Ilyen volt az „első szabad május elseje”

2015. május 1., 08:46 Módosítva: 2019.05.01 16:21
943
A munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokra emlékeznek a munka ünnepén, ami egyébként nem minden országban május elsején van. Budapesten 1919-ben tartották az első, filmfelvételen is dokumentált május elsejei ünnepséget az Andrássy úton, aztán elég nagy szünet jött. Annyira, hogy legközelebb 1946-ban rendeztek ünnepséget, de akkor már megadták a módját, kapásból állami ünnepséget faragtak belőle. A kommunista pártnak ugyanis jól jött az ideológia, hiszen a párt mindig is azt hazudta, hogy a dolgozó népet szolgálja. 1946 május elsejétől kezdve minden évben óriási tömegfelvonulásokat rendeztek. A Fortepan gyűjteményéből, az első két "szabad polgári" május egy fotóiból válogattunk.
Tovább

Utazás a vadkeletre: a magyar imperializmus kísérleti terepe a századfordulón

2015. április 26., 11:38 Módosítva: 2015.04.27 10:50
529
Tamási Miklós, a Fortepan kitalálója és lelke egy árverésen bukkant arra az eredeti Kodak-albumra, mely egy régi balkáni utazás képeit tartalmazta. A századelőn, részben lovaskocsin megtett út nem csak az akkor keletiesen vadnak tekintett Boszniának állít emléket, a magyar művészettörténet szempontjából is van jelentősége. Turista közhelyek és látomásos festészet a magyar imperializmus kísérleti terepén.

Bosznia mostanában sem az a kimondott Bibione, ha turizmusról van szó, de egy bő évszázaddal ezelőtt még kevésbé számított közkedvelt úticélnak. A Fortepanon jó néhány külföldi útikép van a világból, szépen látszik belőlük, hogyan íródnak át a bakancslisták, mikor mik a kihagyhatatlan helyszínek, milyenek a szokásos képbeállítások, mit fog be a „turista pillantása”. Bosznia-Hercegovináról azonban idáig talán nem is szerepelt egy sem.


Ezért is volt egyedi és izgalmas az a talán 1903-ra datálható album, amely egy délszláv utazás felvételeit rejtette. Igényes összeállítás, az album hátoldalán a Kodak gyár eredeti pecsétjével; az előhívott képeket rögtön egy kompakt albumban kapták vissza a tulajdonosok. A fényképek készítői ismeretlenek, az sem teljesen biztos, hogy magyarok voltak az elkövetők, de mivel a baráti társaság utazásáról fennmaradt képek közül az elsőn egy balatoni fürdőház látható Földváron, az világos, hogy - Zágráb érintésével - Magyarországról utaztak Boszniába.

Tovább

50 éve robbantották fel a Nemzeti Színházat

2015. április 23., 13:41 Módosítva: 2015.04.24 09:04
1725
1965. április 23-án robbantották fel a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren – a rendkívül rossz állapotban lévő épület likvidálására végül a kettes metró építése lett a végső indok, noha ezt azóta is sokan vitatják. Az biztos, hogy a társulat egy tűzveszélyesnek ítélt épületből költözött a Blaha Lujza téri dalszínházba, ami a második világháborúban annyira tönkrement, hogy inkább felrobbantották, mintsem hogy belevágjanak a felújításába.

Az épület ugyanis még 1875-ben épült, nem volt bevezetve az áram, és teljes körű felújítása esetén is csak egy századfordulós szintre lehetett volna felhozni – annyi pénzből, amiből már akár új palotát is építhettek volna a Nemzeti Színháznak. A Blaha Lujza téri épület nagyon balesetveszélyes volt, omladozott a párkány, a lyukas falon beázott az épület, és csak minimális javításokat alkalmaztak a toldozott-foltozott épületen. A metró jó ürügy volt a bontásra, noha azóta már kiderült, a legtöbb metróterv számolt az épülettel, és csak az szólt az eltüntetése mellett, hogy így nem kellett megtörni a mozgólépcsőt, és jó helyen lehetett a kijárat. (A robbantásról készült videót itt tudja megnézni.)

Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották meg, október 2-án költöztették a társulatot a mai Thália Színház helyére, innen kerültek két évvel később a Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, és csak 2002-ben kaptak saját épületet. 

A robbantást magát 1965. január 15-én kezdték meg, március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit, április 23-án pedig a színház utolsó falszakasza is leomlott. A Fortepan jóvoltából megnézheti, milyen is volt az, amikor nem parkoló, hanem egy színház állt a Blaha Lujza tér közepén! (Még többet itt olvashat a Nemzeti Színház bontásáról)

Mit adott még nekünk a Fortepan?

2015. április 18., 14:59 Módosítva: 2015.05.06 16:23
645
Mármint, az ország közös emlékezetén kívül? Ha ide kattintott, valószínűleg nem kell már bemutatnunk önnek a Fortepant. Van viszont egy jó hírünk: elindult a Fortepan blog az Indexen! Az indulás alkalmából ebben a cikkben az eddigi kedvenc Fortepan-történeteinket gyűjtöttük össze. Sosem látott '56-os képek, az épülő szocializmus nosztalgikus fotói, az Uvaterv, a Mahart és a Váti egyedülálló képes örökségein kívül mit adott még nekünk a Fortepan? - A kérdés persze költői.

Az anyagok címére vagy a képekre kattintva új ablakban nyílnak meg a hozzájuk tartozó galériák.
Tovább