8 milliárdos bukást jelentett be a Buda-Cash a svájci frank egy hónappal ezelőtti hirtelen árfolyam-emelkedésén. Nos, az MNB szerint ez is hazugság volt, több mint 10 milliárdot bukhattak, és nem kizárt, hogy az ügyfelek pénzéből kárpótolták magukat. Korábban már megírtuk, hogy pár brókerház pengeélen táncol.
Az MNB felügyeletként sürgősen bezárta a Buda-Cash brókerházat, azaz elvette a működési engedélyüket és felügyeleti biztosokat rendelt ki. Igen komoly dolgok mehettek ott, mert a felügyelettől azonnal büntetőfeljelentést is tettek, hétfő este pedig már rendőrök szállták meg az épületet.
A jegybank felügyeleti biztosokat rendelt ki, és azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét. Az ügyfelek értékpapírszámláit is zárolták, amíg a vizsgálat tart, biztonsági okokból – közölte az MNB.
A jegybank kiadott egy közleményt, ami arról szólt, hogy az ügy kapcsán bűncselekmény gyanúja is felmerült, ezért büntető feljelentést tettek az illetékes rendőr-főkapitányságnál.
A Buda-Cash Brókerház ügyfelei veszíthették a legtöbbet a svájci frank egy hónappal ezelőtti drasztikus és váratlan felértékelődésével. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy ennek a hatásai mekkorák, de piaci pletykák szerint a BC ügyfelei akár 8 milliárd forintot is bukhattak. Azokban a napokban akadozva fizető brókercégekről, tőkepótlási kényszerről és hisztiző ügyfelekről lehetett hallani, igaz, nem csak a Buda-Cash háza tájáról. A bajokat a BC jelezte az MNB-nek, és a hírek szerint a cég már tett is lépéseket a rendezésre.
Az MNB felügyeletként egy kisebb csapat főosztályvezetőt hozott el, ráadásként Windisch László alelnök a csapatkapitány.
Ez biztos az MNB szerint. Lekapcsolják egyébként a tulajdonosi körhöz tartozó négy kis bankot is, ahol az ügyfelek szintén nem férnek hozzá majd a pénzükhöz.
A Portfolio.hu szerint 20-30 ügyfél áll a Buda-Cash épülete előtt, ők a pénzüket szeretnék visszakapni, azonban az épületet lezárták, ők sem tudtak bejutni. Nem is lett volna sok értelme, mivel úgy tudjuk, a BC brókerei sem férnek hozzá az ügyfélszámlák adataihoz.
Az ügyfelek most nem férnek hozzá az értékpapírjaikhoz és a pénzükhöz sem.
Több évtizeden keresztül csaltak szinte minden adatszolgáltatásuknál a Buda-Cashnél – mondta el Windish László alelnök.
8 milliárdos bukást jelentett be a Buda-Cash a svájci frank egy hónappal ezelőtti hirtelen árfolyam-emelkedésén. Nos, az MNB szerint ez is hazugság volt, több mint 10 milliárdot bukhattak, és nem kizárt, hogy az ügyfelek pénzéből kárpótolták magukat. Korábban már megírtuk, hogy pár brókerház pengeélen táncol.
Budacash, Budacash, honnan is olyan ismerős ez a név, töpreng az ember reggel a villamoson, a híreket olvasva. Hallottam a cégről valami érdekeset mostanában? Nem. Valami ismerősnek van ott számlája? Ez sem rémlik. Aztán beugrik:
2012 májusában, amikor a Facebook belépett a New York-i tőzsdére, a részvénykibocsátást mindenki az év eseményeként várta. Mi is; elhatároztuk, hogy nemcsak külső szemlélőként tudósítunk az őrületről, hanem mi magunk is veszünk a részvényből. Akkori kalandjainkról szólt az Őszinte részvényem blog, amin jó ideig lehetett kárörvendően röhögni, hiszen 38 dollár fölötti áron vettük meg a részvényeinket, és az árfolyam azonnal beszakadt, hónapokig 20 dollár alatt maradt. Aztán a bizalom meghozta a gyümölcsét, és 2013 augusztusa óta nyerőben vagyunk. De még milyen nyerőben! Tavaly ősz óta az árfolyam a 80 dolláros szintet ostromolja, így elmondhatjuk, hogy megdupláztuk a Facebookba fektetett vagyonunkat (jó, nem volt azért olyan nagy vagyon az, konkrétan kettő darab részvényről van szó).
Egészen ma reggelig tartott a bizsergető érzés, hogy mekkora tőzsdecápák is vagyunk, amikor kiderült, hogy a Budacash összes többi ügyfeléhez hasonlóan a mi számlánkat is zárolták. Mi lesz most? Mi van, ha kiderül, hogy fizetős lesz a Facebook, és nem tudunk megszabadulni a részvényünktől? A legjobb lesz, ha a hibbant magyar celebekhez hasonlóan nyílt levélben értekezzük meg az ügyet tulajdonostársunkkal, Mark Zuckerberggel.
A Buda-Cash tulajdonosi körének érdekeltségi körében lévő DRB-bankcsoport is nagy bajban van. Tulajdonképpen az ő ellenőrzésük során feltárt gyanús értékpapírügyletek is vezettek a Buda-Cashhez.
Mindenesetre most a DRB-Buda, DRB-Dél-Dunantúl, a Dél-Dunantúli Takarékbank és az Észak-Magyarországi Regionális Bank ügyfeleinek pénze is beragadt.
DRB-csoport betétesei lehetnek nagyjából százezren, Buda-Cashnél nagyjából 15-20 ezer ügyfél lehet érintett.
A Buda-Cashnél nem tudnak elszámolni az ügyfelek pénzével és értékpapírjaival, így erős a gyanú, hogy összevissza pénzelték az ügyfeleket egymás pénzéből. Persze simán csak lophattak is. Ha nem biztosak az adatok nagyjából 15 éve, akkor egyelőre semmi biztosat nem lehet mondani, foglalta össze Windisch.
Tehát ennél a négy pénzügyi szolgáltatónál is átvette az irányítást az MNB.
A DRB betéteseit majd az OBA biztosítja, de egyelőre maximum egymillió forintot vehetnek ki a betétjükből az ügyfelek az MNB határozata alapján.
A Buda-Cash ügyfelei pedig a Beva (Befektetővédelmi Alap) segítségében bízhatnak. Őket majd maximum 20 ezer euróig, azaz nagyjából 6 millió forintig kártalanítják, de egyelőre nem férhetnek hozzá az eszközeikhez.
Kicsi volt a DRB-csoport, a bankrendszer egy százalékát sem tette ki, attól nem kell félni, hoyg a csalásiktól megrendülne a pénzügyi rendszer, de így is Magyarország egyik legnagyobb pénzügyi csalássorozata mehetett a környékükön, a Buda-CAsh segítségével.
"Nem látunk még tisztán, csak egy nagyon erős gyanú miatt volt szükség az MNB intézkedésére" - mondta Windisch László MNB-alelnök. Ez elég erős gyanú lehetett azért, ha egyből mindent becsuktak, és ment a büntetőfeljelentés is.
Arra kérdésre, hogy miért csak most találták meg a gigászi csalássorozatot, ha 15 éve ment, Windisch az mondta, hogy ötévente ellenőrzik a brókerházakat kötelezően, és a Buda-Cash most lett volna soron. De közben a DRB-csoport másik ellenőrzésénél annyi gyanús ügyet találtak, hogy most vált időszerűvé a tulajdonosok összes érintett nagy pénzügyi vállakozásának lekapcsolása is Windisch szerint.
A Buda-Cashről egyébként már korábban is fura hírek terjengtek, a legenyhébbek közt például olyanok, hogy a dolgozók közül sokan borítékban kapják a fizetésüket, mondta közben egy név nélkül az Indexnek nyilatkozó befektetési szakértő. Ami lehet, hogy megszokott Magyarországon, de egy ötpercente ellenőrzött pénzügyi vállalkozásnál olyan, mintha mondjuk az állam kedvezményes sztriptízbárkuponokkal fizetné ki az óvónőit.
A legnagyobb Buda-Cash-üzletág a részvény lehetett, amin belül foglalkoztak belföldi és külföldi részvényekkel is. De devizával, határidős ügyletekkel és opciókkal is kereskedtek, és üzemeltettek kereskedési platformot is.
AZ MNB nem árulta el, hogy ki lesz az új biztos az irányításuk alá vett bankoknál és a Buda-Cashnél, annyit lehet csak tudni, hogy a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Bank küldi majd őket.
Hiszen ugye hamisak az adataik. Mindesetre most jönnek az MNB-s biztosok irányítani, egy darabig még biztosan működnek ezek a cégek, a dolgozóknak be kell járniuk, bár pénzügyi szolgáltatói tevékenységet már nem folytathatnak, az ügyfelek pedig nem, vagy csak korlátozottan férnek hozzá addig is pénzkhöz. Persze nem kizárt hogy a vége egy nagy felszámolás lesz minden érintett cégnél.
Hogy tegnap a cég kommunikációs vezetője még nem tudott semmiről. Végül is csak 15 éve hazudhattak az adataikról, érthető, hogy ilyen helyzetben nem világos, hogy épp mivel van baj.
De biztos, hogy még nincs vége ennek az ügynek, érdemes lesz odafigyelni Magyarország egyik legnagyobb pénzügyi botrányára, hiszen ez majdnem a fele annak, amit például Matolcsy a titkos alapítványainak csorgatott eddig.
Ahogy a bankbetéteket védi az OBA (100 000 euróig), úgy a befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámlákat a Beva biztosítja (20 000 euróig). Beva-tag az összes értékpapír szolgáltató Magyarországon, és ők dobják össze azt a pénz, amiből a Beva a kártalanításokat fizetheti, erre most a szervezetnek 12 milliárd forintja van. Ez viszont irtó kevés lesz, nem egészen kétezer (hatmilliós) ügyfél kártalanítására lenne elég, ennél pedig sejthetően több az érintett, bár pontos számot egyelőre nem tudunk.
A befektetési szolgáltatók elméletileg pótbefizetésre is kötelezhetők, a portfolio.hu-nak nyilatkozó Farkas Péter Beva-ügyvezető szerint összesen egymilliárd forintra. Ezen felül állami garancia mellett hitelt kell felvegyen a szervezet, amit aztán éveken át törlesztgethetnek a tagok. Ilyenre már volt példa 2000-ben.