Az IRM magára hagyta a debreceni menekülteket
További Belföld cikkek
- Gyurcsány Ferenc kemény posztban állt bele Orbán Viktorba
- Mentővel ütközött egy autó a Király utca és a Nagykörút sarkán
- CPAC Hungary: Ha Donald Trump visszatér, újra együtt fogunk dolgozni
- Karácsony Gergely üzent „a feltűnési viszketegségben szenvedő, pénzszóró″ mobilfoxosoknak
- Holtan találtak egy idős férfit a rendőrök Zuglóban
„Hiányos a jogi szabályozás, kevés a menekültekkel törődő képzett személyzet, a rendőrök nincsenek kiképezve az eltérő kultúrák összeütközésének békés kezelésére” – állapította meg Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa.
Az ombudsman vizsgálatot indított, miután a debreceni menekülttáborban tavaly nyáron számos konfliktus történt: júniusban öt afgán menekült felmászott egy 30 méter magas átjátszó toronyra. Öngyilkossággal fenyegetőzve kényszerítették ki, hogy még aznap megkapják régóta várt személyi igazolványukat.
Júliusban az internet használatáról robbant ki vita az afgán és a szomáli menekültek között, ami tömegverekedéssé fajult. A biztonsági őrök kihívták a rendőrséget, akik a rájuk támadó táborlakókat könnygázzal állították meg. A konfliktusok időről időre kiújultak, több embert kórházba kellett szállítani.
A befogadó állomás lakói azt panaszolták, hogy a „fekete ruhás rendőrök” rájuk törtek, a szobáikat átkutatták, az ott tartózkodó embereket minden ok nélkül bántalmazták, kiválogatták az iszlám hitűeket, megverték őket és az iszlámot sértő megjegyzéseket tettek, derült ki az ombudsman vizsgálatából.
Rendezetlen jogszabályi környezet
Szabó Máté megállapította, hogy az afgán menekültek a jogszabályi környezet rendezetlensége miatt nem kaphattak igazolványt. Az oltalomra szoruló külföldieket 2008 elejétől az EU irányelvei szerint kell különféle menekültkategóriákba sorolni, az illetékes hivatalok azonban nem tudtak megegyezni az okmányok kiállításának ehhez igazodó egységes szabályozásról és a hatáskörökről.
Az ombudsman szerint sérült a külföldiek védelemhez fűződő joga, azzal pedig, hogy elmaradt a törvénymódosítás és nem születtek meg a szükséges új rendeletek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) nem tett eleget a jogállami elvárásoknak.
Magyarországon három befogadó állomás működik, a menedékjogi kérelmek elbírálásának ideje alatt a menekülteket az eljárás egyes fázisainak megfelelő intézményekben helyezik el. Az ombudsman már egy korábbi jelentésében is figyelmeztetett, hogy a vallási, történelmi, kulturális ellentétek miatt nem célszerű ugyanott elszállásolni bizonyos nemzetiségekhez, illetve népcsoportokhoz tartozó külföldieket.
Nincs megfelelő intézményi háttér
A befogadó állomások lakóinak többségét nagy, a gyerekeket pedig különösen súlyos megrázkódtatás érte azzal, hogy kénytelen voltak elmenekülni hazájukból és megviselték őket az utazás viszontagságai is. Különleges bánásmódra, például pszichológiai ellátásra, pszichoterápiás kezelésre volna szükségük, amit debreceni intézményben nem kapnak meg, állapította meg Szabó Máté.
Négyszáz táborlakóval mindössze három szociális munkás foglalkozik. Nem meglepő, hogy a sokféle kultúrából érkező, traumatizált, gyakran írni-olvasni sem tudó, idegen nyelvet valamint a helyi viszonyokat nem ismerő, az összezártságot és a tétlenséget nehezen viselő külföldiek között gyakori a konfliktus, amit az érintettek – szakszerű segítség hiányában – a saját kultúrájukban szokásos módon kezelnek.
A rendőrfőkapitány fegyelmi vizsgálatot indított
Nem okozott alkotmányos joggal összefüggő visszásságot, hogy a tömegverekedés megszüntetésére rendőri erőket vettek igénybe, tisztázta jelentésében az ombudsman. Ugyanakkor ellentétes volt a magánlakás sérthetetlenségéhez való joggal, hogy a rendőrök behatoltak a női és férfi szállásokra, átkutatták az összecsapások elől oda húzódók szobáit és ruházatát. Az emberi méltóság alkotmányban biztosított jogát sértették meg a rendőrök azzal, hogy sértő, becsmérlő megjegyzéseket tettek az iszlámra és követőire.
Hajdú-Bihar megye rendőrfőkapitánya arról tájékoztatta az állampolgári jogok biztosát, hogy a fegyelmi vizsgálatot indított. A rendőri intézkedések, valamint azok végrehajtásának módja azonban azt mutatja, hogy a rendőrség nincs kiképezve az eltérő kultúrákból eredő konfliktusok békés kezelésére. Az állampolgári jogok biztosa mindezek orvoslásáért az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, Hajdú-Bihar megye rendőrfőkapitányához és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójához fordult.