Tízmillió oltással a madárinfluenza ellen

Harmadikként a világon Magyarországon fejlesztettek ki védőoltást a madárinfluenza ellen. A védőoltás humán tesztelése egy-két héten belül megkezdődik, a százötven kísérleti alany egyike Bujdosó László tisztifőorvos lesz. A teszt első eredményei a beoltást követő negyedik héten lesznek meg, ekkor vesznek ugyanis vérmintát a kísérleti alanyoktól.

Van kapacitásunk

Az ÁNTSZ kommunikációs osztályán nem sok konkrétumot tudtak mondani a járvány elleni védekezés részleteiről, mivel egyelőre a rettegett H5N1 nem terjed emberről emberre, így nem lehet feltérképezni terjedési sebességét, illetve irányát. Megnyugtatásunkra annyit közöltek, hogy Magyarországon elegendő kapacitás van akár tízmillió egységnyi oltóanyag, azaz a teljes lakosság beoltásához szükséges mennyiség legyártására, bár ez időigényes lenne.

Ahogy a tízmillió oltás beadása is, ennek részleteit a kommunikációs osztályon részleteiben nem ismert felkészülési terv tartalmazza. A lakosságot prioritási listák alapján oltanák be, elsőként az egészségügyben dolgozókat és az időseket. Mivel a védőoltás nem lenne kötelező, így valószínűleg olyanok is akadnának, akik elutasítanák használatát, mondták el az Indexnek az ÁNTSZ kommunikációs osztályán.

Európa kapujában a vírus

A madárinfluenza immár két éve tartja állandó rettegésben a világ közegészségügyi szakembereit. A WHO szakértői már tavaly és tavaly előtt is az I. világháború utáni spanyolnátha-járványhoz hasonló méretű világjárvány lehetőségére figyelmeztettek. A baj mindeddig nem következett be, a madarakat pusztító H5N1 vírustörzs eddig emberről emberre nem terjedt át.

Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO adatai szerint a vírus eddig csak Délkelet-Ázsiában terjedt át madárról emberre, és akkor is csak olyan esetekben, amikor a megfertőzött személy közvetlenül érintkezett a fertőzött csirkékkel, általában a madarak levágásakor.

Augusztusban azonban Európához minden eddiginél közelebb tört ki madárinfluenza-járvány. Az elzárt szibériai körzetekből költöző madarak terjesztették nyugati irányba a vírust, ami a múlt héten eljutott Európa földrajzi határán innenre, az Urál-hegység nyugati oldalára is.

Trójai falovak

Az orosz hatóságok teljes körzetek lezárásával próbálták útját állni - a legfrissebb hírek szerint sikerrel - a vírus terjedésének. Hasonló intézkedések a magyar felkészülési tervben is vannak. Mivel az ÁNTSZ kommunikációs osztálya nem ismeri részleteiben a felkészülési tervet, így nem tudtak arra a kérdésünkre válaszolni, hogy tervezik-e a speciálisan elzárható kórházi helyek számának bővítését. Jelenleg csak a János kórház trópusi fertőző osztályán áll rendelkezésre két fekvőhely.

Bár a vírus még madárról emberre sem terjedt át, a költöző madarak miatt komoly aggályokat okoz. A H5N1 vírus a vadkacsákban például tünetmentesen tenyészik, így észrevétlenül terjedhet.

Kicsi az esélye annak, hogy Oroszországból vándorló madarak Magyarország irányába terjesszék a vírust, mondták el az Index érdeklődésére az ELTE Természettudományi Karának szakértői. A szibériai fajok többsége nem jut el Európa nyugati részére. A partfutó fajok és a kis énekesmadarak (például a cinege) eljuthat Magyarországra, a szakértők szerint tehát az elvi lehetőség megvan, de nem látnak sok esélyt rá, hogy ilyen módon érkezzen Magyarországra a vírus. A nyugat felé tartó költöző madarak ugyanis Kis-Ázsiában általában dél felé fordulnak.

A galamboktól még nem kell félni

Az Index aggodalmát felkeltette a városi galambpopuláció. Az ÁNTSZ-nél nem tartják valószínűnek, hogy a városi galambok találkozzanak a vírust terjesztő vándorló madarakkal. Az ELTE szakértői ugyanakkor nem zárták ki ennek a lehetőségét sem. A sirályfajták cirkumpoláris - azaz a sarkkört körberepülő - vándorlásuk során Szibériából Nyugat-Európa érintésével akár Észak-Amerikába is eljuthatnak, és vándorlásukkor a folyók mentén találkozhatnak a városi madárpopulációval is. Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor kicsi az esélye annak, hogy így tovább terjedjen a vírus, hiszen egyelőre még az sem igazolódott, hogy egyáltalán vándormadarak terjesztik a járványt.

A nemzetközi aggodalom mértékére jellemző, hogy a brit kormány már januárban részletes terveket dolgozott ki a madárinfluenza elleni védekezésre. Mivel akkor még nem állt rendelkezésre hatékony ellenanyag, Londonban tömeges evakuálásokat, városok karanténba zárását tervezték, sőt, a halálos áldozatok várható számát figyelembe véve felfújható hullaházak beszerzésével készültek a becslések szerint világszerte akár egymilliárd áldozat halálát is okozni képes járványra.

Mivel a szakértők nyugaton arra számítanak, hogy a madárinfluenza-vírus hamarosan emberi influenzavírussá alakul, és így emberről emberre is képes lesz terjedni, az osztrák főváros kórházai megkezdték a felkészülést egy esetleges járványra. Bécs mind a tizenöt kórháza két hétre elegendő mennyiséget vásárolt abból a szerből, amely hatásos lehet az influenza kezelésében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!