Tegnapi újság

 

Az első világháború után alapított, néhány száz lelkes, Szekszárdhoz közeli Pörböly nevét akkor ismerte meg az ország, amikor 1993. február 12-én tizenegy gyermek lelte halála a faluhoz közeli vasúti kereszteződésben.

 

 

Az 1998. február 11-i eseményeket már mindenki betéve tudja: a Margit körút és a Margit utca kereszteződésénél egy 600-as Mercedes állt meg a piros lámpánál fél 6 után néhány perccel. Ekkor egy fekete dzsekis, 175 centiméter magas férfi a járdáról húsz lövést adott le az autóra, ebből négy lövés a fején, illetve a feje közelében találta el a volán mögött ülő Fenyő János vállalkozót, aki a helyszínen meghalt.

Este be is mondta a TV2, meg a Kossuth Rádió: meghalt Fenyő Miklós. A Népszabadság glosszaírója így sajnálkozik a sajtó hanyatlásán:

„Szomorú ez. Megkockáztatom: majdnem annyira, mint hogy szétlőnek egy embert azon a tájon, amelyet nemrégen még békés belbudai övezetnek neveztek.”

Olvassák el az Index évfordulós cikkét>>>

Talán a legjobb szocialista autó volt a Fiat 124-es licence alapján készült Zsiguli. Négy henger, 1200 köbcenti, 62 lóerő, négy ajtó, 8,5 literes fogyasztás 93-as oktánszámú benzinből, 22 másodperc alatti gyorsulás 100 kilométer per órás sebességre, 140-es végsebesség. Ezt az autót mutatták be 1971. február 10-én Budapesten, a Technika Házában.

A Népszabadság a kilencedik oldal aljára dugta el 1957. február 9-én a hírt: meghalt Horthy Miklós. Pedig gyaníthatóan még jobban fogyott volna a lap, ha vezetőanyagot csinálnak belőle, de az Út felfelé vezet című szerkesztőségi cikk, valamint Az önköltség csökkentésével tegyük nyereségessé a termelést, hárítsuk el teljesen az infláció veszélyét címet viselő írás kiszorították az igazi breakinget.

Nézzük, hogyan emlékezett meg a Népszabadság Horthyról:

Lisszabonból jelentik, hogy Horthy Miklós, a magyar ellenforradalom egyik vezető alakja, Magyarország kormányzója a 25 éves ellenforradalmi rendszerben, meghalt. Nevéhez a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka fűződik. A Horthy-rendszer abban a vérfürdőben született, amelyet 1919-ben az antant-hatalmak segítségével uralomra jutott ellenforradalom rendezett a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek sorában. Horthy nevéhez fűződik Magyarország berántása a második világháborúba, s a nemzeti szégyen, hogy hazánk a múlt háborúban a hitlerista Németország utolsó csatlósa lett. A legutóbbi ellenforradalmi események idején Horthy újra jelentkezett: ismét szeretett volna szerepet játszani a második ellenforradalom általuk remélt új rendszerében.”

A nyugati világ kedvencévé váló Mihail Gorbacsov 1988. február 8 -án a következő nyilatkozatot adta:

„A genfi afgán-pakisztáni tárgyalások gyors és sikeres befejezésének elősegítésére törekedve a Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság kormánya megállapodott a szovjet csapatkivonás kezdetének konkrét időpontjában – 1988. május 15. –, s tíz hónap alatt befejeződik a kivonás.”

Hat évvel az első kapavágás után kezdődhetett meg a tanítás 1977. február 7-én Budapesten, a Nagyvárad téri 24 emeletes Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében.

A SOTE 88 méter magas épületénél csak az esztergomi bazilika (100 méter), Országház (96 méter) és a Szent István-bazilika (96 méter) magasabb. Magyarország legmagasabb építménye a lakihegyi adótorony (314 méter). A teljes lista Magyarország legmagasabb épületeiről itt olvasható>>>

És aki arra is kíváncsi, hogy milyen előadások hangzottak el az első tanítási napon, annak a másnapi Népszava adja meg a választ:

„Az első napon a só- és vízforgalom kórélettanáról és a szívelégtelenségek gyógyszertanáról hangzott el előadás.”

Rákosi Mátyás csaknem tizenöt éve küzdött, hogy hazatérjen, de Kádár János és köre megakadályozta visszatérését a Szovjetunióból Magyarországra. 1970-ben pedig úgy tűnt, hogy hazajöhet végre. Feitl István A bukott Rákosi című könyvében idézi a hazatérés feltételeit:

„A legfőbb biztosíték Rákosi itthoni renitenskedéseivel szemben egy nyilatkozat lett volna, amelyben kötelezi magát, hogy előzetes bejelentést tesz minden külföldi állampolgárral, illetve a tömegkommunikációval való kapcsolatteremtési szándékáról, nyilvános rendezvényen való megjelenési igényéről, lakásán mellőzi az összejöveteleket, a szűkebb családi körén kívül politikailag félreérthető kapcsolatokat nem létesít és általában kerüli a feltűnésre alkalmat adó helyzeteket.”

 

A Manchester United nyolc játékosa halt meg 1958. február 6-án a müncheni repülőtéren. Olvassa el a világ akkori egyik legjobb csapatának tragédiájáról szóló cikket az Indexen>>>

Más idők jártak még 1990-ben. A Szabad Demokraták Szövetsége antikommunizmusban az MDF-en is túltett. Hogy mást ne mondjunk: a nyugodt erő elképzelhetőnek tartott egy puha átmenetet, ex-kommunista államfővel, szabadon választott parlamenttel, az SZDSZ viszont nem kért a köztársasági elnöki posztra esélye Pozsgay Imréből.

1997 február harmadikán a prágai Bulovka kórház ötödik emeleti ablakából kizuhant Bohumil Hrabal, és emeletekkel lejjebb egy betontetőn halálra zúzta magát. Az írót a kórházban köszvénnyel kezelték, de valójában csak a fájdalmát tudták valamennyire enyhíteni. Az utolsó időkben Hrabal már járni is alig tudott. Éppen hazaengedték volna. Ennyi, ami biztos. A többi csak találgatás.

 

A majd egy év múlva megszűnő Népakarat 1957. február 2-i számának hátoldalán nem látni, hogy még három hónap sem telt el a forradalom leverése óta. A Blaha Lujza Színházban bemutatták a Lili bárónőt, a támlák lehajtásával kényelmes karosszékké alakítható kombinált heverőt ajánlanak a szakszervezeti lap olvasóinak, a viccrovatban pedig nyugati munkások sanyarú sorsán nevethetünk. „Éljen a személyzet!” – mondja a cég jubileumi ünnepségén az igazgató. „Miből?” – kérdezi valaki a háttérből. (A szakszervezeti lap fontosnak tartja jelezni, hogy a vicc nem a magyar viszonyokról szól, mivel az Österreichische Volkestimeből vették át.)

Nem mindennapi bravúrt hajtott végre a Népszabadság 1958-ban. Január 31-én még a III. évfolyam 26. számaként jelentkezett, február elsején már a XVI. évfolyam szerepelt a fejlécen.