Éljen, atomhatalom leszünk!

Nem lesz adóemelés – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő péntek délután, de a fél nappal később közzétett adójavaslatban mi kettőt is találtunk. Igaz, az egyik nem túl nagy: a szörpök után is kell népegészségügyi termékadót fizetni. No de a másik: a bankoknak 19 százalékos egyszeri adót kell perkálnia a céltartalékuk felszabadítása után, ami tízmilliárdos nagyságrendű tétel lehet.

Új adók, új eljárások 

A 2014-es adócsomagban egyébként csak kisebb változások vannak, semmiféle radikális átalakítás nem volt ezúttal, ami a korábbi adócsomagokra jellemző volt. Nem kapnak kedvezőbb áfakulcsot a húsok, luxusadó se lesz, az alacsonyabb jövedelmű családosok viszont jobban járnak.

Kapunk viszont három új kötelezettségszegési eljárást is; ez szintén pénteken derült ki. Az Európai Bizottság elégedetlen a versenyhivatalt érintő jogszabály tavalyi módosításával, a menekültkérelmek elbírálásával és a külföldről lízingelt autók regisztrációs adójának szabályozásával.

A héten közzétett makroadatok nem voltak túlságosan meglepőek. Augusztusban az ipari termelés 1,4 százalékkal kisebb volt a tavalyinál, de ha ezt kiigazítjuk azzal, hogy egyel kevesebb munkanap volt, akkor 0,9 százalékkal emelkedett, derül ki a KSH részletes statisztikáiból. Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos az emelkedés a kiigazított adatok szerint. Valójában tehát stagnál az ipar teljesítménye, akárcsak a foglalkoztatottság a versenyszférában. De legalább az állami munkahelyeknél jelentősen nőtt a nettó átlagbér. 

Döcög a bankrendszer

A legtöbb külföldi bank a legszívesebben messzire elmenne már Magyarországról, ha tehetné – de nem tudják kinek eladni az itt megszerzett eszközeiket. Az is kiderült egy budapesti konferenciabeszélgetésen, hogy részben állami hátterű, részben kisebb magyar bankok már kinézték maguknak a külföldiek helyét. A magyar bankrendszer így alaposan átalakulhat a következő években.

Nem ezzel, hanem a devizahitelek átkonvertálásának tervével váltotta ki Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének rosszallását a kormány. Más kérdés, hogy a múlt heti pletykák alapján már nem is erre készül a kormány, de konkrétumok még mindig nincsenek.

Érdekes jelzést küldött viszont Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy interjúban. Szerinte a magyar kormánynak és a jegybanknak csak addig kellene fenntartania a növekedési hitelprogramot, amíg a hitelezés beindul és a gazdasági növekedés gyorsulni kezd, ennél hosszabb távon viszont már kockázatos lenne a program. Múlt héten arról beszélt a miniszter, hogy kétséges

Dübörög a rezsiállamosítás 

Rövid időre kapitány nélkül maradt a magyar gyorsnaszád, hiszen Orbán Viktor Indiában töltötte a hét második felét. De ez sem volt akadálya annak, hogy nagyszabású terveket jelentsen be: egy indiai üzleti fórumon elmondta, hogy négy-öt év múlva Magyarországon lehet a legalacsonyabb a villamos energia ára az Európai Unióban, aminek feltétele az atomenergia-kapacitás bővítése, és hogy az atomenergia arányát néhány éven belül 60-70 százalékra emelik. De lehet, hogy félreértésről van szó, mivel ez szinte lehetetlen.

A parlament hétfői döntésével november 1-jétől 11,1 százalékkal csökken a gáz, az áram és a távhő ára. A héten aztán konkrétabbak lettek a kormány közüzem-államosítási tervei is: „Két energiaipari társasággal is lezárulhatnak 2013 végéig a tárgyalások az állami tulajdon szerzéséről” – válaszolta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter szerdán egy budapesti sajtótájékoztatón újságírói kérdésre. Neveket viszont nem említett.

A gázcégeket az állam felé terelheti, hogy nem ismerhetik el indokolt költségként a hálózati veszteséget – ez a a szerdai közlönyből derült ki. Ez iparági szinten akár 13 milliárd forintos mínuszt is okozhat évente. Ilyen feltételek mellett többen úgy dönthetnek, inkább átadják a céget az államnak, vélhetőleg ez is volt a cél. Pedig ez nem olcsó nekünk: a héten kiderült, hogy várhatóan még 65 milliárd forintot kell betolni az állam által felvásárolt E.On cégekbe. A 280 milliárdos vételárat szakmai berkekben sokan kritizálták.

Jutott a hétre egy másik államosítás is. Megtudtuk ugyanis, hogy az MNV megvette a Mahar PassNave 51 százalékát. Tehát az állam sok más mellett a dunai hajózásban is terjeszkedik; ez most 750 millió forintunkba került. Nemzeti repülés viszont egyre biztosabb, hogy nem lesz, a Sólyomról kiderült, hogy a NAV-val is összetűzése akadt adótartozás miatt.

Folytatódik a kasszakáosz is. Hiába kapott állami támogatást az Alt Cash Kft, hogy hozzon forgalomba olcsó pénztárgépet, jelenleg több gépet is úgy árul, hogy azok forgalomba hozására nincs engedélye. Ezzel több ezer kereskedő is pórul járhat. 

A miniszterelnök emberei 

Közösen mutatkozott a Molos rendezvényen a héten Orbán Viktorral Hernádi Zsolt, a Mol vezére, aki ellen a horvátországi ügyek miatt nemzetközi elfogadóparancsot adtak ki.„Megvédjük a Molt” – mondta Orbán, „felgyűrjük az ingujjunkat” – ezt pedig Hernádi. Beszédeikben azonban konkrétan egyszer sem tértek ki a horvát konfliktusra. A fellépés apropója az volt, hogy a Mol tulajdonában lévő TVK egy 30 milliárd forintos beruházás alapkőletételét ünnepelte.

Nem ilyen szerencsés Matolcsy Mátyás, aki csak két hónapot tölthetett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, miután édesapjának harmad-unokatestvére, Matolcsy György Huba a Magyar Nemzeti Bank élére távozott. Az NGM szerint idő előtti távozásának semmi köze nem volt a rokoni viszonyokhoz.

	42. heti záró	41. heti záró
BUX	18 547	18 638
OTP	4385	4360
Mol	14 850	15 160
Richter	4099	4100
Magyar Telekom	291	294

Kevés volt a tőzsdei bombahír

A világban jellemzően emelkedtek a tőzsdeindexek, a pesti tőzsdén viszont inkább lefelé mentek, leginkább a Mol miatt. A magyar olajcég árfolyama nagyot esett a héten felröppent sajtóhírre, miszerint a norvég olajalap a korrupciógyanú miatt kiszállna a cégből – a magyar vállalatnál azonban tagadnak. Az sem segített, hogy egy felsővezető nagy tételben adott el Mol-papírokat. A Richter visszakerült az MSCI-indexbe, de ez nem adott szárnyakat az árfolyamnak.

A Magyar Telekom közel 250 munkavállaló elbocsátásáról állapodott meg az érdekképviseletekkel, a többség várhatóan 2013 végével távozik a társaságtól, jelentette be a telekommunikációs cég pénteken.

Az USA megmenekült 

A világ Magyarországon kívüli részén volt némi ok örömre is. Egész héten aggódhattunk az Egyesült Államok fizetőképességéért, a képviselőházban többségben lévő republikánusok jobbszárnya ugyanis úgy tűnt, inkább csődbe viszi az egész országot, mintsem engedjen egy már jogerőre emelkedett törvényt (az egészségügyi reformot) életbe lépni. Végül kiderült, hogy nem gondolják ők sem ilyen komolyan, az utolsó pillanatban aláírták a megállapodást. Legközelebb január-március körül jöhet menetrendszerűen a következő adósságplafon-válság.

Érdekes volt viszont a közgazdasági Nobel-emlékdíj, amit hétfőn jelentettek be (ezt egyébként a többi Nobel-díjjal ellentétben nem a svéd tudományos akadémia, hanem a svéd jegybank osztja ki). A három kitüntetettből kettő, Eugene Fama és Robert J. Shiller ugyanis egy lángoló közgazdasági vita két ellentétes végén állnak: Fama szerint a pénzügyi eszközök árazása minden rendelkezésre álló információt tükröz, Shiller szerint viszont a befektetők néha teljesen irracionálisan viselkednek, és csúnyán félreáraznak dolgokat. Shiller mindenesetre az utóbbi évtizedben két tőzsdei őrületet is előre kiszúrt saját elméletei segítségével.