Tegnapi újság

Az 1988. március 31-i lapokban hiába is keresnénk a hírt a Fidesz előző napi megalakulásáról. A Népszabadság például arról írt, hogy Kádár János fogadta Willi Stoph NDK miniszterelnököt (Kádár 1989-ben meghalt Stoph pedig a berlini fal leomlása után börtönbe került korrupció vádjával), a Varsói Szerződés leszerelési javaslatot juttatott el a NATO-nak, Ceausescu a vállalati veszteségek megszüntetését követelte, a Z'zi Labor a Vörösmarty téren dedikálja az Ártatlan, bájos férfiak című nagylemezét, elveszett a barcsi Vörös Csillag MGTSZ bélyegzője, a Fradi 5-2-re verte a Rába ETO-t.

Két szlovák fiatal 1989. március 29-én eltérítette a Malév Budapest-Prága-Amszerdam járatát. A gépet Prágában kerítették hatalmukba. A cseh fővárosban rekedt Kovács Béláné ezt nyilatkozta a Népszabadság prágai tudósítójának:

"Éppen le akartam ülni, amikor az egyik stewardess odasúgta, hogy gyorsan meneküljek. Előrenéztem, egy fiatalembert láttam, nagy puskával a kezében. Rögtön a hátsó bejárat felé kezdtem szaladni, amikor leértem, két lövést hallottam."

 Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter részvételével helyezték el a Nemzeti Színház alapkövét 1998. március 28-án az Erzsébet téren. Az épület átadását 2000. október 23-ra tervezték.

1985-ben ezen a napon hunyt el a belorusz-zsidó származású francia festő 98 éves korában. Művészete nem sorolható egyik századelejei avantgard irányzat alá sem, de képeivel nagy hatással volt az akkori szürrealizmus és expresszionizmus képviselőire.

Chagall haszid zsidó hagyományok közt, szegény családban nevelkedett egy belarusz falucska, Vityebszk gettójában. Apja sózott heringgel kereskedett, anyja kilenc gyereket nevelt.  

Chagall hosszú és kalandos életet, jelentős életművet hagyott maga mögött. Ifjú korában anyja forszírozására festészetet kezdett tanulni, először szülőfalujában, aztán Szentpéterváron. Később elnyert egy párizsi ösztöndíjat, és négy évet töltött ott, és olyan emberek barátja lett, mint Appollinaire vagy Fernand Léger. Visszautazott Vityebszkbe, és feleségül vette menyasszonyát, Bella Rosenfeldet, egy gazdag ékszerész lányát. Egy darabig még Oroszországban élt, itt érte az első világháború, katonáskodott is. Utána művészeti népbiztosként majd egy színházban dolgozott. 1923-ban Párizsba költözött, állampolgárságát 1937-ben kapta meg. A városról így nyilatkozott: „Minden, amit elértem, Párizsnak köszönhetem, az itteni képzőművészetnek, az utcáknak, az embereknek. Itt még a levegőből is művészetet szív magába az ember.”

A náci megszállás elől Spanyolországba, majd New Yorkba menekült, 1941-1948-ig élt itt. Hőn szeretett felesége 1944-ben egy vírusfertőzésben meghalt, a művész ezután hónapokig képtelen volt dolgozni. New York-i száműzetése után Párizsba tért vissza, innen egy Vence nevű faluba költözött. Többször ellátogat hosszabb időre (főként dogozni) Görögországba és Izraelbe is, és a világ számos más országában tervezett színházi díszleteket.

Chagall festményeit nagyrészt gyerekkorának szülőfaluja, az ottani zsidó közösség inspirálták, de az orosz népművészet és ikonfestészet is nagyban hatottak rá. Azt mondta, csak a szeretet érdekli igazán, és csak olyan dologgal tud foglalkozni, amit szeret. Nem a látható valóságot, hanem belső világának álomszerű képeit jelenítette meg a vásznon.     

Könnyen beazonosítható szimbólumrendszert használt festményeiben: ló, tehén, fa, hering, gyertyatartók, Eiffel torony, kakas, Jézus keresztre feszítése voltak a fő visszatérő motívumai. Elemzői szerint Chagall inkább költő volt, aki színeivel, formáival és szimbólumaival festett verseket. Életének későbbi szakaszában szobrászattal, üvegfestéssel és kerámiával is foglalkozott. Színes üvegablakokat tervezett például a reims-i, metz-i és chichester-i katedrális, a jeruzsálemi Hadassa kórház zsinagógája, a New York-i ENSZ-székház, a zürichi Fraumünster-templom számára. Hazájában a szovjet éra alatt nem kívánatos személynek számított, de azóta Vityebszkben múzeum hirdeti nagyságát.  

Hét évvel azután, hogy visszatért történelmi jelentőségű űrutazásról, egy repülőbalesetben életét vesztette Jurij Gagarin. A baleset körülményei máig tisztázatlanok, és miután a Kreml 2007-ben hivatalosan megtiltotta hogy egy új vizsgálat modern eszközökkel próbálja felderíteni a Mig-15-ös lezuhanásának körülményeit, valószínűleg még jó ideig azok is maradnak. Gagarint a Kreml falába temették el, és bár már életében is igazi népi hős volt, halála után valóságos legendává vált. Szobrok tucatjait emelték a tiszteletére (a leghíresebb a 40 méter magas moszkvai Gagarin-szobor), városokat neveztek el róla, az arcképe megjelent az egyrubeles érmén.

Willy Brandt, akit 1969 szeptemberében külügyminiszteri múlttal a háta mögött német kancellárrá választottak, fordulatot hozott az NSZK Berlinnel kapcsolatos külpolitikájában. Brandt ellentmondva az addigi nyugatnémet álláspontnak úgy vélekedett, hogy a német egység megteremtésének akkor van a legtöbb esélye, ha sikerül kiegyezni a kommunista világgal, amire Csehszlovákia 1968-as szovjet lerohanása nyitott neki utat, emlékszik vissza Diplomácia című könyvében Henry Kissinger. Brandt arra alapozta elméletét, hogy ha sikerül javítaniuk kapcsolataikat a Szovjetunióval, akkor rugalmasabb partner lehet számukra az egyesítés kérdésében, de ha többet nem is lehet elérni, legalább javulhatnak a keletnémet lakosság életkörülményei.

A legendás detroiti Motown kiadó alakulásának 25 éves évfordulóján tartott gálán Michael Jackson először mutatja be a moonwalk-táncot. Ekkoriban jelenik meg a Thriller című lemez, a Billie Jeant 47 millióan nézik a tévében, a mágikus pillanatban a jelenlévők ujjongva tapsolnak, a holdjárás pedig Jackson védjegyévé válik. Pedig nem is ő találta ki, nem mintha valaha ezt állította volna.

A francia-brit közös fejlesztésű Concorde repülőgép 1970. március 25-i próbarepülése alkalmával lépte át először a hangsebességet, vagyis az óránkénti 1127 kilométeres tempót. Utasszállító gépek közül előtte ez csak a szovjet Tupoljev Tu-144-nek sikerült, azóta pedig senkinek – az utasszállító gépek fejlesztésében a fókusz azóta áttolódott a biztonságra és a méretre.

1972-ben ezen a napon mutatták be minden idők egyik legtöbbet idézet maffiatörténetét, A keresztapát Marlon Brando és Al Pacino főszereplésével és Francis Ford Coppola rendezésében. Az IMDB felhasználói szerint a Keresztapa első része minden idők legjobb filmje a maga 9,1-es átlagával, ami érthető: a 171 perces film egy igazi opusz. Stanley Kubrick szerint is ez a legjobb film, amit valaha elkészítettek, többek között a kivételes szereposztásnak kösznhetően. Én hozzátenném Nino Rota filmzenéjét, a híres idézeteket vagy Marlon Brando beszédstílusát, amit mindenki ismer.



A Paramount először nem Francis Ford Coppolát választotta ki rendezőnek, hanem Sergio Leonét, aki visszautasította az ajánlatot, mert szerinte semmi izgalmas nincsen a maffia ilyen bemutatásán, majd elkészítette az amerikai zsidó gengszterekről szóló Volt egyszer egy Amerikát. Coppola sem akarta, mert félt az erőszak bemutatásától és hogy megszépítik a maffiát. Végül Coppola a stúdió kedvéért elhelyezett még néhány erőszakos jelenetet a biztonság kedvéért. A filmben a lóval együtt 18 halnak meg, a ló is csak azért, mert a producer nem teljesíti a keresztapa kérését ("Teszek egy ajánlatot, amit nem tud visszautasítani" - mondja mindig Don Corleone), és jobban szeret lófejjel ébredni.

„Én vagyok a világ királya!” – jelentette ki örömében 55 millió tévénéző előtt James Cameron, mikor tíz évvel ezelőtt átvette a Titanicért a rendezői Oscart. (Ezért a mondatért sokat cikizték később, pedig csak a filmje főhősét, Jacket idézte.) Aznap este még tíz díjat kapott a film az Akadémiától, ennyit egészen addig csak a Ben Hurnak osztottak ki 1960-ban. Aztán 2004-ben a Gyűrűk Ura: A király visszatér is megismételte ezt a teljesítményt.

A Titanic diadalmenete azóta elfeledtette, hogy a korabeli sajtó sokáig hatalmas bukást várt a 20. század legdrágább filmjétől. Rossz előjelnek számított, hogy a gyártás alatt 135 millió dollárról 200 millióra emelkedtek a költségek, és útközben a bemutatót is kénytelenek voltak fél évvel elhalasztani. „A hajó elsüllyed, mindenki megfullad. Az egész világ ismeri a sztorit” – nyilatkozta lekicsinylően 97 nyarán az év másik sikerfilmjének, a Zorro álarcának társproducere, David Foster.

James Cameron korábban már több sikerfilmet levezényelt, az első két Terminátort és A bolygó neve: Halált, de a Titanic forgatása őt is megviselte. „Úgy éreztem magam, mint a film hajókapitánya a parancsnoki hídon – mondta később a rendező, aki a Star Wars hatására hagyta abba a kamionsofőrködést. - Láttam, hogy egy jéghegyhez közeledünk, de tehetetlen voltam. Ki nem szállhattam, úgyhogy muszáj volt végigcsinálni.” Nem elég, hogy Leonardo Di Caprio Blizzard nevű gyíkját elütötte egy teherautó, a forgatáson komolyabb balesetek is történtek. Az akkor huszonkét éves szívtiprónak például kiment a válla, amikor egy paddal kellett bevernie egy ajtót. Kate Winslet meg tüdőgyulladást kapott a vizes jelenetek felvétele alatt, és a könyöke is eltörött. 



Amellett, hogy a bemutató után a Bravo magazinok megteltek DiCapro képeivel, a film betétdala is óriási sláger lett. A budapesti turistáknak szervezett sétahajókázásokon például még ma is azt jelenti a csúcspontot, amikor a részeg turisták a My heart will go on dallamára egymásba kapaszkodva utánozzák a Titanic szerelmespárját. Cameron viszont eredetileg hallani sem akart arról, hogy betétdallal sziruposítsák a filmet. A zeneszerzője, James Horner ezért állítólag titkoban bízta meg Céline Diont és Will Jenningset, hogy írjanak egy számot, ami aztán a rendezőt is meggyőzte.

A Titanic végül nemcsak az Oscar-átadón aratott, hanem a mozipénztáraknál is: 1,8 milliárd dolláros bevételével minden idők legjövedelmezőbb filmje lett. James Cameron az azóta eltelt tíz évben egyetlen játékfilmet sem rendezett, viszont részt vett egy új 3D-kamera kikísérletezésében. Ezzel forgatja az Avatar című filmjét, amivel sokak örömére visszatér a scifi-hez, és jó eséllyel újabb bevételi rekordokat dönt majd 2009-ben.

 

Az Intel eredetileg 586-osnak szerette volna elnevezni az x86 architektúrára épülő processzorok ötödik generációját, csakhogy a riválisainak senki sem tilthatta meg, hogy ugyanezt a számot használják. A hatóságok ugyanis kimondták, hogy számokat - mint például a korábbi processzorok elnevezéseit, a 286-ost, 386-ost és 486-ost - nem lehet védjegyoltalom alá helyezni. Az Intel dobta a számokat, és megszületett a Pentium, amely a görög penta (öt) szóból és a latin -ium végződésből lett összegyúrva.

Krassó György halálának évfordulója kapcsán röviden már megemlékeztem a Münnich Ferenc szobrának ledöntéséről, de mivel ma 18 éve történt az eset, bővebben is megemlékezek a dologról. A rendszerváltás körül ugyanis ez volt az egyetlen olyan szobor Budapesten, amit ledöntöttek, nem pedig automatikusan került a kommunista emlékműveknek helyet adó szobor parkba.

Egy apró hír volt csak a Népszabadság másnapi számában, az utolsó előtti oldalon, hogy a Malév 1990. március 21-én azonnali hatállyal leállította az Izraelbe kivándorló szovjet zsidók szállítását. Alig néhány napon belül az akkor még állami légitársaság egy nemzetközi konfliktus kellős közepén találta magát.

Nyugat-európai országok 44 évvel ezelőtt alapították meg az európai űrügynökség (ESA) egyik elődjét, az ESRO-t (European Space Research Organisation). Az ESA csak 1974-ben jött létre az ESRO és az ELDO (European Launch Development Organisation) szervezetek összeolvadásával, de addigra Európa már túlvolt első űrsikerein.

Szenzációs Videoton-siker. Ezzel a címmel jelent meg az Országos Testnevelési és Sporthivatal lapja, azaz a Népsport 1985. március 21-én. Tette mindezt két forint harminc fillérért.

A székesfehérvári focistáknak köszönhetően 85 tavaszán ahogy akkoriban mondták futball-lázban égett az ország. A Dukla Praha, a Paris St-Germain, és a Partizan után az UEFA-kupa negyeddöntőjében a Manchester United ellen játszott a Videoton. Az angliai első meccsen ugyan Stapleton góljával nyert a MU, de a visszavágóra így is több tízezernyi jegyrendelés érkezett Fehérvárra.

A magyarok már évek óta szabadon ünneplhetik március 15-ét Marosvásárhelyen, úgy, ahogy az idén is tették. Az ünnepre azonban 1990 óta árnyékot vetnek az akkori, három román és két magyar halálos áldozatot követelő atrocitások.

Mi is történt a (most már) felerészben románok, felerészben magyarok lakta város fekete márciusán? (A történteket a korabeli lapok mellett a wikipedia megfelelő szócikkének felhasználásával rekonstruáltuk.)

Károlyi Mihály 1955 márciusában halt meg Franciaországban. Kádár börtöneiben még százával voltak 56-osok, amikor a vörös gróf, az első köztársaság elnöke hamvait újratemették Budapesten. Fontos esemény volt ez a legitimizációra áhítozó Kádár Jánosnak és rendszerének, és jelenlétükkel mindehhez olyan baloldali nyugati gondolkodók asszisztáltak, mint a A. J. P. Taylor oxforfi történész professzor (könyveit manapság is sűrűn kiadják magyarul), Francesca Wilson angol írónő vagy Yvette Guyot francia írónő.

A temetés előtti napokban a sajtó sűrűn foglalkozott az eseménnyel.

Az úgy kezdődött, hogy a kisgazda G. Nagyné Maczó Ágnes felszólalt a MIÉP március 15-i nagygyűlésén. Akkoriban még tízezrek mentek nemzeti ünnepeken a párt rendezvényeire a Hősök terére, most jó, ha ezren voltak, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz.

G. Nagynét saját párttársai is kérdőre vonták, mire ő azt mondta, hogy nem képviselte sem a kisgazdákat, sem a parlamentet, amelynek alelnöke volt ekkoriban, hanem felelős magyar politikusként volt jelen a nagygyűlésen. (Horthy újratemetésének konzervatív résztvevői néhány évvel korábban még úgy nyilatkoztak, hogy ők magánemberként, és nem miniszterként, államtitkárként, képviselőként voltak jelen.)

Futballkarnevál a Népstadionban Magyarország-Brazília 3-0. Ezzel a valószínűleg megismételhetetlen főcímmel jelent meg a Népsport 1986. március 17-én. A meccsről a címlap jobb hasábján számoltak be, közepén az kapott helyet, hogy Hetvenöt éves a Vasas, melyben kiemelték, hogy Czinege Lajos, az MSZMP KB tagja oklevelet adott át többek között (a közismerten nagy Vasas-szurkoló) Kádár Jánosnak MSZMP-főtitkárának, Gáspár Sándornak, a Szakszervezetek Országos Szövetsége főtitkárának és Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének.

Ami az akkori újságokból kimaradt: betiltott, szétvert március 15-ék. Interjú Ungváry Krisztián történésszel.

Egy rövidhír jelent meg a Magyar Nemzet március 15-i ünnepi számában (forradalmian hatott a fejlécen a Kossuth-címer):

"Vida Miklós (Budapest, 23. választókörzet) országgyűlési képviselő a VIII. kerületi választási elnökségben kedden benyújtotta írásban, hogy lemond képviselői mandátumáról. Egyúttal jelezte az Országgyűlés elnökének: kéri, hogy a parlament a következő ülésszakon mentse fel alelnöki megbízatásából."

Vida Miklós döntésével átvágta a gordiuszi csomót. Öt nappal korábban még adott hírt a Magyar Nemzet, hogy "nem volt könnyű helyzetben" a VIII. kerületi választási elnökség. Vida Miklós volt ugyanis az első magyar országgyűlési képviselő, akivel megesett az a csúfság, hogy visszahívták. A mandátumától való megfosztását az egy évvel korábban alakult Fidesz műegyetemi csoportja kezdeményezte. (A csoport vezetője Wachsler Tamás volt.) Az ok: Vida egyike volt azoknak, akik zárt ülést kezdeményeztek a bős-nagymarosi vízlépcső szavazásán.

Két évtizedes karrierrel a háta mögött, 43 évesen meghal John Holmes, minden idők legnagyobb pornósztárja, aki hímtagjának pontosan sosem meghatározott (a különféle számadatok alapján 31 és 34 cm közé tehető) mérete miatt vált legendássá, illetve egy máig tisztázatlan gyilkossági ügy miatt hírhedté. Utóbbi esetet dolgozza fel a Drogtanya című film, melyben Val Kilmer játszotta a kokainista pornószínészt szerepét, de John Holmes életének egy szakasza ihlette Dirk Diggler karakterét is az 1997-es Boogie Nights című filmnek.

Legördül az első Opel Astra a gyártószalagról, ezzel hivatalosan megkezdődik a gyártás a General Motors szentgotthárdi autógyárában (a Suzuki esztergomi gyárából ősszel kerül ki az első autó). A személyautók sorozatgyártása 48 év után indul újra az országban egy olyan városban, ahol – mint azt Antall József miniszterelnök a gyáravatón elmondta – nagy szükség volt a munkahelyteremtő beruházásra, hiszen a Vas megyei Szentgotthárdon nem sokkal korábban csődbe ment a selyem- és a kaszagyár.

A félmillió kilós, 345 kilométeres magasságban keringő Nemzetközi Űrállomáson jelenleg csak háromfős legénység tartózkodhat huzamosabban. Ez köszönhető egyrészt a lakóterületek szűkösségének is, de az új elemek érkezése után is csak három embert tud majd a gyorsreagálású Szojuz elszállítani vészhelyzet esetén.

Térítési díj néven 500 forintos vizitdíj, tandíj a felsőoktatásban, a feketegazdaság felszámolása, leépítés a minisztériumokban – Gyurcsány Ferenc semmi újat nem tanult 2006-os stabilizációs programjának az összeállításakor, csak leporolta az eredeti Bokros-csomagot. Az 1995. március 12-i kormányülésen elfogadott, 170 milliárd forint "megfogását" célzó stabilizációs csomagnak ezek ugyanis központi elemei voltak, még ha később nem is minden valósult meg belőlük.

Meghalt a király, éljen a király! A március 12-i Népszabadság szalagcíme:

 

"MEGHALT KONSZTANTYIN CSERNYENKO

MIHAIL GORBACSOV AZ SZKP KB FŐTITKÁRA"

A lap siet mindenkit megnyugtatni:

"Szovjet testvérpártunk új vezetőjét hazájában és világszerte úgy ismerik, mint a nép felemelkedéséért, életszínvonalának további javításáért, a Szovjetunió erősítéséért, a nemzetközi biztonságért és a világbékéért áldozatosan dolgozó kommunista politikust, aki a rá jellemző kezdeményezőkészséggel, energiával és odaadással küzd a párt által kijelölt nagy célok megvalósításáért."

  Forradalmi változásnak számított, hogy a nyolcvanas évek a kibontakozással küszködő magyar kormány szóvivőt alkalmazott. A kedvesen raccsoló Bányász Rezsőt érte a megtiszteltetés, hogy a Lázár-, majd a Grósz-kormány döntéseit magyarázza.

 

Az egykori újságíró 1988. március 10-én már kellemetlen kérdést is kapott. A Magyarország újságírója tette fel: A múlt hét végén a Jurta Színházban a magát Demokrata Fórumnak nevező csoport ismét összeült. Miről tárgyaltak, és mi erről a kormány véleménye?

A Syzygy a görög syzygos kifejezésből származó késő-latin syzygia (összetalálkozás) szóból ered, leggyakrabban csillagászati értelemben, az egy naprendszerben található legalább három bolygó együttállása, egyenes vonalba rendeződése esetén használjuk. Legtöbbször a Föld-Nap-Hold együttállás esetén beszélnek róla az űrkutatók, de akkor is előkerül, ha bármilyen izgalmas, meglepő, nem szokásos dolog történik az űrben. Éppen ezért Syzygy-t kiáltottak a csillagászok akkor is, amikor 1982 március 10-én a Nap azonos oldalán állt naprendszerünk minden bolygója. Egy oldalon ugyan, de nem egy vonalban. Azelőtt és azóta sem regisztrálták ezt az egyedülálló jelenséget.

A lányok két csoportra oszthatók: akik rajongtak a Barbie babáért és akik gyűlölték, de mindkét csoportnak volt, mert e nélkül nem szocializáció a szocializáció a szociológusok szerint.

1950 egyik kevésbé különleges, de napsütötte délutánján (így képzelem) Ruth Handler látta Barbara nevű lányán, mennyire szeret babázni, ezért felvetette drága férjének, hogy ugyan, ha már ő a Mattel alapítója, gyártsanak babákat. A férjet ez nem érdekelte, elhajtotta az asszonyt. De jött 1956, amikor a család, a kicsi Barbarával és Kennethtel európai útra szánta el magát, és találkoztak a Németországban rendkívül népszerű Bild Lilli nevű játékbabával. Ez bezzeg rögtön felpörgette a vállalkozót. A baba egy német újság képregényhőséből készült, nagy sikere volt, de 1964-ben Handlerék felvárásolták a jogokat, hogy megszüntessék szegényt.

 

 

Horn Gyula életében nem az 1995-ös tavaszelő volt a legvidámabb. Ekkorra vált világossá, hogy hiába a földrengésszerű MSZP-győzelem, nincs kolbászból a kerítés, a Kádár-korszakot, legalábbis, ami a langyos jólétet illeti, nem lehet visszahozni. Mit volt, mit tenni, Horn Gyula elment Moszkvába, az akkoriban amúgy szintén megtépázott tekintélyű Borisz Jelcinhez, akit az egy évvel későbbi elnökválasztáson kis híján legyőzött a kommunista Zjuganov. A Hornt a gazdasági stabilizáció szükségességével hiába, és talán nem is túl nagy elánnal győzködő Békesi László ekkor már lemondott a pénzügyminiszterségről, helyét Bokros Lajos foglalta el.