Tegnapi újság

"Miért hoztad ide ezeket a degenerált buzikat?", kérdezte meg állítólag egy zsűritag Artemij Troickijt, a koncert egyik fő szervezőjét/krónikását és az első hivatásos orosz rockkritikust az Aquarium nevű rockzenekar színpadi produkciója kapcsán. Március 8. és március 16. között zajló "Tavaszi Ritmusok" elnevezésű fesztiválra húsz zenekart hívtak meg a Szovjetunió tizenhét városából a grúz fővárosba.

Khomeini ajatollah február közepén fatvát bocsátott ki Salman Rushdie-ra, az indiai származású brit íróra. A vallási rendelet értelmében minden muzulmánnak joga nyílt arra, hogy megölje Rushdie-t. Irán legfőbb vallási vezetője azzal indokolta a döntést, hogy az író megsértette az iszlámot és a muzulmán hívőket Sátáni versek című könyvével. A fatva a könyv kiadóira is vonatkozott.

Khomeini a teheráni rádióban bejelentette:

 

Az iráni miniszterelnök, Husszein Muszavi felhatalmazta az iszlámista szervezeteket, így például a libanoni Hezbollahot, hogy „tegyék meg a szükséges lépéseket a szerző ellen”.

1970. március 6-án jelent meg a világtörténelem valószínűleg legellentmondásosabb lemeze, a Lie: The Love & Terror Cult című album. Az érzelgős, folkos, gitározós számokat ugyanis a modern amerikai történelem pszichopata sorozatgyilkosa, Charles Manson írta, pengette és dünnyögte el.

Az 1987. március 14-i Heti Világgazdaság a tőle nem meglepő Omlásveszély – A VÁÉV a csőd szélén címmel adott hírt az 1946-ban alakult, és később a szocialista nagyvállalatok közül felszámolással elsőként megszűnt veszprémi építőipari cég hányattatásairól. A Veszprémi Állami Építőipari Vállalat, amely a háború után Veszprémi MÉMOSZ állami nemzeti vállalatként alakult, fennállása során többször küzdött pénzügyi problémákkal, mégis Irak első magyar áldozataként emlékezhetünk meg róla.

Két hónappal az 1994-es országgyűlési választások előtt, március 4-én 129 rádiós azonnali elbocsátásáról, illetve nyugdíjazásáról döntött Csúcs László, aki akkor már több mint egy éve ügyvezető alelnökként vezette a Magyar Rádiót.

A kirúgás nem volt teljesen váratlan, hiszen a médiával évek óta küzdő kormánytöbbség a központi költségvetésben elkülönített 105 millió forintot a rádiós elbocsátásokra, az intézmény gazdálkodásának rendbetételét meghirdető Csúcs László pedig az év elején 320 munkatárs elbocsátását jelentette be. A Csúccsal hadakozó rádiós érdekvédők pedig március 3-ára - még nem tudva, hogy másnap adja ki az alelnök a rádiósok útját - békés tüntetést hívtak össze "a készülő politikai hátsó szándékú tisztogatás" miatt, amelynek célja, hogy a köztévé után felszámolják a rádióban még megmaradt függetlenséget.

Huszonöt éve, Londonban feleségével együtt öngyilkosságot követett el a magyar származású író, Arthur Koestler. Az eutanáziát régóta támogató, 78 éves Koestler Parkinson-kórban és leukémiában szenvedett, harmadik felesége, az 55 éves Cynthia Koestler viszont teljesen egészséges volt, amikor mindketten halálos adag gyógyszert vettek be. "Nem tudok Arthur nélkül élni, bizonyos belső erőforrások ellenére" - írta a feleség búcsúlevelében. A házaspárra lakásuk nappalijában találtak rá, Koestler a fotelban ült, kezében egy pohár whiskyvel, felesége a díványon feküdt, az asztalon két pohár bor és egy üveg méz, amivel a gyógyszer ízét vették el.

A NASA 1989 október 18-án bocsátotta fel a Galileo Galileiről elnevezett szondát, aminek úti célja a Jupiter volt. A műholdat az Atlantis űrrepülő szállította az űrbe, onnan már egyedül haladt tovább. Hat évig tartott, mire a Föld és a Vénusz gravitációs erejét is felhasználva elért a Jupiterhez. A Galileo 1995 december 7-én állt pályára.

Igazi politikai bombát robbantott Németh Miklós miniszterelnök az első szabad országgyűlési választás előtt pár héttel, amikor 1990. március 2-án, az ellenzéki pártok lehallgatási botrányáról szóló vita közben szót kért a Parlamentben. Előbb szabadkozott, hogy nemcsak a honvédelmi minisztérium, hanem a belügy átalakítását is meg kellett volna kezdeni, mert akkor - hiába ígérte ennek az ellenkezőjét a belügyminiszter - nem gyűjtöttek volna törvénytelenül adatokat pártokról még 1989 végén is.

Majd rátért arra, hogy minden országnak vannak védendő titkai és érdekei. Előfordult például, amikor a titkosszolgálat jóvoltából megelőztek egy-egy hozzánk látogató államfő elleni előkészített merényletet.

42 évvel ezelőtt a Vénusz felszínébe csapódott a szovjet Venyera-3 űrszonda, és ezzel az első olyan űreszközzé vált, ami elérte egy másik bolygó felszínét. A Venyera-program (a Venyera a Vénusz orosz neve) a Szovjetunió egyik legambiciózusabb vállalkozása volt az űrhajózás hőskorában.

1961 és 1983 között tizenhat űrszondát küldött az ország bolygószomszédunk kutatására. A földközelben tőlünk 41 millió kilométerre levő, de akár 257 millió kilométerre is eltávolodó bolygó megközelítése igen nehéz mérnöki feladat volt a szovjet tudósoknak, mint ahogy az is komoly fejtörést okozott, hogy miként tervezzenek olyan szondát, ami kibírja a bolygó felszínén uralkodó mostoha körülményeket, mindenekelőtt a több mint 400 Celsius-fokos felszíni hőmérsékletet. A kapcsolattartás sem volt egyszerű az ekkora útra induló szondákkal, az 1961. februárjában induló Venyera-1-gyel, a világ első bolygószondájával el is vesztették a kapcsolatot 15 nap után.

Két népszavazást is tartottak 1992 februárjának utolsó napján az egykori Jugoszláviában. Az egyik (akkor még) sima ügy volt: Montenegró polgárai arra szavaztak, hogy Szerbiával egy államszövetséget akarnak alkotni a továbbiakban is. Bosznia-Hercegovinában azonban egyre vészterhesebb lett a helyzet.

Miután Szlovénia és Horvátország 1991-ben kivált a jugoszláv államszövetségből (az előbbi megúszta egy pár napos háborúval, az utóbbi éveken át hadiállapotban állt a szerbekkel), Bosznia-Hercegovina lett a soros. Ebben a tagköztársaságban élt a legtöbb nemzetiség, 44 százalék bosnyák, 31 százalék szerb, 17 százalék horvát.

Pont huszonhárom éve került a magyar mozikba a Házibuli, a nyolcvanas évek egyik legmeghatározóbb tinifilmje, melynek már a legelején nekiszegezik a tizenhárom éves Sophie Marceau-nak a kérdést: "Na, bekrapekoztál már?", illetve pár perccel később az is elhangzik, hogy "szuperzseniális", meg az, hogy "ezt jól megfirkáltuk" (azaz: ezt jól összehoztuk). Az 1980-ban készült film bemutatását követően egyből a nemzetközi (de főleg európai) popkult meghatározó viszonyítási pontjává vált, Sophie Marceau tinisztár lett, a Dreams Are My Reality című sláger (Richard Sanderson és a francia filmzeneveterán Vladimir Cosma szerzeménye) pedig nem sokkal később a magyar sulidiszkók/házibulik közkedvelt "lassú száma".

Az akkor 112 éves londoni metró történetének máig legsúlyosabb szerencsétlensége történt 1975. február 28-án, a délelőtti csúcsforgalomban. A Magyar Hírlap az utolsóelőtti oldalon kis tudósításban számolt be arról, mi történt:

"Egy hat kocsiból álló szerelvény - mindeddig ismeretlen ok miatt - nem lassított a citybeli Moorgate állomás előtti pályaszakaszon, és körülbelül hatvan kilométeres óránkénti sebességgel átszáguldott a megállóhelyen, majd egy tűzfalba ütközött, kisiklott, és a kocsik egymásba torlódtak."

Az első nap után tizenhárom halottról és hatvannyolc sebesültről tudtak, de tisztában voltak vele, hogy ezek a számok emelkedni fognak. Végül negyvenhárom halottja és kilencven sebesültje volt az esetnek.

"Nőtt egy Pokemon a kukimon, a születésnapi bulimon" - hangzik el többször a Malacka és a Tahó nevű zenekar Születésnapi zsúr című dalában. Sokak szerint a Pokémonnak köszönhető, hogy a kilencvenes évek második felében nem halt ki végleg a gameboy. Tény mindenesetre, hogy Super Mario után a Nintendónak sikerült egy újabb ikonikus brandet alkotnia, mely aztán rövidebb időre több világvallást is magára haragított.

A magyar rendszerváltás utáni történelemben kevés olyan sokat idézett mondat hangzott el, mint Landeszmann György, budapesti vezető főrabbié:

"Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bőgatya és a fütyülős barack."

Az interjú a Heti Magyarország 1993. február 26-i számában jelent meg, de mi is vezetett az elhíresült mondatig?

Egy zsidó telepes péntek hajnalban egy hebroni mecsetben tüzet nyitott az imádkozókra, és 29 palesztint megölt, 150-et megsebesített. A 38 éves, amerikai születésű Baruch Goldstein tartalékos katonai egyenruhájában egyszerűen berontott a Pátriárkák Barlangjában található mecsetbe, és legkevesebb 100 lövedéket lőtt ki a hívekre.

Szemtanúk szerint Goldstein egy automata, Galil típusú géppisztolyt használt, ami az izraeli gyártású hasonmása a szovjet AK47-esnek. A gépfegyverrel perceken keresztül folyamatosan tüzelt, szemtanúk legalább 10 percről számoltak be. A mecset zsúfolásig volt tömve, csaknem 800 ember imádkozott, a támadás éppen a muzulmán ramadan ünnepére esett, egyébként pedig a zsidók ezen a napon ünnepelték purimot.

Mohamed Szulejman Abu Szaleh, a mecset egyik biztonsági őre azt mesélte, hogy Goldsteinen látszott, arra utazik, hogy minél több embert meg tudjon ölni.

„A mecset padlóján testek hevertek, minden tiszta vér volt.”

A Pioneer-11 űrszonda elhagyta a Naprendszer határát – adta hírül a NASA 1990. február 25-én, 17 évvel azután, hogy fellőtték a Pioneer-program második bolygókutató szondáját. Az 1958-ban indított program első szondái, nullástól ötös számozásig a Hold körül keringtek, a hatvanas években indított következő négy a Nap körül, a tizes és tizenegyes pedig a Naprendszer külső bolygóinak vizsgálatára készült.

Az az eshetőség, hogy 1994-ben a Fidesz jobbra húz, az SZDSZ meg összeköti sorsát a szocialistákkal, már jóval a választások előtt benne volt a pakliban. 1993 február 14-én Orbán Viktor Kaposváron nyilatkozott arról, hogy a környező országoknál kedvezőbb helyzetben vagyunk, mert a demokratikusan választott kormányok alternatívája nálunk nemcsak a volt kommunisták visszahívása a hatalomba. Van ugyanis egy erős liberális blokk.

Azokban a hetekben a jobboldali MDF 11, az FKGP 9, a KDNP 3 százalékon állt, az MSZP 16-on, a Fidesznek 30, az SZDSZ-nek pedig 9 százalékot mértek.

Az SZDSZ ügyvivői testülete ülésezett 1990. február 23-án, és megbízott elnökké választotta Kis Jánost. Ez nem jelentette azt, hogy Kis a párt miniszterelnök-jelöltje is lett volna a közelgő választáson, pedig mindenki arra volt kíváncsi, hogy akkor ki. Ahogy a Magyar Hírlap tudósítója írja baráti kommentárra emlékeztető tudósításában:

"Az SZDSZ sajtótájékoztatóin lassan elmaradhatatlan kérdés, hogy ki lesz a miniszterelnök, kit szánnak erre a posztra? És mi lesz a tárcákkal, hogyan osztoznak azokon? Nevek mindeddig nem hangzottak el, ami érthető, hiszen addig nem lehet dönteni ezekben a kérdésekben, amíg nem ismert, milyen kondíciókkal, feltételekkel jön össze a koalíció, a tárgyalásokon dől el, kik jöhetnek szóba."

Akik mégis kíváncsiak voltak arra, hogy ki lesz a miniszterelnök, ha az SZDSZ győz, azokat kellemes meglepetés érte.

Máig nincs állami magyar egyetem Erdélyben, holott 1990-ben kézzelfogható közelségbe került ennek elérése. Sipos Zoltán, a Transindex szerkesztője A Bolyai Egyetem-saga című cikkében idézi Pálfalvi Attila miniszterhelyettesnek néhány héttel a romániai forradalom után adott derűlátó nyilatkozatát:

"Ősztől indul a Bolyai Egyetem, az Univerzitás, amely magába foglalja az összes magyar felsőoktatási intézetet, így a kolozsvári Zeneművészeti és Képzőművészeti Főiskola magyar tagozatát. A  kolozsvári Politechnikai Intézetben (a műszaki egyetemen) is megszervezik a magyar nyelvű műszaki oktatást."

A tervekből semmi sem lett, sőt, 2006 végén azért rúgtak ki oktatókat, mert magyar nyelvű táblákat helyeztek ki a Babes-Bolyai Egyetemen, aminek felállításáról 1959. február 22-én döntöttek.

Nézők milliói meredtek döbbenten a képernyőre 1988. február 22-én, amikor Jimmy Swaggart tévéprédikátor megdöbbentő vallomással állt elő: félrelépett egy prostituálttal.

Könnyek között fordult feleségéhez a hétezer fős Baton Rouge-i (Louisiana) csarnokban:

Vétkeztem ellened, kérlek, bocsáss meg!

A nyolcvanas évek a tévéprédikátorok aranykora volt Amerikában. Swaggart vallomásával, és még néhány hasonló esettel, ha nem is fellegzett be a jól jövedelmező iparágnak, de meg kellett elégedni szerényebb bevételekkel.

A világon szinte mindenhol ismerik Jan Palach nevét. Ő volt az a cseh egyetemista, aki 1969.  január 16-án a szovjet csapatok bevonulása ellen tiltakozva felgyújtotta magát a prágai Vencel téren. Az esetről a magyar lapok is beszámoltak. A felelősséget a rendszer ellen tüntetőkre hárították:

"A megmozdulás mögött meghúzódó jobboldali erők igyekeznek tovább szítani azt a hisztériát, amely Jan Palach prágai egyetemi hallgató öngyilkosságához vezetett. Mint a CTK vasárnap jelentette, Jan Palach, aki csütörtökön a Vencel téren leöntötte ruháját benzinnel, és meggyújtotta magát, vasárnap délután a kórházban belehalt égési sebeibe."

A hírt olvasta egy 17 éves budapesti ipari tanuló, Bauer Sándor is, aki eldönti: követi Palach példáját.

Tizenegy bányász vesztette életét a Mecseki Szénbányák Vasas bányaüzemében 1986. február 19-én. Négy embert mentettek ki élve, három ember holttestét a fejtésomlás után nem sokkal a felszínre hozták, a többiekét napokkal később.

A Magyar Hírlap a címoldalon számolt be helyszíni jelentésében a szerencsétlenségről:

„Tegnap délután kettőkor a szokásos napi eligazításra gyülekeztek az emberek a vasasi bányaüzemben. Nagy Attila munkavezető nem cifrázta a szót. Reggelig ő is a mentésen dolgozott, mire útnak indította a délutános csapatot, csupán két órát aludt. A bányászok hang nélkül igazították a szerelést, csak személyi bilétáik koppantak a fémdobozban.”

A Minisztertanács rendelete értelmében 1988. január 1-jétől  térítéskötelessé váltak az állami egészségügyi szolgálat gyógyító-megelőző ellátást kiegészítő szolgáltatásai, valamint egyes közegészségügyi és járványügyi ellátások.

A rendeletet sokan félreértették, ezért a Hazafias Népfront lapja, a Magyar Nemzet megnyugtatta a kedélyeket:

"az egészségügyi ellátás továbbra is ingyenes. Csak azokért a szolgáltatásokért kell térítési díjat fizetni, amelyeket a magyar állampolgárok önszántukból, magánorvosi beutalással vagy orvosi beutaló nélkül kívánnak igénybe venni."

  A délutáni csúcsban tartott a kettes metró a Deák Ferenc tértől az Astoria felé, amikor robbanás rázta meg az egyik kocsit. Száz ember utazott benne, a házi kivitelezésű robbanószerkezet a hátsó peronon robbant fel.

Az esetről az Esti Hírlapnak nyilatkozó Rothermel László fődiszpécser a kollégáit dicsérte:

Jeffrey Dahmer sorozatgyilkost 15-szörös életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték 15 fiatalember és fiú meggyilkolásáért és megcsonkításáért. Szabadlábra helyezését örökre kizárták. Tetteiért jó eséllyel halálra is ítélhették volna, Wisconsinban azonban nem alkalmazzák a lehető legsúlyosabb büntetést.   

A perben Milwaukee bíróságának szélsőségesen hátborzongató bizonyítékokat mutattak be. Dahmer fiatal fekete homoszexuális fiúkra és férfiakra utazott, hogy kínozhassa őket, testüket ezután feldarabolta. A bíróságon elhangzott, hogy altatóval kábította el áldozatait, szexuálisan zaklatta őket, hármon közülük pedig homloklebeny-metszést hajtott végre. Lakásában számos testrészt találtak, így például három levágott fejet, több férfi nemi szervet.   

Gyerekkoromban félelemmel vegyes borzongással figyeltem, ahogy az egyik szocialista ország megtámadja a másikat. Kína nem volt éppen közönségkedvenc a keleti blokkban, de mégiscsak szocializmust építenek, elítélik Mao özvegyét és a köré csoportosultak szűk körét – ez volt a négyek bandája, a tévéhíradó előszeretettel közölt képeket a bírósági tárgyalásukról, ahogy, ha jól emlékszem, egy ketrecben ültek, és csak úgy sütött róluk a gonoszság.

Hogy kivel voltunk mi, magyarok a háborúban, az egypercig sem volt kérdéses. Hogy mi történik a fronton, azt csak a szovjetbarát Vietnam szemszögéből lehetett megtudni, a címek pedig egyben állást is foglaltak:

Hetven ember megölésével vádolnak Ukrajnában egy volt rendőrt, Szergej Tkacsot. Egy újságíró 2007 végén megkérdezte tőle, hogy érez-e megbánást, mire Tkacs így válaszolt:

„Maga nem érti. Én nem ember vagyok, hanem vadállat. Olyan, mint Csikatilo. Rólam filmet kell forgatni!”

 De ki is ez a Csikatilo?

Andrej Csikatilo 53 embert ölt meg 1978 és 1990 között, a brutális gyilkosságokért halálbüntetéssel sújtották. A tarkólövéssel végrehajtott ítéletet 1994. február 15-én hajtották végre, miután Borisz Jelcin elnök elutasította kegyelmi kérvényét.

Ezer ember jelent meg az MDF felhívására a leninvárosi helyi televízió előtt 1990. február 14-én. Egy, a választási kampány jegyében zajló tévévitára a városba érkező Grósz Károly ellen tüntettek. Az egykori pártfőtitkár, volt miniszterelnök ekkor már túl volt a csúcson. Az 1989. októberi pártszakadás után is kitartott MSZMP-s tagsága mellett, pedig csak az eszme maradt náluk.

A tüntetés után maradt egy kétszáz főnyi csoport – róluk később úgy nyilatkoztak az MDF központjában, hogy „minden demonstráción részt vesz egy kemény mag, amelyik gyakran okoz botrányt”. Na ja, az a bizonyos „borzalmas tagság” (Szabó Iván nevezetes kijelentése az MDF kemény magjáról). Grószt lökdösték, köpdösték, az autóját ütögették. Grósz Károly végül anélkül távozott a helyszínről, hogy részt vehetett volna a vitán.

Kollégánk, Bogád Zoltán 13 éves korától részt vett a Krassó György vezette Magyar Október Párt megmozdulásaiban. Közvetlenül a rendszerváltás előtti időkből számos állambiztonsági jelentés tartalmazza a nevét, Krassó Györgyével együtt. És néhány fotó is készült akciózásaikról, ezen például állampárti rendőrrel alkudozik a Magyar Október maroknyi csapata, farmerdzsekiben és szemüvegben az alábbi visszaemlékezés szerzője, Bogád Zoltán.

"Krassó György 1932. október 19-én született, és már 14 évesen a politika felé fordult, korkedvezménnyel belépett a kommunista pártba. Bár hozzákezdett gimnáziumi tanulmányaihoz, annak érdekében, hogy testközelből szemlélhesse a munkásosztályt, félbeszakította tanulmányait és jelentkezett a Csepeli Vas-és Fémművekbe, ami akkor éppen Rákosi Mátyás nevét viselte.

  Hogyan riogattak Horthy Miklós visszatérésével a kommunisták az 1956-os forradalom után? Mit szólt a Népszabadság vezércikkírója az ideiglenesen Afganisztánban tartózkodó szovjet csapatok kivonulásakor? Min derültek a salgótarjániak Kádár János első, Nagy Imrét elítélő beszédén? Ki kapta Magyarországon az első Zsigulit 1971-ben?

Már most választ kaphatnak ezekre a kérdésekre, ha szétnéznek az Index új blogján. A világ, de főleg Magyarország nagy port kavart eseményeiből válogatunk 1957 és 1999 között. Ma volt például 15 éve, hogy Pörbölyön 11 gyermek vesztette életét egy vasúti átjáróban, erről szól első bejegyzésünk.

A kezdőévszám, 1957, magyarázata, hogy a Kádár-korszakról már legtöbbünknek voltak személyes élményei, a záróé pedig: 1999-ben indult az Index, és ezen a linken már eddig is kereshettek az azóta történt események között.