Csodafegyver-e a népszavazás?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Most lesz népszavazás a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról, vagy nem?
Az most az Országos Választási Bizottság (OVB) döntésén múlik.
De az alkotmánybírák kimondták, hogy ezekről lehet népszavazni, nem?
Az Alkotmánybíróság (AB) azt mondta ki, hogy az OVB nem megalapozottan utasította el a Fidesz-KDNP népszavazási kezdeményezéseit ezekben a kérdésekben. Az AB határozata szerint az OVB-nek most július 6-ig újra el kell bírálnia a kérdést, de figyelembe kell vennie az AB érveit. Ha azonban az OVB talál valamilyen új érvet, ami eddig nem szerepelt, akkor dönthet másképpen is.
Min balhézott össze egyáltalán az OVB és az Alkotmánybíróság?
Az alkotmány betűje szerint nem lehet népszavazást tartani a költségvetésről. A vita azon van, hogy a vizitdíj vagy tandíj megszüntetése miatt módosítani kell-e a költségvetést. Az OVB szerint igen, az AB szerint nem.
Miért nem lehet a költségvetésről népszavazást tartani? Hogy a nép ne dumálhasson bele a pénzügyekbe?
Ez elvont, alkotmányos kérdés. Magyarországon a nép a választott képviselőkön és a parlamenti pártokon keresztül gyakorolja a hatalmát. A költségvetés egy kormányzat politikájának megtestesülése, s azt az Országgyűlésnek kell megalkotnia. Ha a nép szavazná meg a költségvetést, a kormányzati rendszer elvesztené értelmét.
De hát szinte minden érinti a költségvetést. Maga a népszavazás is több milliárdba fog kerülni.
A legtöbb közéleti kérdésünk valamilyen pénzkérdés körül forog, de nem minden pénzügyünk érinti szigorúan a költségvetést. Az Alkotmánybíróság korábban kimondta: egy népszavazás nem változtathatja meg az érvényes költségvetést, és nem határozhatja meg pontosan egy későbbi költségvetés kiadásait sem. Ezt az OVB vitatja: szerinte nem lehet a költségvetés fogalmát úgy kettébontani, hogy a bevételekről lehet, de a kiadásokról nem lehet népszavazást tartani.
A vizitdíj vagy a tandíj a költségvetésbe folyik be?
Nem. A vizitdíj a háziorvosokhoz, a kórházi napidíj a kórházakhoz, a tandíj az egyetemekhez kerül, hivatalosan tehát nem a költségvetés része. A vizitdíj és a kórházi napidíj azonban például szerepel az Egészségbiztosítási Alap bevételei között, s az OVB szerint az Alap stabilitását nem bonthatja meg egy népszavazás, ez ugyanis kihat a költségvetésre.
Hú de bonyolult. Akkor most költségvetési vagy nem költségvetési kérdések ezek?
Az OVB úgy ítélte meg, ha eltörlik a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, meg a tandíjat, akkor az orvosok, kórházak, egyetemek pénztől esnek el, s ezt valakinek – mondjuk a költségvetésnek - pótolnia kell. Az OVB szerint ez kiadásokat idézhet elő, s előfordulhat, hogy emiatt az éppen érvényes költségvetést is módosítani kell. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben azt mondta: a vizitdíj vagy a kórházi napidíj eltörlése miatt nem kell közvetlenül költségvetési törvényt módosítani, ráadásul a népszavazási kérdések a döntés utáni évre, tehát egy jövőbeli költségvetésére vonatkoznak. Az OVB érvelése alapján egyébként ha például jövőre a kormány kétéves költségvetést alkot, akkor a népszavazás utáni év is érvényes költségvetésnek számít, így azt népszavazás elvileg nem módosíthatja.
Jó, én ebben nem tudok dönteni, de hogy lehet, hogy nem tud dűlőre jutni egymással két, jogászokból álló testület? Nem egyértelműek a törvények és az alkotmány?
Ha megnézed, a mi alkotmányunk elég tömör, sok lehetőséget hagy az értelmezésnek. Azért van az Alkotmánybíróság és az OVB, hogy egy-egy konkrét ügy kapcsán értelmezze.
Én eddig azt hittem, az Alkotmánybíróság szava szent és sérthetetlen, olyan komoly arcok ülnek ott. Mégis lehet bírálni a döntését? Vagy az OVB elnökhelyettese mondhatja azt, hogy az alkotmánybírák politikailag elfogultak?
Szólásszabadság van, tehát még az Alkotmánybíróság határozatai is bírálhatók a nyilvánosság előtt. A határozatai azonban jogilag kötelezők. Az alkotmánybírákat is pártok jelölik, de csak kétharmados parlamenti támogatottsággal vehetik magukra a talárt. Az is igaz persze, hogy ma bárkit azonnal politikai elfogultsággal vádolnak meg, ha nem az egyik oldalnak tetsző döntést hoz. Az OVB elnökét a Fidesz vádolta politikai elfogultsággal, amikor visszautasították a népszavazási kérdést a vizitdíjról. A kormánypárt képviselője meg arra utalgatott, hogy az AB asszisztál a Fidesz politikai céljaihoz.
Mikor lesz ebből népszavazás?
A Fidesz úgy számol, hogy jövő március-április körül. Akkor valószínűleg hat kérdésben egyszerre: vizitdíj, kórházi napidíj, tandíj, de szavazhatunk arról is, hogy a gyógyszereket csak patikában lehessen árulni, a családi gazdálkodóknak legyen elővásárlási joguk a termőföldre, és a kórházak maradjanak állami vagy önkormányzati tulajdonban. Ezekhez októbertől négy hónap alatt össze kell gyűjteni 200 ezer aláírást.
Összesen vagy külön-külön?
Mindegyik kérdésben 200-200 ezer aláírás kell.
Hol gyűjtik majd az aláírásokat, a karácsonyi bazársoron?
Ez azok dolga, akik gyűjtik. Munkahelyen fegyveres testületnél nem lehet aláírásokat szerezni. Aki egyetért azzal, hogy ezekről a témákról népszavazást tartsanak, annak hatszor kell aláírnia a lakcímét és a személyi számát az aláírásgyűjtő ívre. Ha összegyűlnek, az aláírásokat 30 napon belül hitelesítik.
Át fognak nyálazni 1,2 millió aláírást?
Ezt szúrópróbaszerűen végzik. A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal
ellenőrzi, hogy stimmelnek-e az aláírások és a lakcímek az aláírásgyűjtő íveken.
Mi lesz, ha megtartják a népszavazást, és a többség azt mondja, töröljék el a vizitdíjat meg a tandíjat, meg csináljanak mindent vissza?
A népszavazás az országgyűlést kötelezi arra, hogy ennek megfelelően döntsön. Az más kérdés, hogy ebből a kormány milyen politikai következtetést von le. Ha megnézed, ezek a kormányprogram szinte legismertebb elemei. Ha ezeket mind elutasítják, akkor az elég egyértelmű jelzés lesz. Nagy kérdés persze, eredménes lesz-e a népszavazás. Ehhez az kell, hogy a szavazáson részt vevők több mint fele, de legalább az összes választásra jogosult több mint egynegyede elutasítsa ezeket az intézkedéseket.
Nem lett volna jobb előbb népszavazást csinálni arról, akar-e az ember vizitdíjat, tandíjat vagy gyógyszert patikán kívül? Most megint az lesz, hogy egy lépés előre, egy lépés hátra, vagy fordítva.
Szerinted a többség valaha is elfogadta volna azt, hogy az orvosért, vagy a tanulásért fizetni kelljen?
Bocsánat, az ember fizet elég adót meg egészségbiztosítást. Oldják meg abból.
A vizitdíj meg a tandíj nem adó, hanem önrész. Arra találták ki, hogy az emberek ne járjanak fölöslegesen orvoshoz, a kevésbé jól tanulók pedig fizessenek cserébe azért, hogy az állam állja a tanulmányaik költségét.
Akkor nem lett volna jobb, ha a választási kampányban előre megmondják: emberek, mi ezt akarjuk, mert erre szükség van?
A Fidesz szerint a kormány hazudott a kampányban, s mikor látták, hogy az őszi tüntetések hatására nem mond le, a népszavazás eszközéhez nyúltak. A népszavazás azonban eredetileg nem kormánybuktatásra való. Erre vannak a választások vagy az előrehozott választások.
Jó, de ha népszavazással eltörlik a vizitdíjat meg a tandíjat, az megoldja az egészségügy vagy az oktatás gondjait?
Nem valószínű. A népszavazás erre sem való.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
