Fapadosoké lehet a tököli repülőtér

A tököli repülőtér bővelkedik tragikus történetekben. Egyed György százados 1955-ben egy MiG-15-ös nagyjavítás utáni berepülése közben zuhan le, negyven évvel később Dózsa György őrnagy és polgári utasa veszti életét, miután elveszti uralmát egy Jak-52-es fölött. A legfurcsább haláleset Csákvári István festőművészé, aki 1945-ben a tököli repülőtér közelében az ezerarcú természetről rajzolgatott éppen vázlatokat a mappájába, amikor az arrafelé járőröző szovjet katonák kémnek nézték és lelőtték.

Sikertelen kiírások után

A tököli repülőteret nem sokkal a második világháború előtt a németek építették, az amerikaiak lebombázták. A létesítmény elnyerte a német csapatok helyére ideiglenesen érkezett szovjet erők vezetőinek tetszését, így csaknem negyven évig állt itt logisztikai központjuk. Kivonulásuk után a vitéz Háry László Repülőosztály néhány száz katonáját helyezték el, majd ők is elköltöztek.

A repülőtér tulajdonjoga a hozzátartozó épületekkel az államra szállt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. két sikertelen kiírás után, 2004. március 31-i határidővel, harmadszor is meghirdette eladásra a tököli repülőteret. Ezúttal akár sikeres is lehet a kiírás, 2003 tavaszán megjelentek ugyanis Magyarországon is a fapados légitársaságok, amelyek hamarosan kinőhetik a ferihegyi egyes terminált; számos légitársaság ígérte, hogy az EU-csatlakozás után járatokat indít Magyarországról.

Prágában elképesztő a forgalom

A fapados és más légitársaságok nem közvetlenül az EU-csatlakozás után, hanem az elkövetkezendő egy-másfél évben indítanak a jelenleginél jóval több járatot, nyilatkozta az Indexnek Pető György, a Budapest Airport Rt. kommunikációs igazgatója. Az elmúlt években fedezték fel Prágát, ahol "elképesztő" a forgalom. A társaságok célállomásként hamarosan Budapestet is felfedezik.

Május elseje után Ferihegy képes lesz a forgalom lebonyolítására, de a nem is túl távoli jövőben szükség lesz egy újabb repülőtérre Budapest környékén. "Felmerült Tököl, szó van róla, de egyelőre semmi több" - mondta Pető, aki szerint még "elviekben Kiskunlacháza alkalmas" a fapados gépek fogadására - többmilliárdos fejlesztés után.

Gyorsan behozná az árát

Talabos Gábor és a gép

"A tököli repülőtér legnagyobb értéke a hatvan méter széles, kétezer-ötszáz méter hosszú kifutópálya" - mondta az Indexnek Talabos Gábor, a létesítményt az ÁPV Rt.-től bérlő Master Sky Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Ez a méret alkalmassá teszi a repülőteret arra, hogy száz-százötven utast szállító gépeket fogadjon. Jelenleg hatvanegy bérlője van a reptérnek, a kisgépesek közül a leghíresebb Besenyei Péter műrepülő világbajnok. A reptérről tavaly ötezer-hétszáz felszállást hajtottak végre.

Talabos szerint a kisgépek és a fapados utasszállítók elférnének egymás mellett, csakhogy ehhez több milliárd forintos beruházás kellene: rádiós navigációs rendszer öt-hatszázmillióért, fogadóépület, tűzoltószolgálat, biztonsági berendezések. Igaz, a polgári repülőtér viszonylag gyorsan behozná az árát; egy nagyobb gép leszállási illetéke például hatszázezer forint is lehet.

Az ügyvezető a főváros nehéz megközelíthetőségét sem tartja kizáró oknak. (Csúcsforgalomban kilométeres kocsisor araszol az M0-ás felé.) A Duna hatszáz méterre folyik a reptértől, ahonnan hajóval húsz perc alatt a belvárosba lehet érni. Egy másik terv szerint az M0-ásra vezetne gyorsforgalmi út a reptérről.

Brezsnyev is megfordult

A repülőtéren az egyik, még a németek által a második világháború végén épített hangár zsúfolásig tele van magánszemélyek vagy kft.-k kisgépeivel. Régen ebben az épületben álltak a magyar kormány An-24-esei, melyeket akkor vettek igénybe pártunk és államunk vezetői, ha titokban kívántak külföldre, többnyire Moszkvába utazni. Brezsnyev is megfordult itt, igaz, az ilyen látogatásokról nem tudósított a Népszabadság. Több régi hangárban magánvállalkozások raktárai, telephelyei működnek, amelyek közül soknak semmi köze a repüléshez.

A repülőtér Tököl felé eső oldalán az egykori szovjet lakótelep házainak jórészét felújították és eladták, sok azonban még most is romosan áll. Az egyikben tartották fogva Maléter Pált, Nagy Imre miniszterét, aki a szovjet csapatok visszavonulásáról és a Varsói Szerződés felbontásáról tárgyalt a szovjetekkel 1956-ban. Egy másikban kultúrház működött, amelyhez egy gazzal benőtt, szovjet hősi emlékmű csonkjával lezárt fasor vezet. A nagyteremben paintballosok szokták lőni egymást, de a falon a felrobbant festékpatronok dacára még jól látható a kétnyelvű felirat: "ÉLJEN A SZOVJET-MAGYAR BARÁTSÁG".

Nem vonták be

Térkép e táj

A környékbeliek az ÁPV Rt. kiírása után aggódni kezdtek, mivel a dokumentum polgári repülőtérről is említést tesz. A civil kurázsi itt már a nyolcvanas években megmutatkozott, amikor a szovjet harci gépek zaja miatt tiltakoztak a halásztelkiek. A tököli repülőtér valóban körbeépült házakkal, bár nem annyira, mint a budaörsi. A szocializmusban a Csepel autógyár dolgozói kaptak itt olcsón családi házas telkeket.

Egyes fórumokon - ha csakugyan fapados repülőtérré alakítanák Tökölt - a várható növekvő zaj- és légszennyezettség, valamint a közúti forgalom megnövekedése miatt népszavazás kiírását is felvetették, mondván: ha szemétlerakóról lehet referendumot tartani, akkor polgári repülőtérről miért ne? A bérlő szerint napi tíz-tizenöt gép nem járna akkor zajterheléssel, amely indokolná a lakosság félelmét.

A tököli önkormányzat kivár. Hoffman Pál polgármester nehezményezi, hogy - az ígéretekkel ellentétben - az ÁPV Rt. nem vonta be a műszaki irodát a pályáztatásba. Igaz, az önkormányzat engedélye nélkül semmilyen átalakítás nem hajtató végre a területen, ezért a zengői radarállomás vagy az M0-ás autópálya tervezett északi szakasza után a tököli repülőtér is az érintett önkormányzatok és a civilek, valamint a beruházó csatáját hozhatja.