Kutyáinkkal együtt tovább élhetünk egy csodapirulának köszönhetően

Az örök vagy hosszú élet titkát, amióta világ a világ, minden történelmi korban és kultúrában kutatták. Egyesek különböző természetgyógyászatokban, mások a vallásban látják a hosszú vagy éppen az örök élet titkát, a modern kor orvostudományának rohamos fejlődése azonban teljesen

Ugyan a gyógyszerkutatások és a különböző genetikai törekvések egyelőre nem találták meg azt a megoldást, amellyel valóban örökké élhetünk, egy fejlesztés alatt álló gyógyszertől azt remélik, hogy több évvel is kitolhatja az élettartamot. Igen ám, a gyógyszer fejlesztése egyelőre és alapvetően a kutyák életkorának meghosszabbítása miatt indult el, az ötletgazda szerint azonban ez később az embereknél is alkalmazható lesz.

Legalábbis ezt állítja Celine Halioua, a Loyal startup megalkotója, aki egyben a cég vezérigazgatója is. A Loyal, amelyet 2019-ben alapított, olyan gyógyszereket fejleszt, amelyek késleltetik a kutyák öregedését és meghosszabbítják egészséges élettartamukat. Összesen körülbelül 58 millió dollárt gyűjtött össze eddig a projektjeire, amelyből jelenleg két gyógyszert is fejlesztenek, így

Ez ugyan már önmagában is diadal lenne, de Halioua még nagyobbat mert álmodni, úgy véli ugyanis, hogy a kutyákéhoz hasonló gyógyszerek az embereken is alkalmazhatók lesznek – írja a Wired. 

Az ötlet, hogy szeretett háziállataink életét meghosszabbítva azok évekkel tovább velünk lehessenek, hatalmas piaci rést tölthet be, annak ellenére is, hogy korábban hasonló gyógyszerek fejlesztésével már sikerült például szúnyogok és egerek életét meghosszabbítani – a Loyal azonban egyedülálló módon mindezt a kutyák esetében is megteheti.

Vagyis megteheti hamarosan, ugyanis jelenleg nem engedélyezi az öregedést lassító és az élettartamot meghosszabbító kezeléseket és gyógyszereket az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága. 

A kutyákon könnyebben tesztelhető 

Az ilyen gyógyszerek fejlesztése leginkább amiatt nehéz, mert az alanyok hosszú évtizedeket is élhetnek még a gyógyszerteszteket követően, míg egy kutyánál ez a legtöbb esetben maximum 10–15 év, így a gyógyszerek hatásait sokkal könnyebb rajtuk tesztelni, mint az embereken. Emellett nem egyszerű egy gyógyszert sem elfogadtatni, ugyanis a tesztelt gyógyszerek 90 százaléka nem megy át a különböző szűrőkön. 

A kutyabarátok körében itt vetődhetnek fel kételyek, hiszen szeretnék, hogy kedvenceik minél tovább éljenek, azonban különböző laboratóriumi vizsgálatnak senki sem akarja kitenni az ugatós négylábúakat. Nem is feltétlen kell, ugyanis a Loyal otthon tartott négylábúak mellett kutyák számára létesített hospice-házakban élő állatokon tesztel, így a vizsgált ebek a lehető legjobb körülmények között várják a csodapirula végső verziójának megjelenését. 

Két gyógyszert is tesztelnek

Celine Halioua vállalkozása jelenleg 70 főből áll, a csapat pedig idén már elemezte, majd publikálta az előző évben összegyűjtött, csaknem 500 kutya adatait, amelyeket állatorvoshoz vittek állapotfelmérés céljából. Másik tanulmányhoz szintén méretes mintát vizsgáltak Haliouláék: mintegy 2000 gazda bevonásával osztottak szét DNS-tesztereket kutyáikhoz.

A csapat víziójának létjogosultságát alátámasztja, hogy a vizsgálatnak hamar híre ment a közösségi médiában, így sokszoros túljelentkezés érkezett a kutyatulajdonosok részéről a kísérleti gyógyszerek saját kedvencükön való kipróbálására is. 

A Loyal két gyógyszer kifejlesztésén dolgozik jelenleg. Az egyik olyan pirula, amely késlelteti az életkorral összefüggő betegségek, például a demencia és a veseelégtelenség kialakulását – ami két olyan gyakori ok, amiért a tulajdonosok végül elaltattatják az állataikat. A cég jelenleg házikedvencként tartott kutyákon teszteli a gyógyszert, és arra számít, hogy jövőre teljes klinikai vizsgálatot indít, amelynek célja a hatósági jóváhagyás elnyerése lesz már. A másik gyógyszer célja, hogy csillapítsa azokat a sejtfolyamatokat, amelyekről úgy tartják, hogy a legtöbb kutyafajtát rövid életre ítélik.

A gyógyszeriparban megszokottak szerint a vállalat előszőr az FDA, azaz az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyását szeretné elérni. Ez a lépés hatalmas a Loyal számára, mert az ügynökség jóváhagyása legitimálná az elméletüket, amely szerint a gyógyszerek tesztelhetők, és bizonyíthatóan növelik a hosszú élettartamot. Vagyis nem lelassítják a betegségek hatásait, hanem az öregedés lelassításának köszönhetően több betegség is elkerülhető lesz.

A Matuzsálem egér már összejött

A most is csak mindössze 28 éves Halioua még meg sem született, amikor a San Franciscó-i Egyetem molekuláris biológusainak csapata Cynthia Kenyon vezetésével már kimutatta, hogy a Caenorhabditis elegans, azaz az egy milliméter hosszú fonálféreg egyetlen génjének részleges letiltása megkétszerezheti annak élettartamát. A laboratóriumban lévő férgek esetében ez további 24 napnak felelt meg E. coli, azaz kólibaktériumok fogyasztásával, az eredményeket pedig már ekkor párhuzamba vonták az ember életkorának megnövelésével. Ezzel Kenyonék tanulmánya teljesen új területet nyitott meg, amelynek célja az öregedés biológiai mechanizmusainak feltárása és ellenőrzése. 

A hosszabb életet biztosító gének és az általuk szabályozott biológiai útvonalak feltérképezését követően kiderült, hogy a mechanizmusok, amelyeket a férgeknél azonosítottak, megegyeznek azzal, amelyet az egerek és a szúnyogok esetében is tapasztaltak. A világ laboratóriumaiban ezt követően időről időre egyre több bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy az öregedés nem csupán elkerülhetetlen leromlás. Erre pedig nem más, mint néhány vadállatt hosszú életének titka adott még ki nem aknázott lehetőségeket. Kiderült ugyanis, hogy a DNS-javító mechanizmusok segítenek az egyik leghosszabb életű emlősöknek, a bálnáknak, hogy

de például a meztelen vakondpatkányok és egyes teknősök is képesek lelassítani a biológiai időt, ami rendkívül ellenállóvá teszi őket az életkorral összefüggő betegségekkel szemben.

A jelenleg a kutyák élettartamának meghosszabbításán dolgozó Halioua mentora, Aubrey de Grey ugyan adott ezen tudományos eredmények hitelességére, úgy érezte, a társadalom meglehetősen közömbös a téma iránt – pedig tulajdonképpen az ő életükre is hatással lehetnek ezek az áttörések. Ezért számított különlegességnek, amikor 2003-ban felkeltette az emberek figyelmét azzal, hogy bemutatta a GHR-KO 11C néven ismert, laboratóriumi törpe egeret, amely egy héttel ötödik születésnapja előtt – nagyjából kétszer annyit élve, mint társai – halt meg a Southern Illinois Egyetemen, Kenyonék módszere másolásának köszönhetően.

De Grey nemcsak hogy megünnepelte a tudományos sikereit, hanem egy díjat is kiosztott az egér miatt: bejelentette, hogy a 11C alkotója megnyerte az első alkalommal kiosztott Matuzsálem egér Díjat, amely 33 ezer dolláros jutalmat jelentett a rekordot felállító tudósok számára.

Nem mindenki díjazta De Grey vízióit 

Ugyan a média és az újságírók figyelmét felkeltették De Grey eredményei és víziói, azonban egy 28 kutatóból álló csapat 2005-ben írt egy tanulmányt, amelyben kijelentették, hogy De Grey

sokkal inkább a fantázia, nem pedig a tudomány birodalmában mozog.

Ez nemigen akadályozta meg azonban a kutatót abban, hogy elérje céljait, tervei továbbra is felkeltették a média és az éppen felfelé ívelő technológiaipar jeles képviselőinek figyelmét. Ehhez mérten a befektetőkre sem kellett sokat várnia, a következő évben 3,5 millió dollárt kapott Peter Thieltől, a PayPal társalapítójától, 2009-ben pedig megalapította a SENS Research Foundationt.

Az a vízió, hogy az öregedés egy napon kezelhető lesz – akárcsak egy betegség –, egyre nagyobb teret hódít az orvosi kutatások világában és a Szilícium-völgy leggazdagabb emberei körében is.

Nem sokkal a 40. életévének betöltése után a Google társalapítója és vezérigazgatója, Larry Page bejelentette, hogy cége támogatja a Calico nevű új vállalkozást, amely az öregedés lassításán dolgozna. Nem is beszélt sokáig a levegőbe, ugyanis alkalmazta Cynthia Kenyont, a hosszú életű férgek megalkotóját, és több neves tudóst is a projekthez csábított. Mellettük az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete – a világ legnagyobb állami támogatója az orvosi kutatások terén – is színre lépett, és olyan tudományos kezdeményezést hozott létre, amely azt vizsgálja, hogy az öregedési folyamat hogyan járult hozzá az Alzheimer-kór vagy a rák kialakulásához. A kutatások valóban bizakodásra adnak okot, csak győzzük kivárni azok alkalmazását is…

(Borítókép: Victoria Jones / PA Images / Getty Images)