Most, hogy valószínűleg az erdők is bekerülnek az alkotmányba, ideje megtudni, pontosan milyen fajok kapnak helyet az alaptörvényben.

1990 őszén 36 forintba került egy liter ólommentes benzin, ezt az árat emelték volna október végén drasztikusan, egy lépésben 61 forintra (ez 70 százalékos drágítást jelentett volna). A taxisblokád nyomására az ilyen mértékű áremelés elmaradt, végül 49 forintos literenkénti árral zártuk az évet (a havi átlagfizetésből nagyjából 270 literre futotta volna). A benzinár végül csak 1992 elején lépte át a 60 forintos szintet – grafikonunkon 1995-ig az év végi, 1996-tól az éves átlagár látható –, és azóta is folyamatosan az infláció alatti mértékben drágul.

388 közúti közlekedési baleset öten haltak meg a hét végén - közölte a rendőrség. Európában földrazji szakadék van az autózásban, tőlünk keletebbre még kockázatosabb autóba ülni, nyugatabbra nagyobb eséllyel túlélhető egy baleset.

A kereskedelmi tévék indulásával beköszönött új világ legnézettebb tévéműsorai nem a kereskedelmi tévéken mentek, a megszokás még a közegyesen tartotta a konkurenciával kezdetben lassan barátkozó nézőket. Az RTL jelenleg esélytelennek látszik felkerülni a listára, (pedig még a csúcstartó Szeszélyes évszakot is átvitte, igaz már nem a fénykorában, hanem 2006-ban, a megromlott egészségű Antal Imrével, Szeszélyes néven). Az X-faktor október 16-i adását például 2 millió 243 ezren látták.

A nézettséget az AGB Nielsen (korábban AGB Hungary) méri.

Esős napokat tudhatunk magunk mögött, de messze nem esett annyi csapadék, mint idén májusban, amikor egy hónapnyi eső esett egyetlen nap alatt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az utóbbi harminc évben messze 2010-ben volt a legnagyobb a májusi csapadékátlag, 172,2 milliméterrel. A legszárazabb májusunk 1993-ban volt (19,7 mm).

Viszonyításul itt egy másik OMSZ-grafikon, amiben az elmúlt harminc év országos csapadékátlagai szerepelnek. A legvizesebb évünk 1999 volt 789,3 milliméteres átlaggal. A legszárazabb pedig 2000 (408,8 mm).

A biológusok becslése szerint 1,4 millió és 1,9 millió közé tehető a Földön élő állat- és növényfajok száma. Az utóbbihoz közelítő becslést mutat a lenti grafikon. Az adatokat a New Scientist április 24-i számából loptuk, ők meg a veszélyeztetett fajok listáját gondozó szervezettől, az IUCN-től vették.

Már ezen is látszik, hogy a gerinctelen állatok nyomasztó fölényben vannak a gerincesekkel szemben, de ezt még jobban kibontja a lenti kördiagram. A 950 ezer rovarfaj mellett alig látszik az 5,5 ezer emlős. Még szerencse, hogy a számbeli fölény nem jár együtt méretbelivel.

Az IUCN szerint a fenti számokhoz hasonló nagyságrendű azoknak a fajoknak a száma, amelyek veszélyeztetettek vagy a közeljövőben azzá válhatnak. Az emlősök 21 százaléka ilyen, a kétéltűeknél 30 százalék ez az arány, a madaraknál 12, a hüllőknél 28, a halaknál 32, a gerincteleneknél pedig 34 százalék. A növények 70 százaléka esik ebbe a kényes kategóriába.

Olvasnivaló a témában.

A 61 munkatársból 39-en töltötték ki, ami 64 százalékot jelent. Több mint a fele, de nincs meg a kétharmad. A válaszolók átlagéletkora 33,9 év, köztük a legfiatalabb 22 éves, a legidősebb 57 éves. Nagy szórás amúgy nincs az életkort nézve, a túlnyomó többség 30-35 év közötti.

A válaszolók valamivel több mint ötven százalékának, egészen pontosan 20 indexesnek nincs gyereke, nyolcnak egy gyereke van, kilencnek kettő és egy indexesnek van négy gyereke.

Az ENSZ adatai szerint a világ népességének harmada online lesz az év végére. Az internetezők száma az elmúlt 5 évben megduplázódott, és a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség (ITU) szerint idén 226 millióan szereztek hozzáférést. Az idén csatlakozók több mint kétharmada fejlődő országban él, de a fejlett országokban még mindig sokkal több internetelérés van. A nyugati országok lakosságának 71 százaléka internetező, míg a fejlődő országok lakosságának csupán 21 százaléka.

Év végére körülbelül egymilliárd embernek lesz okostelefonja vagy táblagépe, ami ideális környezetet teremt a web mobilizálásához. Ezek a hordozható eszközök már sok szempontból egyenrangúak a számítógéppel, több százezer szoftvert képesek futtatni és jobb felhasználói élményt nyújtanak, mert a közösségi és üzleti interakciók kiegészíthetők a beépített szenzorok adataival, például földrajzi koordinátákkal, fényképekkel és egyéb információkkal.

Már most látható az adatokon, hogy a pc korszaka a végéhez közeleg. Csupán százmillióval több számítógépet adnak el, mint amennyi okostelefont, és a táblagépek piaca csak jövőre és azután lendül fel. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a Gartner becslése szerint 2010-ben mennyit adnak el okostelefonból, táblagépből és pc-ből. Már csak néhány hónapot kell várni, hogy konkrét adatokkal lehessen alátámasztani a jóslatot.

A táblagépek piaca rohamosan bővül, a Gartner szerint jövőre 54 millió, 2013-ban már 154 millió ilyen eszközt adnak el világszerte. Az okostelefonok piaca is gyorsan fejlődik, 2009-hez képest 50 százalékos volt a bővülés. Ha így folytatódik, 2011-ben simán eladnak több mint 300 millió okostelefont.

Várhatóan a táblagépek hatása lesz a legnagyobb, mert kannibalizálják a számítógépek piacát. Vagy csak lassul a pc-piac bővülésének üteme, vagy visszaesés lesz, mert az olcsó netbook helyett sokan táblagépet vesznek. Ugyanakkor a táblagépek az okostelefonok ellen is dolgoznak, mert kevesen engedhetnek meg maguknak két hordozható eszközt.

Az átalakulás másik hatása az lesz, hogy csökken a számítógépes operációs rendszerek jelentősége, és a mobilok piacán lesz látványosabb a riválisok harca. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a legutóbbi negyedévben miként alakult a mobil operációs rendszerek részesedése.

Három éve az Android és az iOS még sehol sem volt, míg a Windows Mobile az elmúlt évek visszaesése után újra erőre kaphat, immár Windows Phone 7 néven. Sokkal kevésbé izgalmas a számítógépes rendszerek piaca, a Windows 7 kezdi kiszorítani a Vistát, a Mac OS X jelenléte egyre látványosabb, és a Linux ugyanúgy nincs sehol, mint három évvel ezelőtt. A pc-s oprendszerektől az adatokat a StatCountertől vettük át.

Három Nobel-díjas is a mai napon született: Christiane Nüsslein-Volhard biológus, Elfriede Jelinek író és James Chadwick, a neutron felfedezője. Ennek apropóján utánajártunk egy statisztikai legendának: hogy valóban Magyarországon a legnagyobb-e az egy főre jutó Nobel-díjasok aránya. A rövid válasz az, hogy nem, de nincs okunk szégyenkezni. A hosszú választ lásd a lenti grafikonon. Az egyes országok neve utáni szám azt jelzi, hogy mennyi Nobel-díj köthető az országhoz. A számok a BBC News összesítéséből valók: eszerint minden Nobel-díjat hozzárendeltek ahhoz az országhoz, amelyiket a Nobel-díj honlapján az adott díjazott életrajzában kiemeltek – vagyis a díjazott születési helye mellett ahhoz az országhoz is, ahol a díjazott elérte vagy felfedezte a Nobelt érő eredményt. Magyarországnak ezzel a metódussal 9 Nobel-díj jutott. Ha nagyon akarjuk, ez lehet több, a magyar Wikipédia 16 díjazottat számol össze, beleszámolva például Elie Wieselt is, aki Romániában született és jiddis volt az anyanyelve, de magyarul is jól tudott.