Aliz
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Mit művelt Molnár Lajos?

2007.04.05. 18:21
Molnár Lajos összebalhézott az orvosokkal, a gyógyszerészekkel, a gyógyszertgyártókkal és a színfalak mögött a szocialistákkal is. Úgy akart reformot csinálni, hogy csak az SZDSZ és a kormányfő támogatta – egy ideig. Néhány hónap alatt akarta ledolgozni 17 év mulasztásait. Betegpárti volt, de a betegek átkozták. Mi marad abból, amit csinált, és mi lesz az eredmény? Vissza lehet-e csinálni azt, amit elhibázott?

Vége a potyázásnak

Molnár Lajos a „nincs ingyenes egészségügy” elve alapján harcot hirdetett az egészségbiztosítást nem fizetők, a potyautasok ellen. A több százezer, más becslések szerint egymillió nem fizetőről évek óta beszélnek, eddig mégsem történt semmi. Hihetetlenül hangzik, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár máig nem tudja pontosan nyilvántartani, ki fizet és ki nem fizet járulékot. Emiatt súlyos milliárdok hiányoznak a rendszerből. Az OEP becslése szerint 2006-ban a járulékot nem fizetők „ingyenes” ellátása közel 50 milliárd forintjába került az egészségbiztosítónak.

Most történt valami. Április 1-től csak ellenőrzik, kinek nincs érvényes egészségbiztosítása, és lehetőséget kap arra, hogy év végéig rendezze jogviszonyát. 2008-tól a biztosítással nem rendelkezőknek ki kell fizetniük kezelésük teljes költségét.

Egészségbiztosítási Felügyelet

Molnár Lajos egyik vesszőparipája volt, hogy kell egy olyan hatóság, amely a betegek érdekében felügyeli, a beteg megfelelő ellátást kap-e a kórházakban, és szankcionálja a visszaéléseket. A január óta működő felügyelet a biztosítottak fogyasztóvédelmi főfelügyelősége. Első intézkedésként három kórház ellen hozott határozatot, kettőt közülük pénzbírsággal is sújtott. Az egyikben indokolatlanul kértek pénzt az ügyeletre érkezőktől, a másikban pénzhiányra hivatkozva halasztottak el műtéteket.

Gyógyszerárverseny

Molnár Lajos büszkén hirdette reformja egyik első, kézzel fogható eredményét: áprilistól több mint ezer gyógyszer ára csökken, átlagosan 16 százalékkal. A decemberben elfogadott gyógyszergazdaságossági törvény ugyanis negyedévente nyilvános ártárgyalásokra kényszeríti a gyógyszergyártókat.

Molnár alapelve azt volt, hogy Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a legnagyobb gyógyszervásárló, hiszen a készítmények jelentős részének felét vagy akár 90 százalékát az fizeti. Az OEP joggal várhatja el tehát, érvelt Molnár, hogy a gyártók versenyezzenek, mely termékeiket és milyen áron vegye fel az OEP a támogatási listára. A végcél az, hogy az OEP évről évre emelkedő, idén már 350 milliárd forintos gyógyszerkiadásait csökkentsék.

Olcsóbb pirulák

Ugyancsak az OEP kiadásainak csökkentését szolgálta, hogy előírták az orvosoknak: az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül ajánlják fel betegeiknek az olcsóbbat. 2008 január 1-től már pénzbüntetésre is számíthat az az orvos, aki indokolatlanul sok drága gyógyszert ír fel. Korlátozzák a gyógyszergyártók marketingjét is, korábban ugyanis fizettek, illetve ajándékokat, kedvezményeket adtak az orvosoknak, ha az ő termékeiket ajánlották a betegnek (az OEP kontójára).

A tárca szerint ha tavaly mindenki az ugyanolyan hatóanyagú, de olcsóbb gyógyszert váltotta volna ki, akkor a betegek 18 milliárd forinttal kevesebbet költöttek volna orvosságra. Mindez azonban újabb adminisztrációt rótt az orvosokra. A betegek közül is sokan furcsállták, miért nem kaphatják ezentúl megszokott orvosságukat – egyébként kaphatják, de választásukat aláírásukkal kell igazolniuk. Az sem teszi túl vonzóvá a dolgot, hogy a gyógyszerek ára között néha csak pár forint különbség van.

A lépés a gyógyszerpiacon is ellentéteket generált. Az új szabályozás leginkább az új, innovatív gyógyszereket fejlesztő cégeket sújtja, amelyek termékei értelemszerűen drágábbak.

Szabad patikalaalapítás

A törvény lehetővé teszi gyógyszertár alapítását úgy is, ha nincs gyógyszerész többségi tulajdonosa. Korábban a patikaalapítást területileg is korlátozták, emiatt a miniszter szerint egyenetlen volt az eloszlás és a lakosság hozzáférése. Molnár ezzel igazából megtörte a gyógyszerészek monopóliumát, versenyt hirdetett, és a lakosságnak jobb gyógyszerellátást ígért.

Ellenzői szerint a miniszter ezzel csak az új tőketulajdonosoknak akart új befektetési lehetőséget kínálni, a gyógyszereladás ugyanis igencsak jó üzlet lehet. Nyugat-Európai példák alapján ráadásul a tőkeerős csoportok megjelenése hosszú távon nem a versenyt szolgálja, hanem tönkreteszi a kis gyógyszertárakat. Így végső soron ritkulhat a hálózat, és romlolhat a betegek hozzáférése. Ez a folyamat csak hosszabb idő múlva lesz látható.

Gyógyszerek a benzinkúton

Január óta árusíthatók vény nélküli gyógyszerek patikán kívül is, benzinkutaknál, drogériákban, optikákban. Molnár magyarázata szerint ez is azt szolgálta, hogy az ember könnyebben hozzájuthasson, akár éjjel-nappal az alapvető fájdalom- és lázcsillapítókhoz, görcsoldókhoz.

A gyógyszerészkamara szerint viszont azzal, hogy a gyógyszerek kikerülnek a patikusok kezéből, megnőhet a mérgezések, túlgyógyszerezések és gyógyszehamisítások kockázata. Ez a vita mára elcsitulni látszik. Egyre több benzinkútnál, bevásárlóközpontban, drogériában árulnak láz- és fájdalomcsillapítókat.