Egyben szorítana nagyot Orbán

Orbán Viktor szerdán Brüsszelben arról beszélt, hogy felgyorsítaná Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter három lépésből álló kiigazítócsomagját, hogy Magyarország biztosan kikerüljön az európai túlzottdeficit-eljárás alól. "Ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené" - fogalmazott a kormányfő.

Fotó: Burger Barna

Ez jelentős ellépés a csomag korábbi ütemezéstől, hiszen eddig arról volt szó, hogy első lépésben zárolások lesznek az állami intézményrendszerben (a pontos listát és az összegeket itt gyűjtöttük össze), illetve állami beruházásokat függesztenek fel, és csak harmadik lépésként, végső esetben nyúlnak a tranzakciós- és az energiaadóhoz. Az elemzők az első két lépést egyébként is biztosra vették, az igazi újdonság, hogy a kormány újból a különadókhoz nyúl, amit eredetileg inkább csak fenyegetésnek szántak.

Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is fogadkozott, hogy nem akar újabb adókat, ahogy a létező adók további emelését sem tervezi. (A Varga-csomag tervezett költségvetési ütemezését itt mutattuk meg.)

Megszorítva jó a kormányzás

Orbán szerdai bejelentésében a legnagyobb újdonság a reklámadó bevezetése, amiről eddig szó sem volt. A kormányfő jelezte, hogy egyelőre nem eldöntött tény, hogy lesz ilyen - vagy bármilyen más adóemelés -, még a kormányon belül is vita van a kiigazítás későbbre tervezett lépéseinek a felgyorsításáról, de ő személyesen az újabb adóprés támogatói között van.

Utóbbi kijelentés egyáltalán nem meglepő, illetve erősen valószínűsíti, hogy valamilyen új adót vagy adóemelést már az idén is bedobhat a kormány. Eddig az Orbán-kormány minden évében nőttek a vállalatokat terhelő adók, a legnagyobb ugrást pont az idei év jelenti, amikor a céges különadóadó-terhelés a GDP 5,5 százaléka fölé kúszott. Ez 1500 milliárd forint fölötti összadóterhelést jelent a cégeknek (a munkaadó járulékfizetést természetesen nem számoltuk ide).

Az új adók kapcsán több kérdést is küldtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Levelünkre azt a választ kaptuk, hogy "a tárcánál már készülnek az adóváltozásokat megalapozó előterjesztések, azonban a módosítási javaslatok tartalmáról kormánydöntést megelőzően nem áll módunkban részletesebb információt adni."

A sokadik különadó lenne

Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője szerint gond nélkül be lehet vezetni a reklámadót, ami egy újabb különadó lenne. "Nem tudok olyan akadályról, ami miatt ezt ne lehetne egy törvénnyel bevezetni a telefonadóhoz vagy az energiaadóhoz hasonlóan."

A kormány egyébként is nagyon szereti a különadókat. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a 2010-es kormányváltás óta bevezetett, és az utóbbi hónapokban felmerült különadókat.

Vámosi szerint a mai magyar adórendszer alapproblémája az, hogy az szja-t alacsonyan határozták meg, a jobb jövedelműek számára (hiszen az adójóváírás kivezetésével együtt az átlagos és alacsony jövedelműek jártak rosszul). Ezért kevesebb a bevétel szja-ból, amit különadókból próbált beszedni a kormány az elmúlt években. Ezek a különadók adótechnikai értelemben kiválóak, hiszen nagyon olcsón jó hatásfokkal lehet beszedni őket, ugyanakkor az már makrogazdasági aggályokat vet fel, hogy az ország gazdaságát milyen pályára állítja, ha pont a fejlődőképes iparágakat adóztatják.

Időjárásadó újracsomagolva?

Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere azt mondta: a kormány februárban dobta be a meteorológiai szolgáltatási díj bevezetését, ami a médiacégek reklámbevételeit terhelte volna egy 0,5 százalékos kulccsal. Hegedüs szerint elképzelhető, hogy most ezt az adót csomagolhatják újra, azzal a különbséggel, hogy a beszedett bevétel immár általános költségvetési célokat szolgálna. Egyes forrásaink szerint a meteorológia államosítása és a sajtótermékekre kivetett sarc ellenérzéseket váltott ki, ezért került le a napirendről.

Bár a kormány tervezetéről nem árult el részleteket Orbán, elképzelhető, hogy a reklámadónál is a már korábban bevált receptet alkalmazzák. Ennek a lényege, hogy nem a cégek eredményét, hanem a bevételeiket adóztatnák meg. Így ugyanis egyáltalán nem számít, hogy egy adott cég vagy ágazat nyereséges vagy nem, hiszen az adó alapja egy rögzített összeg.

Például a bankadó alapja is a bevezetés előtti év mérlegfőösszege volt (amit már nem tudtak kozmetikázni, lerontani a cégek), a tranzakciós adó alapja is a forgalom, ami szintén nem manipulálható, az analógia alapján tehát most praktikusan a szektor teljes árbevételének megadóztatása jöhet szóba. Mindenesetre sok függ majd az egyelőre ismeretlen részletektől, hiszen nagyon sokféleképpen lehet torzítani a piacot egy új adóval.

Legatyásodva

Pedig a magyar médiapiac adó nélkül sincs túl jó állapotban. Tavaly 174 milliárd forintot költöttek itthon a cégek reklámra. Csak hogy érzékeltessük, hogy ez mennyire kevés: a válság előtt 2006-ban 176 milliárd forint volt a reklámköltés, vagyis hat évnyi infláció és visszaesés ellenére sem tudta elérni még a nominális értéket sem a válság előtti szintet tavaly a magyar reklámpiac.

Az alábbi táblázatban csak az elmúlt két év reklámkiadásait (a médiacégek nézőpontjából a reklámbevételeit) gyűjtöttük össze. A költések egy év alatt 3 százalékkal, ötmilliárd forinttal estek, a teljes reklámtorta, amin a médiacégek osztozhattak, 174 milliárd forint volt tavaly.

Azt, hogy pontosan milyen típusú cégek lesznek az adó alanyai, csak találgatni lehet. Az adó a tévék, rádiók és internetes újságok mellett akár a kreatív cégekre, a köztéri reklámcégekre vagy a médiaügynökségekre is kiterjedhet, így az adó alapja akár a fenti 174 milliárdos összegnél nagyobb is lehet. Persze ezen a területen – ha az adót nem a tavalyi eredményekre vetik ki – vannak kiskapuk, ezekről keretes írásunkban olvashat bővebben.

Egy névtelenséget kérő forrásunk úgy fogalmazott: nyilván a média nem az a terület, ahol sok külföldi befektetőt és beruházást várunk, de az üzenete ennek a lépésnek is az, hogy nem érdemes ebbe az országba jönni, mert bármelyik szektort bármikor megtalálhatják és megadóztathatják.

Nem előzmények nélkül

A reklámadó korábban háromszor is felmerült. Először 2000-ben, akkor az írott és az elektronikus sajtó reklámbevételeinek 6 százalékát vette volna el különadóként az állam. De akkor a kormány végül nem támogatta saját képviselőinek ötletét, és a Fidesz végül le is szavazta a javaslatot.

2008-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik ülésén a szakszervezetek 3 százalékos reklámadó bevezetését ajánlották a bankok agresszív hitelreklámozása miatt. Ez a javaslat a megrendelő cégektől és a hirdető online sajtótermékektől szedte volna be a plusz milliárdokat, de végül ebből sem lett semmi.

Ahogy a 2010-ben felmerült elképzelésből sem. A választások előtt a Kreatív reklámipari szaklap felkereste a nagy pártokat, hogy mit terveznek a médiaiparral. Akkor egyedül a Jobbik mondta, hogy a reklámadó jó ötlet, bár az LMP és az akkor még tényezőnek számító MDF sem vetette el. Igaz, a Fidesz egyáltalán nem válaszolt a kérdésekre, így arra sem, akarnak-e reklámadót.

Ha a kormány a régi ötletek leporolásából indul ki, és a jól látható tavalyi reklámbevételekre veti ki az új adót, akkor a 174 milliárd forint 3-6 százalékát, évente 5-10 milliárd forintot szedhet be. Mivel az idei költségvetéssel nincs nagy baj, a hiány 3 százalék alatt lehet, amit Brüsszel is elismer, így az új különadót legkorábban a 2014-es évre vethetik ki.

Nem sokat ér a szavuk

Orbán bejelentése a reklámadó mellett a tranzakciós adó emelésére, és a bankadó emelésére is vonatkozott. Előbbire korábban is lehetett számítani - a tranzakciós adóbevételek időarányosan a tervezettnél jóval alacsonyabbak -, de a bankadó emeléséről szó sem volt. Az ügyben megkerestük a Bankszövetség főtitkárát, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Amit tudni lehet, hogy a bankszektornak az elfogadott törvények szerint 144 milliárd forintot kell befizetnie banki különadóként, amelyet bizonyos kedvezményektől eltekintve a 2012-eshez hasonló módon vetnek ki a hitelintézetekre.

Korábban a kormány azt mondta, hogy idén már megfelezik ezt az adót, sőt Orbán tavaly nyáron Ausztriában azt is megígérte, hogy idén január elsejétől teljesen eltörlik a "brutális" bankadót. Ehhez képest minden saját korábbi ígéretüket megszegve először a második Matolcsy-csomagban bemondták, hogy mégse felezik meg,  de 2014-től már nem lesz, aztán végül inkább véglegessé tették.

Most év elején újra meg akartak egyezni a Bankszövetséggel, Cséfalvay államtitkár el is mondta, hogy "a mű elkészült" és végleges az adórendszerünk, ehhez képest lógnak a levegőben az új, tervbe vett intézkedések. A bankszektor komoly veszteséget hozott össze 2010 óta, a magyar bankrendszernek pedig többet ártott a kormány, mint a válság, ami a banki eredményeken is durván meglátszik.

A másik szóban forgó tételből, a tranzakciós adóból idén összesen 340 milliárd forintot vár a kormány. Ebből 260 milliárd forintot a bankok, 80 milliárd forintot pedig a Magyar Államkincstár fizethet be.

A kormány itt sem igazán tartotta a bankszektornak tett korábbi ígéretét, ugyanis 2011 telén még abban állapodott meg a Bankszövetséggel, hogy a bankadón kívül újabb adókkal nem terhelik a szektort, illetve egyeztetnek velük az adóváltoztatási ötleteikről. Aztán áprilisban kiderült, hogy inkább itt sem tartják magukat a szavukhoz. Orbán először azt mondta, hogy a mértéke nem lehet több egy ezreléknél, aztán inkább megduplázták, és átnevezték illetéknek, hogy EU adóként ne vizsgálhassa. Érdemes megjegyezni, hogy a banki különadóval szemben tranzakciós adót sokkal közvetlenebbül terhelik át a fogyasztókra, amit a kormány is elismer.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!