet a Jobbik elnöke a "nemzeti önvédelmi keretek" megteremtéséért, mondta el maga a szerveződés vezetője az MTI-nek pénteken. A hír meghozta a várva várt médiaáttörést a Jobbiknak, szombatra tele lett velük a magyar sajtó és elektronikus média. Kovács András szociológus szerint rendkívül alacsony lesz a szervezet támogatottsága, az ilyen mozgalmak történelemből ismert példái azonban elrettentőek. A Magyar Munkáspárt 2006 az ügyészséghez fordul, hogy tiltsák be a szervezetet.

Magyar Gárda néven "nemzeti önvédelmi" egyesületet alapított a Jobbik elnöke. Vona Gábor, aki a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda elnöke is egyben, az MTI-nek elmondta: a szervezetet tíz alapítóval jegyezte be júniusban a bíróság. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése. A Bors szerint árnyékhadsereget toboroz a Jobbik, a Népszava kriptofasisztákról cikkezett szombaton, a Népszabadság megszervezett szubkultúráról ír.

Az egyesület elnöke szerint "nagyon sok olyan feladat van, ami nagyobb részt kormányzati feladat lenne, de kevés lelkesedéssel, vagy alig végzi a kormányzat". Vona Gábor szerint ilyen feladat a "polgárvédelem, a nemzeti hagyományok ápolása, mint a hadisírgondozás", valamint "a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására".

A fizikai felkészítésről Vona Gábor kifejtette: lehetőséget akarnak teremteni az "önvédelmi sportok alapos ismeretére", valamint arra, hogy "magánszemélyként a magyar gárdisták megismerjék a lőfegyverek kezelését is". Az elnök utalt arra, hogy ez utóbbit jogi akadályok miatt a gárda keretein belül nem tehetik meg. Vona elmondta: a Magyar Gárda tagjainak fekete egyenruhája lesz, rajta Imre király Árpád-sávos, kilenc oroszlánnal díszített pajzsával. Hogy miért éppen a hajdani náci egyenruhára emlékeztető fekete színt választották, Vona Gábor azzal az egyszerű magyarázattal szolgált: ez tetszett nekik a legjobban. A Magyar Gárda köszöntése a Levente-mozgalmat idézi: - Adjon az Isten! - Szebb jövőt!

Fitneszgárda

Vona a Népszavának elmondta, jelenleg 250-300 jelentkezőt tartanak nyilván. Az augusztus 25-i avatáson szimbolikus számú, 56 újoncot avatnak a Várban, ahol Für Lajos, az Antall-kormány egykori honvédelmi minisztere adja át az alapító okleveleket. Ezután kezdődik a toborzás: irodákat nyitnak az országban, ahol a jelentkezők "lelki- szellemi alkalmasságát" vizsgálják.

Vona Gábor közölte: az év végére szeretnék elérni az ezres létszámot. Az alapító okirat szerint a Magyar Gárda olyan pillanatban - 1100 évvel a pozsonyi csata és 300 évvel az ónodi országgyűlés után - jön létre, amikor a "magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelem híján maradt", amikor "nemzetünknek nincs hova hátrálnia".

Vona szerint a Simicskó István által tervezett Honi Gárdával sok az átfedés, de politikai szakadék is tátong köztük, mert Simicskó a pártokkal közösen képzeli a megvalósítást. A Magyar Gárdát tagdíjjal, önsegélyezéssel kívánják fenntartani, például autót, teherautót ajánlottak már fel, de jelentkezett egy ökölvívóedző és egy fitneszterem-tulajdonos is, hogy a fizikai felkészítésben segítsenek.

Belső ellenség ellen

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya az MTI jogszabályi háttérre vonatkozó kérdésére közölte: az egyesülési jogról szóló 1989-es törvény alapján hozható létre bármiféle egyesület. A törvény szerint azonban az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmányt, "nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével" - idézte a törvény szövegét a sajtóosztály tájékoztatója. A törvény értelmében "a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek".

Kovács András szociológus szerint a hasonló mozgalmak történelemből ismert példái elrettentőek, ugyanakkor egy ilyen magyarországi szervezet megalakulásának nem szabad nagy jelentőséget tulajdonítani. A szakember hangsúlyozta: a XX. században az ilyen szervezetek polgárháborús időszakokban alakultak meg, általában nem a külső, hanem úgymond a belső ellenséggel szemben akarták megvédeni a hazát, céljuk a hatalom megszerzése, diktatúra kiépítése volt. Annak a véleményének adott hangot, hogy a Magyar Gárda működését várhatóan érdektelenség kíséri majd, néhány tíz, vagy száz ember csatlakozhat hozzá.

A szociológus az MTI kérdésére elmondta: a szélsőjobboldali mozgalmak nem erősödnek Magyarországon, nem fenyegetik az alkotmányos rendet. Ugyanakkor a Magyar Gárdához hasonló szervezet "összeszervezheti" a szélsőjobboldali szubkultúrában élőket, ez pedig akár kockázatos is lehet. Kovács András abban látja a legnagyobb problémát, hogy egy parlamentáris keretek között működő párt hoz létre félkatonai szervezetet.

A Legfelsőbb Ügyészséghez fordul a Magyar Munkáspárt 2006, hogy semmisítse meg a Magyar Gárda Egyesület bejegyzését és tiltsa be a szervezetet, közölte a párt elnöksége pénteken. A Magyar Munkáspárt 2006 a "neofasizmus nyomulását" sérelmezi.