Orbán akart nekimenni a horvátoknak
További Gazdaság cikkek
- Másképp nyugdíjasok a baby boomerek: nyugodt évek helyett isznak, drogoznak, buliznak, szexelnek
- Felfoghatatlan összeget pumpál a Microsoft a mesterséges intelligenciába
- Folyamatosak a problémák az Ügyfélkapu+-szal és a DÁP-pal, pedig egyszerű lenne a megoldás
- Economx: Pánikszerűen menekítik a pénzt a németek
- Orbán Viktor nem akarja a lustákat támogatni, elindult az új intézkedés, de kilőtt a diákhitel kamata
A Mol–INA-ügyben kialakult politikai helyzet leginkább az úgynevezett gyáva nyúl játékelméleti sémába illik bele. Ennek lényege, egyre nagyobb gázzal hajtanak egymással szembe a felek, ha senki nem rántja el a kormányt, mindkét fél kárt szenved.
Az ugyanis, hogy a Mol eladja az INA-tulajdonrészét, a jelenlegi piaci körülmények között mindkét félnek károkat okozna, nem véletlen, hogy a horvátok alapvetően eddig is a menedzsmentjogokat akarták visszaszerezni, nem a Mol részesedését. Úgy tudjuk, a Mol a háttérben már régóta fenyeget azzal, hogy ha a horvát állam tovább erősködik, kiszáll az INA-ból. Eközben a horvát fél Hernádi-ügyével próbál nyomást gyakorolni a cégre.
Az utóbbi napokban annyi történt, hogy mindkét oldalon rátapostak a gázpedálra: a horvátok elfogatóparancsot adtak ki a Mol-vezérre, a magyar kormány és a Mol pedig hivatalosan is belengette a pakett eladását. A Mol erre csütörtökön rátett még egy lapáttal, amikor közölte, már nem tekintik érvényesnek a horvát elővásárlási jogot, annak adják el az INA-tulajdont, akinek akarják.
Kicsiben hasonló zajlott le egyébként már a menedzsmentjogok megszerzésekor is. Akkor a Mol állítólag azzal zsarolta a horvát államot, hogy ha nem adják át az irányítást a cégben, kiszállnak, és hagyják csődbe menni a komoly anyagi gondban lévő, rossz hatékonysággal működő volt állami óriáscéget. Függetlenül attól, hogy ez a fenyegetés mennyire volt hiteles, akkor látszólag a magyar fél győzelmével zárult a játék: az irányítás a Molhoz került. Most tulajdonképen épp ezért vennének revánsot a horvátok.
A játékelméletben a két szemben álló fél konfliktusa feloldható akár úgy is, hogy közvetítőt vesznek igénybe, aki sikerrel közreműködik egy kölcsönösen elfogadható egyezség kialakításában. Jelen esetben hasonló mediátort egyelőre nem látni.
Információink szerint a felek szemberohanása azzal kezdődött, hogy a horvát pénzügyminiszter egy interjúban beszélt az INA-ügyről, és rossz partnernek nevezte a Molt. Az interjú előkerült a szerdai, budapesti kormányülésen. Orbán Viktor miniszterelnök vette napirendre a zágrábi megnyilatkozást, és közölte, hogy miután a Molban 23 százalékig a magyar állam is tulajdonos, nem lehet szó nélkül elmenni a történtek mellett, ki kell állni a Mol becsületéért.
A miniszterelnöki felháborodással összhangban jelentette be szerdán Martonyi János, külügyminiszter, hogy szimbolikus lépésként lemondja horvátországi látogatását.
A Mol sem maradt ki az üzengetésből: a kormány álláspontját mintegy alátámasztva kijelentette, hogy „a Molt és annak vezetőségét számtalan igazságtalan támadás érte, melyeknek mozgatórugója a társaság és annak elnökének megfélemlítése, valamint a Mol horvátországi tevékenységének ellehetetlenítése”. A társaság közleményében arra is kitért, hogy mivel Horvátország nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit, elesett a 2009-es szerződésben megszerzett elővásárlási jogától.