Elhiszed, apu, hogy tudom a legeslegszebbik nevet a világon?
Mielőtt megnézné a képeket, ismerje meg Ön is a legeslegszebb nevet!
- Melyik az?
- Vladimir Iljics Lenin.
- Honnan tudod?
- A tanító néni mondta. Miért, nem szép?
- De szép.
- Na, látod. Mehetek misére?
- Mehetsz.
- Szervusz.
- Szervusz.”
(Örkény István: Ötvenes évek, 1963)
![„Tiéd az iskola, segítsd újjáépíteni! Isten hozta!” – innen indult a magyar iskolaügy a háború után.1945-ben a korábbi fenntartók visszakapták iskoláikat, vagyis azt a keveset, ami maradt belőlük.„Fázó, éhező, rongyos és leromlott nevelők és tanulók” tankönyvek, tanszerek, tanterv nélkül kezdték meg a késői tanévet. Pedagógusok, szülők és diákok együtt takarították el a romokat, de világnézeti átképzésre és gyorstalpaló oroszra csak a tanároknak kellett járni. Sarkig tárták az iskolák kapuit és az 1946-os reformtanterv „az öntudatos, önérzetes, képzett magyar állampolgár” felnevelését tűzte célul. Végül az 1945-46- os tanév az ablak- és tüzelőhiány miatt rendkívül rövid lett: december 15-től március 1-ig nem nyitottak ki az iskolák.](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498113_edf24153ba551bb42d32c8ff993305d6_wm.jpg)
„Tiéd az iskola, segítsd újjáépíteni! Isten hozta!” – innen indult a magyar iskolaügy a háború után.1945-ben a korábbi fenntartók visszakapták iskoláikat, vagyis azt a keveset, ami maradt belőlük.
„Fázó, éhező, rongyos és leromlott nevelők és tanulók” tankönyvek, tanszerek, tanterv nélkül kezdték meg a késői tanévet. Pedagógusok, szülők és diákok együtt takarították el a romokat, de világnézeti átképzésre és gyorstalpaló oroszra csak a tanároknak kellett járni. Sarkig tárták az iskolák kapuit és az 1946-os reformtanterv „az öntudatos, önérzetes, képzett magyar állampolgár” felnevelését tűzte célul. Végül az 1945-46- os tanév az ablak- és tüzelőhiány miatt rendkívül rövid lett: december 15-től március 1-ig nem nyitottak ki az iskolák.
(Fotó: Lissák Tivadar / FORTEPAN)![1948 után minden valamirevaló iskola mozgalmár, hithű kommunista vagy pirosbetűs nap nevét viselte. A képen a XIV. kerületi Május 1. utcai (ma Liszt Ferenc) Általános Iskola udvara, a falakon háborús lövések, a levegőben félelem és reménytelenség. Az igazgató, államtitkár elvtárs vagy pártbizottsági másodtitkár Lenin és Rákosi éber tekintetétől övezve köszönti a tanévet. Sztálin jóságos mosolyának hiánya legalábbis szabotázs-gyanús. Bár tanévnyitó évekig nem múlhatott anélkül, hogy az agyakba és szívekbe ne karcolták volna a leckét: „Szeressétek a Szovjetuniót, a nagy Sztálint, szeressétek Rákosi elvtársat, a magyar dolgozók gyermekeinek szeretett édesapját!” Utolérhetetlen előnnyel kezdte az iskolai évet a korszak diákja, hiszen „boldog élete és szabad tanulása felett a magyar nép vezetője őrködött.” Esetleges cseréről (szabad élet, boldog tanulás) még sokáig nem lehetett szó. Az úttörőszettbe öltöztetett munkás-paraszt gyermekek láthatóan mit sem sejtenek kivételezett lehetőségeikről. A képen inkább unalomba, érdektelenségbe süllyedve, minden öntudat nélkül taposnak épp a volt uralkodó osztályok művelődési monopóliumán. A Párt és az egész dolgozó nép reménységei rezzenéstelenek maradnak a „Megvédjük a békét!” és a „Tanulj, hogy boldogulj!” jelszavakra is.](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498129_636f7358c55c4651679efeaec32d7c78_wm.jpg)
![„Tanulóifjúságunk derűs, munkára, tanulásra kész serege” az első sorban. Arcok, amelyekre Rákosi elvtárs varázsolt mosolyt. Övék a jövő, a sok-sok iskola, Sztálinváros és Inota. Legalábbis a korabeli Népszava szerint.](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498127_1b4ec0571b2555998cb1a4574f5bbe6e_wm.jpg)
![A kép 1955-ben készült a Szentkirályi utca 12. udvarán. A tízes évek óta itt működő iparostanonc iskolát 1948-ban a Peterdy utcába helyezték és egy év múlva már a szovjet Pionír Palota mintájára úttörőműhelyek, könyvtár, olvasóterem, úttörőiskola, sport- és szakkörtermek várták Rákosi kispajtásait. Az úttörők aranyélete nem tartott sokáig, a hatvanas években ugyanis az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat működött itt.Az úttörőmozgalom 1946-ban a Párt kezdeményezésére és vezetésével alakult, 1950-ben több mint 700.000 tagja volt. Boldog és vidám életükről Rákosi egész úttörőbirodalom keretében gondoskodott: volt színházuk, mozijuk, vasútjuk, stadionjuk, saját Úttörő Köztársaságuk Csillebércen. Az úttörőknek kötelessége volt, hogy a bukásra álló társaikat korrepetálják és rávegyék a tanulásra. De ez sem nekik, sem a tanároknak nem sikerült maradéktalanul, hiszen ideológiától átfűtött, iszonyatos mennyiségű és nem életkornak megfelelő tananyagról volt szó. A lemorzsolódás és a nagyarányú bukások a felszabadulás 10 éves évfordulójára is árnyékot vetettek. Talán éppen itt és most, a Pionír Palota fényével nem vetekedő józsefvárosi udvarban kapták meg az úttörők és vezetőik az eligazítást: „Közoktatásunk nagy feladata, hogy az oktató- és nevelőmunka színvonalának emelésével dolgos, hazáját szerető, a béketábor nagy ügyéért lelkesedő, szocialista Magyarországot építő, öntudatos és képzett ifjúságot neveljen.”](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498111_ba840ea05314f081e96b86bed1c35a6e_wm.jpg)
Az úttörőmozgalom 1946-ban a Párt kezdeményezésére és vezetésével alakult, 1950-ben több mint 700.000 tagja volt. Boldog és vidám életükről Rákosi egész úttörőbirodalom keretében gondoskodott: volt színházuk, mozijuk, vasútjuk, stadionjuk, saját Úttörő Köztársaságuk Csillebércen. Az úttörőknek kötelessége volt, hogy a bukásra álló társaikat korrepetálják és rávegyék a tanulásra. De ez sem nekik, sem a tanároknak nem sikerült maradéktalanul, hiszen ideológiától átfűtött, iszonyatos mennyiségű és nem életkornak megfelelő tananyagról volt szó. A lemorzsolódás és a nagyarányú bukások a felszabadulás 10 éves évfordulójára is árnyékot vetettek. Talán éppen itt és most, a Pionír Palota fényével nem vetekedő józsefvárosi udvarban kapták meg az úttörők és vezetőik az eligazítást: „Közoktatásunk nagy feladata, hogy az oktató- és nevelőmunka színvonalának emelésével dolgos, hazáját szerető, a béketábor nagy ügyéért lelkesedő, szocialista Magyarországot építő, öntudatos és képzett ifjúságot neveljen.”
(Fotó: Berkó Pál / FORTEPAN)
![Tanévnyitó a Medve utcai Általános Iskolában (ma Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium). Fogadjunk egy nagycímletű iskolai takarékbélyegben, hogy a Németh László Úttörőraj jelen! Az író ugyanis idejárt elemibe, majd visszatért iskolaorvosként és egészségtan tanárként, 1937-ben pedig megírta "A Medve utcai polgári" című könyvét. A fotón már tetten érhető a hetvenes évek laza szocialista eleganciája. Nejlon a zokni, az éltartó sötétkék fiúnadrág, a lányok szoknyája, az ing, a blúz. A zacskó. Holnap reggel előkerül az Úttörő Áruházban vásárolt nejlonköpeny is, fiúknak Peti és Matyi fazonban. „Könnyen kezelhető és sokáig szép marad.”](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498123_6a1bebc673d65f572f2cf6b1641e1c47_wm.jpg)
![A lelkesedés nem sokban változott az ötvenes évekhez képest. Sokat elmond viszont a kádári konszolidációról, hogy a tanévnyitókon az úttörők, meg a kultúrversenyen első díjat elhozó kórus mozgalmi dalai jelentették immár a legerősebb ideológiai vonalat. A mai ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanévnyitó ünnepségét nézve felmerülhet a kérdés, beszélhetünk-e a sokat emlegetett munkás-paraszt diadalról és a szélesre tárt iskolakapukról.](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498109_646a2956cc831539a8260d0fabc8d817_wm.jpg)
![A hatvanas években a gyermek már nem Rákosi pajtás békeharcra kész és ideológiailag képzett kiskatonája, hanem Kádár-korszak legkésőbb érő gyümölcse. Az igazgató elvtárs az Apáczai udvarán már nem vezérek szeretetére buzdít, hanem „szép és termékeny” iskolaévet kíván, hogy „a jövő munkásai és mérnökei, traktoristái és tanárai, művészei és tisztviselői magasabb fokon, a műveltség, a képzettség és az emberség magasabb szintjein élhessenek.”](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498119_01627ec60d0057a63e87eabcf4236e70_wm.jpg)
![Az ünnepség véget ért, az elsőosztályosok tanítónőjükkel a termükbe indulnak. A nyári tisztasági festés illata még száll a folyosókon, ahogy a fehér zokniba és kopogós cipőbe vagy szandálba bújt lábak először keresik meg az osztályukat. De csak most jön az évnyitó leginkább embert próbáló része, amikor a tanítónő az érzelmes nagymamákat, aggódó anyákat nyugtatja azzal, hogy „itt valamennyi gyerek az ő szeme fénye.”](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498117_1d37794f2ce1a7310eb84fee4ba76bc0_wm.jpg)
![Még mindig az Apáczaiban. A tábla előtt felsőbb osztályosok köszöntik az elsősöket. A tanítónőre vár a feladat, hogy „a nép ügyéhez és jövőjéhez hűséges, derék, tiszta szívű, minden szépség és tudás befogadására képes fiatalságot neveljen, amely sosem tér le a hazaszeretet és a nép szeretete, a becsület és a hűség, a tudás és a műveltség iránti igény — a szocialista jövő útjáról.” Holnap azzal kezdik, hogy megtanulnak jelenteni és ők hozzák a krétát.](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498121_8dad8c5b522bad38d1a3a9c9bab54e10_wm.jpg)
![Boldog szülők a Népművészeti Boltból származó kancsók és dísztányérok alatt. Elégedetten gondolnak a kék ívvel bekötött, vignettás füzetekre, az ÁPISZ-ban vásárolt töltőtollra, színes ceruzákra, iskolatáskára. De az állam azért ennél többet várt tőlük: azt, hogy zárjanak össze az iskola mögött és legyen összhangban az iskolai és az otthoni verzió „a társadalomról, a jogokról és a kötelességekről, a világ eredetéről és fejlődéséről.”](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498115_b071994506df8af67b56bd3039ed005a_wm.jpg)
![Az Ifjúmunkás utcai iskola tanévnyitója 1968-ban az Üllői úti lakótelepen. Kádár az ablaktalan, égbe nyúló téglafallal üzent: a szocializmus építése nem állt meg az ötvenes években. Ugyanakkor a tanévnyitó soha nem hasonlított jobban egy táncdalfesztiválra: az igazgatónő úgy ragadja meg a mikrofont, mint aki a „Jaj, tanár úr, kérem” után elénekli a „Nem leszek a játékszered” c. slágert is. A falnak támaszkodó, fanyalgó arcú telepi vagányok témát gyűjtenek a következő levélhez, amelyet majd a szovjet levelezőpajtásnak írnak. A ma József Atilláról elnevezett lakótelep az egykori Mária Valéria nyomortelep helyén épült fel 1957 és 1965 között. A mintegy 90 hektárnyi területen több mint 30 ezer ember élt 1,5-2 szobás lakásokban. Bár építésekor a munkásság lakótelepének szánták, éppen annyira volt az, mint névadója a munkásság költője. Egy 1967-ben készült felmérés szerint elsősorban értelmiségiek és alkalmazottak éltek itt, meg majdnem ennyi betanított munkás, viszont szakmunkás alig. (Szűts Ildikó: Városi lakás, História 1986/5-6. szám)](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498131_1415738add6753050d95bdf5dca1af70_wm.jpg)
A ma József Atilláról elnevezett lakótelep az egykori Mária Valéria nyomortelep helyén épült fel 1957 és 1965 között. A mintegy 90 hektárnyi területen több mint 30 ezer ember élt 1,5-2 szobás lakásokban. Bár építésekor a munkásság lakótelepének szánták, éppen annyira volt az, mint névadója a munkásság költője. Egy 1967-ben készült felmérés szerint elsősorban értelmiségiek és alkalmazottak éltek itt, meg majdnem ennyi betanított munkás, viszont szakmunkás alig. (Szűts Ildikó: Városi lakás, História 1986/5-6. szám)
(Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény / FORTEPAN)![Az 1961-ben megnyílt, 600 gyerekre tervezett lakótelepi iskolában először 1200-an tanultak, váltott műszakban. Az áldatlan állapot meg is keserítette „a gyönyörű lakótelepre beköltöző budapesti dolgozók szájízét.”
A gyors ütemű és nagyarányú építkezések hanyagsághoz, szemhunyásokhoz és félrenézésekhez vezetettek. A társbérletek után sokszor beteljesült szocialista álomnak tetsző komfortos, központi fűtéses lakások beköltözve mutatták meg magukat valójukban. A telepi iskolák kicsik voltak, felszerelésük hiányos. Akár a korszak mottója lehetne a következő mondat egy lakótelepi interjúból: „Minden nagyon szép — mondja lelkendezve Magyarvári néni. — Csak...”](https://kep.index.hu/1/0/1249/12498/124981/12498133_26e8707502fc2c6f02c7b0555a2d459e_wm.jpg)
Az áttekintéshez a Népszava korabeli évfolyamait olvastuk, az idézetek is innen származnak. Köszönjük a Fortepan fórumozóinak a címkézést.
Rovataink a Facebookon