Megkezdődött a Postabank-per

Kedden megkezdődött a Postabank-ügy tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, mintegy 36,1 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség. Az okozott kár azonban jóval nagyobb, ugyanis a bankpánikot követően az állam 220 milliárddal konszolidálta a pénzintézetet, amin végül körülbelül 110 milliárdért adott túl. Augusztus 31-től a Postabank Rt. egyesült az Erste Bankkal, és mint önálló jogi személy megszűnt.

36,1 milliárd forint

Tekintse meg képeinket!

A vádirat szerint a bank vezetői több alkalommal is tudatosan megszegték a pénzintézeti tevékenységről, valamint a hitelintézetekről szóló törvényben foglalt kötelezettségeiket, amelyek szerint mindenkor a megfelelő gondossággal és a szükséges szakértelemmel, a jogszabályok szerint kötelesek eljárni.

A vádlottak által meghatározott és közvetlen részvételükkel végrehajtott üzletpolitika eredményeként a pénzintézet 1995 áprilisi 9,7 milliárd forintos sajáttőkéje 1997 december végére 2,4 milliárd forintra csökkent, és végrehajtottak ebben az időben egy 17 milliárd forintos tőkeemelést is. A vád szerint a vádlottak tevékenységükkel sorozatosan megtévesztették a tulajdonost és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették.

Mindezekre, valamint a kormány 12 milliárd forintos kezességvállalására az ügyészség összesen 36,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja a Postabank volt vezetőit. A bankpániknak betudható ötmilliárd forintos vagyonvesztést nem rótta a vádlottak terhére a vádhatóság. A bíró egyébként a vádirat pontosításra utasította az ügyészséget, mivel nem szerepelt benne pontosan, hogy mely vádlottat, mivel vádolják.

A Fővárosi Bíróságon egyesítették ezt az ügyet és a Princz Gábor ellen a Budai Hengermalom Kft.-vel kapcsolatban szintén nagy vagyoni hátrányt - 121 millió forintot - okozó hűtlen kezelés miatt indult büntetőügyet. Abban az ügyben azzal vádolják Princz Gábort, hogy a Budai Hengermalom Kft. egy üzletrészét 300 millió forintért vásárolta meg a Postabank és Takarékpénztár Rt. - amelynek elnök-vezérigazgatója akkor Princz Gábor volt - holott az a szakértő szerint mindössze 179 millió forintot ért.

Boruló a maci, VIP-lista

Klikk a képre!

Kilométeres sorokban álltak a pénzükért a betétesek az 1997-es Postabank-pánik idején - idézi fel keddi számában a Blikk. Hasonlóval az ország előtte még nem találkozott, és mint kiderült, az emberek nem tévedtek. Jellemző, hogy az egyetlen ember, aki ráfázott az ügyre, egy vidéki bankpénztáros, aki levélben figyelmeztette ismerőseit: Baj van a pénzintézettel, beborul a maci! A hír aztán futótűzként terjedt el az országban.

Mindeközben egy másik óriási botrány is borzolta az adófizetők idegeit: napvilágot látott a több száz ismert politikus, színész, újságíró, sportoló nevét tartalamazó VIP-lista, amely hihetetlenül kedvező kamatokról és hitelekről szólt. Mint kiderült, a kivételezettek a piacinak duplájáért fialtathatták a pénzüket a Postbankban, illetve kaphattak jelképes kamatokért kölcsönt a pénzintézettől.

Végig szabadlábon lehet

A főszereplő végig szabadlábon védekezhet. Ez Dobos Gabriella, a Fővárosi Ügyészség szóvivője szerint azért lehetséges, mert nem állt fenn a szökés veszélye. "Mi több, nem is volt előzetesben, így természetes, hogy a tárgyalást is szabadlábon várja - nyilatkozta a Blikknek.

Az ügyet az a bírónő - Diós Erzsébet - tárgyalja, aki korábban már több hasonló nagyságrendű büntetőperben is eljárt, így például a Tocsik-ügyben és az Agrobank-perben.

A vádirat ismertetése után a bíró elnapolta a tárgyalást november 16-ra, mert az elsőrendű vádlott, Princz Gábor védője, Nehéz-Posony István augusztus 10-én elhunyt, és a helyére lépő fiának, Nehéz-Posony Mártonnak pedig kevés ideje volt az iratok áttanulmányozására.

A tárgyalás után Princz Gábor újságíróknak kijelentette: tagadja a felhozott vádakat és ártatlannak tartja magát.

Elhúzódhat a per

A kitűzött menetrend szerint 2005 tavaszára megszülethet az elsőfokú ítélet, de az ügy bonyolultságára tekintettel nem lehet megjósolni, pontosan meddig húzódik majd a bizonyítási eljárás, mondta az Index érdeklődésére Princz Gábor ügyvédje a tárgyalás után.

Nehéz-Posony Márton rámutatott, hogy a bíró nem véletlenül utasította az ügyészséget a vád pontosítására, ugyanis a jelenlegi vádirat alapján nehéz pontosan megállapítani, hogy a vádlottak közül kire, milyen és mekkora büntetőjogi felelősséget ró az ügyészség. "A konkrét cselekmények megjelölése után leszünk abban a helyzetben, hogy azokra érdemi védekezést terjeszthessünk elő" - tette hozzá az ügyvéd.