Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Virgil
1 °C
5 °C

Több nyomozás indult Horváth András, mint az áfacsalók ellen

2013.12.22. 08:27
Nemcsak adatokkal való visszaélés miatt nyomoz a rendőrség az adóhivatal feljelentése nyomán, hanem rágalmazás és hivatali visszaélés gyanúja miatt is. A NAV-botrányt kirobbantó Horváth András saját feljelentése ügyében is történt már ugyanakkor lépés a rendőrség szerint, de egyelőre nem közlik, hogy mi. Horváth szerint magasabb szintről jött a megbízás arra, hogy a házkutatáskor elvigyék a jegyzetfüzetét, azt gondolja, hogy egy másik államhatalmi szerv kutatja, kikkel találkozott ő mostanában.

Összesen három külön büntetőeljárást folytat a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a NAV-botránnyal kapcsolatban – közölte az Index megkeresére az ORFK Kommunikációs Szolgálata.

Az áfacsalási ügyet kirobbantó volt adóhivatali dolgozó ellen a Nemzeti Adó-és Vámhivatal kettő darab feljelentést tett, és a két feljelentésben összeesen három bűncselekmény gyanúját vetették fel.

A feljelentésekre vonatkozó kérdéseinkre szombaton a NAV sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy mindkét feljelentést az ORFK-n tették meg. A feljelentések időpontjairól, sorsáról nem írtak a válaszban, helyette azt javasolták, hogy keressük meg az ORFK-t.

A rágalmazási nyomozás már egy hónapja tart

Az ORFK válaszából derült ki, hogy az egyik feljelentés következményeként már november 22-én elrendelték a nyomozást rágalmazás vétség gyanúja miatt. A másik feljelentés alapján két bűncselekmény – visszaélés személyes adattal és hivatali visszaélés – gyanúja miatt rendeltek el nyomozást december 11-én.

Az ORFK tájékoztatása alapján két nappal ezelőtt, december 9-én indult el az ügyben a harmadik büntetőeljárás, az, amelyik Horváth András hivatali visszaélés miatt tett feljelentésének a következménye.

Az érintettnek, Horváth Andrásnak még szombat délelőtt sem volt pontos, hivatalos forrásból származó információja arról, hogy rágalmazással végülis tényleg meggyanúsították-e, vagy esetleg elutasították a NAV feljelentését. Számára az is csak akkor lett egyértelmű, hogy személyes adattal való visszaéléssel gyanúsítják, amikor csütörtökön nyomozók jelentek meg nála átkutatni a lakását.

A zöld dossziéhez képest semmi a feljelentés

A Nemzeti Nyomozó Iroda emberei a házkutatás végén Horváth szerint elvitték a számítógépének a merevlemezét, és sok más irat között azt a zöld dossziét is, amely állítása szerint a kiterjedt áfacsalásra utaló információkat tartalmazza. Sokkal több volt a zöld dossziéban, amit a csütörtöki házkutatáskor elvittek magukkal a rendőrök, mint ami a feljelentésében szerepelt, mondta az Indexnek szombaton Horváth András.

Sokkal több névről, sokkal több cégről, nagyon nagy adóösszegekről van szó a zöld dossziában, tette hozzá. Míg a feljelentésben csak néhány ügy szerepel, itt egész hálózatokról, rendszerszintű problémákat jelző dolgokról vannak információk, olyasmikről, amik túlmutatnak Horváth szerint egy büntetőeljárás keretein.

Zöld mappában az egész NAV-botrány

Magasabb szintű dolog?

Horváth azt mondja: nem a zöld dosszié elvitele háborította fel legjobban, hanem hogy elvitték tőle azt a jegyzetfüzetet is, amibe a találkozóinak  időpontjait jegyezte fel. Ezt nagyon súlyos törvénytelenségnek tartja. A füzetben benne volt, hogy az elmúlt két-három héttel kikkel (főleg újságírókkal) beszélt. Horváth szerint a füzet az asztalán feküdt, amikor átkutatták a lakását, az egyik nyomozó belelapozott, aztán felmarkolta, és elvitték.

Horváth szerint a füzet elvétele azt mutatja, hogy nemcsak a feljelentés van, hanem „valamiféle magasabb szintű dolog is", azért „annyira kíváncsiak" arra, hogy ő mostanában kikkel beszélt, mert
„valami más államhatalmi szerv is ráugrott a témára".

Egyelőre abban maradtak a nyomozó hatóssággal, hogy egyeztetnek majd egy időpontot, amikor végigmennek az elvitt iratokon. Horváth szerint sok elvitt irat egyáltalán nem is tartozik az ügyhöz.

Számít, kinek ártott

Horváth továbbra is azt mondja, hogy alaptalannak tartja az egész nyomozást, szerinte ellene nem is lehetett volna büntetőeljárást indítani. Ugyanazon a jogi állásponton van, mint amit pénteken a TASZ, a TI-Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu írt meg közös közleményében: a személyes adatokkal való visszaélés csak akkor számít bűncselekménynek, ha azt haszonszerzés céljából vagy jelentős érdeksérelmet okozva követték el, márpedig Horváth jelentős érdeksérelmet legfeljebb a feljelentésében szereplő áfacsalóknak okozhatott azzal, hogy a hatóságok előtt leleplezte a tetteiket.

Az új Btk-hoz tartozó, jogászok által készített és Polt Péter legfőbb ügyész által szerkesztett magyarázó kommentárból az olvasható ki, hogy igenis számít, ki a jelentős érdeksérelem elszenvedője. „Az érdeksérelem jelentős fokát objektíve (de az adott sértett körülményeire hivatkozva) kell vizsgálni, annak megítélésénél azonban a sértett szubjektív érzékenységének nem lehet szerepe” – áll a jogalkalmazók, bírák munkáját segítő kiadványban.

Mindegyik ügyben történt már ez-az

Az ORFK válasza alapján a Horváth által kezdeményezett ügyben is történtek már lépések.„A büntetőeljárások elrendelése óta valamennyi ügyben végzett már az eljáró szerv különböző nyomozati cselekményeket" – írta a kommunikációs szolgálat. Hogy mik ezek a cselekmények, azt viszont egyelőre nem árulják el. „További részleteket egyelőre nem kívánunk megosztani a közvéleménnyel" – közölték.

Horváthnak sincs tudomása arról, hogy mi történt az utóbbi időben az ő feljelentése ügyében. Őt nem értesítették semmiről azóta, hogy megkapta az egymondatos tájékoztatást a nyomozás elrendeléséről.

Miért mennyi jár?

  • Hivatali visszaélés: Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • Személyes adattal visszaélés: Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
  • Rágalmazás: Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(Büntető törvénykönyv)