Milyen internetadó?

“A távközlési adó kiterjesztése ebben a formában nem vezethető be” - táncolt ki Orbán Viktor pénteken az internetadó mögül, amelyet mindaddig saját emberei foggal-körömmel védtek, és amelyet az adócsomag után már az előző nap benyújtott költségvetési törvényben is rögzítettek.

Az internetadó bevezetésének terve az utóbbi évek legnagyobb kormányellenes tüntetését hívta életre: vasárnap és kedden is tartottak tömegdemonstrációt, majd az adó visszavonása ellenére pénteken is. Sőt, nem marad el a november 17-re tervezett megmozdulás sem. Az internetadó ellen utcára vonulók ugyanis nem hisznek abban, hogy a miniszterelnök valóban letett a netadó bevezetéséről. Kétkedésüknek pedig van is alapja.

Majd megkérdezik az embereket

Orbán pénteken a Kossuth Rádió műsorában egyszerű “technikai módosításnak” nevezte az új, forgalomarányos adó tervét, amit szerinte mindössze azért nem lehet bevezetni, mert az emberek új adót látnak a tervezetben, és az embereknek nem számít, hogy a kormány mit mond. Úgy vélte, hogy az emberek valójában nem is magát az adót vitatják, hanem ennek az egésznek az ésszerűségét.

Fotó: Kovács Attila / MTI

A miniszterelnök január közepén nemzeti konzultációt indít az internetről, annak szabályozásáról és a pénzügyi kérdéseiről. Arra kíváncsi, hogy “hova lesz az interneten keletkező hatalmas extra profit, és nem lehetne-e annak egy részét itt tartani Magyarországon.” A konzultáció lebonyolításával az internetadó bevezetését nyilvánosan is ellenző Deutsch Tamást bízta meg, aki ezután viszont már kategorikusan nem merte kijelenteni, hogy semmilyen formában nem adóztatják majd meg az internetet. Azt mondta, megkérdezik majd az embereket, hogy mit gondolnak a helyzetről.

Ha viszont a konzultációs kérdőív megint olyan lesz, mint a korábbi esetekben, az “emberek véleményét”, és a kormány erre adott reakcióját sem nehéz megjósolni. Orbán pénteki nyilatkozata mindenesetre részben kihúzta a szőnyeget az éledező ellenállás alól, a kormány kedvenc kutatóintézete pedig azt sem tartaná elképzelhetetlennek, ha a miniszterelnök növekvő népszerűséggel jönne ki a történetből.

Megtervezték a jövő évet

A következő hetekben az internetadó helyett mindenképpen keresni kell egy másik bevételforrást, a benyújtott törvényjavaslat szerint 25 milliárd forinttal számoltak eredetileg ebből az adóból a költségvetésben.

Maga a benyújtott költségvetés egyébként megdöbbentő újdonságokat nem tartalmazott, folytatódik az eddigi irány. Varga Mihályék viszonylag szigorú és feszes tervet raktak össze, a főbb számok szélsőségesen optimistának nem nevezhetők. A törvényjavaslat 2,5 százalékos GDP-növekedéssel,1,8 százalékos éves inflációval és 75,4 százalékra csökkentett államadóssággal számol 2015-re.

Ha igaz, infláció fölötti béremelés lesz, és a kormány azt várja, hogy az adóbevételek is nőnek: sokkal több áfa- és személyi jövedelemadó bevételt vár az állam. Még többen kaphatnak közmunkát, az álláskeresés támogatása tovább csökken. A különadók maradnak, de enyhítés is várható bizonyos adónemeknél. Átalakul a cafeteria, jó lesz az első házasoknak, többet vihetnek haza a rendőrök és a katonák is. Nagyon sok pénzhez jut az állami MVM és tovább dübörögnek a stadionfejlesztések.

Csak kavarás van

Az amerikai kitiltási ügyben nincs túl nagy előrelépés. Továbbra sem tudni biztosan, hogy kik szerepelnek a kitiltottak listáján, ellenük mi a pontos vád. A kormány még mindig az amerikaiakra mutogat, tőlük várnának felvilágosítást, állítják, ők addig tehetetlenek, amíg a nagykövetség nem közöl velük konkrétumokat. A követség szerint azonban minden érintettel közölték, hogy mi a helyzet és a kormánynak is rendelkezésére állnak azok az információk, amelyek a korrupcióval kapcsolatosak.

Varga Mihály pedig odáig sem jutott el, hogy rákérdezzen beosztottjánál, Vida Ildikónál, a NAV elnökénél, csakugyan kitiltották-e Amerikából, mint azt annyian állítják. Pedig lehetne oka a gyanakvásra, a NAV ugyanis úgy cáfolta az erről szóló híreket, hogy valójában a lényeget nem is cáfolta.

Felemás a helyzet Habony Árpádnál, a másik hírbe hozott, kormányhoz közelálló közszereplőnél is, a héten már az USA-ban fotózkodott, azt viszont nem árulták el, hogy hivatalos úton járt-e ott. Ez esetben ugyanis akár akkor is beléphetett volna, ha egyébként érintett a botrányban.

Mindeközben a Magyar Nemzet és Tállai András NGM-államtitkár irányításával megkezdődött a magyar áfacsalási ügyek és egy évekkel korábbi argentin áfacsalási ügy összemosása. Míg a Bunge az egyikben feljelentőként van jelen, a másikban érintettként, az államtitkár azonban arra utalgatott, hogy az argentin eset után könnyen elképzelhető, hogy a magyar áfacsalási ügyben is érintettek. A magyar Bunge közleményben kérte, hogy fejezze be mindenki a hazudozást.

Hasonlóra kérte a Századvég egykori alapító vezetőjét, Mellár Tamást is, és be is perelték a közgazdászt, mert azt állította, hogy a Századvég gyakorlatilag kormányzati kifizetőhelyként működik, érdemi szakmai munka nélkül. Korábban élesen reagáltak azokra a vádakra is, amelyek a kitiltáshoz vezető korrupciós ügyekkel hozták kapcsolatba a milliárdos kormányzati megrendelésekből élő elemzőintézetet.

Most jöhet a java

Az USA-n kívül lassan az EU is megorrolhat ránk, elsősorban az oroszokhoz való közeledésünk az, amely a nagyhatalmakat aggasztja. Magyarország szeptember óta beszüntette a földgázszállítást Ukrajna irányába, ami ellentétes az EU erőfeszítéseivel, hogy támogassa az oroszokkal gyakorlatilag háborús helyzetben álló országot. Közben a magyar kormány a Déli Áramlat megépítése mellett is újra kiállt, noha jól tudja, hogy az EU jelen formájában nem támogatja a projektet.

Kérdés, mi lesz, ha a Mol csakugyan eladja a horvát INA-ban meglévő részesedését az oroszoknak, mint ahogyan arról egy ideje találgatnak. Állítólag egyre nagyobb a nyomás amerikai oldalról, hogy ez ne történhessen meg, az oroszok szerint az USA beavatkozása a kérdésbe megbocsáthatatlan.

A Budapesti Értéktőzsde indexe a héten kis mértékben erősödött, a BUX az előző heti 17298 pont után 17320 ponton zárt, a Richter és a Mol papírjai vesztettek értékükből, az OTP és az MTelekom árfolyama erősödött.

Hét hír a hétről

1. A KDNP újra belengette, hogy bevezetnék a vasárnapi kötelező zárva tartást. Persze nem mindenkinek, a tiltás főleg a hipermarketeket érintené.

2. Megállapodtak az ukránok és az oroszok a téli gázellátásról.

3. Nem sikerült egy épkézláb informatikai rendszert tenni az állami kazánpályázatok mögé, másodszor sem tudott elindulni, lehalt az egész, a pályázást bizonytalan ideig elhalasztják.

4. Még egy évvel meghosszabbítják az MNB hitelprogramját.

5. Kitiltják a magánellátásokat a kórházakból.

6. Kiakadt egy bíró a bankok elleni peren, szerinte veszélyben a bírói függetlenség és a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog. Az AB-hez fordul.

7. Két év múlva jön a dugódíj Budapesten Hamarosan a parlament előtt a tervezet. 500-640 forintba kerül majd autóval bemenni a belvárosba.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!