Az MSZP kampánytémát csinálna a kvótabizniszből

Egy nappal a botrányos kvótaeladásokról szóló parlamenti bizottsági meghallgatás után a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke azt nyilatkozta: a kormány újabb kvótaértékesítésre készül. Cégekről, árakról és időpontról beszélt, ezeket az adatokat azonban még soha nem hozták nyilvánosságra, főleg nem a szerződés aláírása előtt. Most viszont modellt váltanak.

Magyarország 5 millió tonna kiotói kvóta értékesítéséről tárgyal japán cégekkel, a londoni Camco nevű cég kapott megbízást, hogy tanácsadóként vegyen részt a felek közti közvetítésben, közölte a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke, Molnár József a Point Carbonnal kedden.

A hír már addig a pontig is szokatlan, hogy a minisztérium, mellesleg a választási kampány kellős közepén, egyáltalán megszellőzteti a még tárgyalás alatt lévő kvótaügyletet, ezeket általában hatalmas titoktartás mellett intézik.

Olt Boglárka, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője úgy gondolja, a nyilvánosság részéről nagy az igény, hogy átláthatóak legyenek a kvótatárgyalások. Szerinte Magyarország piaci presztízse nem csorbult, továbbra is komoly az érdeklődés a kvótáink iránt.

A Point Carbon híre azzal folytatódik, hogy a kormány elvárja a kvótákat vásárló cégtől, hogy fedje fel kilétét, aminek az a célja, hogy ehhez a minisztérium megkaphassa a parlament jóváhagyását.

Hétfőn a parlament költségvetési bizottsága rendkívüli ülést tartott, ahol a botrányos zöld kreditek értékesítésének körülményeiről hallgatta meg a környezetvédelmi tárca képviselőit. Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke arra szólította fel a kormányt, hogy ha a piac így kívánja, folytassák a tárgyalásokat további kvótaeladásokról, és készítsék elő a döntéseket, de a parlament tájékoztatása nélkül ne adjanak el kvótát a magyar tartalékból.

A kabinetfőnök további meglepetésekkel is szolgált, beszámolt arról, hogy jelenleg 7,5-7,8 eurót lehet kapni egy tonna kvótáért, és azt is elmondta, hogy a szerződést egy héten belül aláírják.

Korábban Magyarország már értékesített kvótákat japán cégnek, akkor még a szerződés aláírása után se árulták el, melyik volt ez a cég, titokban tartották a pontos árat is, csak annyit közöltek, hogy a kvóták tonnánkénti ára 9 és 10 euró között volt. A spanyol és a belga eladásoknál sem közöltek hivatalos összegeket, becslések szerint a tonnánkénti ár akkor 13-14 euró körül alakult.

Molnár József kérdésünkre elismerte, hogy a minisztérium a bizottsági meghallgatáson elhangzott fideszes álláspont hatására valóban úgy döntött, hogy modellt vált, és megosztja a nyilvánossággal a kvótaeladásokról szóló szerződések lényegi tartalmát. Azt is mondta, hogy ez megnehezítheti az értékesítést, de ennek a problémának a megoldása már a következő kormány feladata lesz.

Az ügylet ezúttal a korábbi három, Belgiummal, Spanyolországgal és egy japán céggel kötött megállapodáshoz hasonlóan olyan kvótákról szól, melyekkel a kiotói jegyzőkönyv értelmében az országok 2008 és 2012 között kereskedhetnek (AAU - Assigned Amount Unit). Sajátosságuk, hogy értéküket az határozza meg, hogy a szerződést kötő felek hogyan állapodnak meg, a bevételt elkönyvelő ország milyen mértékű zöldítést vállal. Magyarország eddig azt vállalta, hogy a pénzt mérhető zöld beruházásokra költi, erre állították fel a Zöld Beruházási Rendszert, amin keresztül a lakosság pályázatokon pénzt nyerhet klímavédelmi beruházásokra.