Egy szimpla kerítés? Á, sokkal jobbat mondunk!
- Ferenc pápa: Ne zárják be az ajtót a menekültek előtt!
- Nagyon nem mindegy, hogy milyen kerítést veszünk a déli záráshoz
- Kerítést építenek a magyarok, miközben ők maguk tízezrével hagyják el az országot
- Hiába a fal, az nem állítja meg a menekülteket
- A jobbikos polgármester örül a határzárnak
- A Bizottság utánanéz, építhetünk-e kerítést a határon
- A négyméteres kerítés után már csak egy kérdés maradt
- Határzár: a Jobbik nem elégedett, fokozná
- 4 méter magas kerítéssel zárjuk le a magyar–szerb határt
További Gazdaság cikkek
- Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
Persze a gyűjtés során nem szorítkoztunk a szimpla kerítéses megoldásra, hiszen egy határ lezárásában azért sokkal több potenciál van. Magyaros, posztszocialista, NER-es, vagy a világ más országaiban már bevált falakat, kerítéseket, labirintusokat és tornyokat is elővettünk, de a művészek fejéből előpattanó ötletektől sem zárkóztunk el. A cikk végén szavazhat, hogy melyiket lenne érdemes a kormánynak megvalósítania!
"Berlini fal"
Design Terminál, rozéfröccs, steetfood, romkocsma, mindez pedig posztszocialista, de velejéig letisztult és rohamosan felfutó kelet-európai stílusban: a Bulinegyed kétségtelenül az utóbbi évek Budapestjének egyik turistamágnese. És azért van itt egy csomó minden, amit szeretni lehet, de adott esetben külföldiekkel kell osztoznunk rajta: a Várkert Bazár, az V. és a XII. kerület, a Terror Háza és az épülő stadionok (Fradi, MTK, olimpiai) is egy-egy kis gyémánt ebben a kelet-európai ékszerdobozban. A fővárossal stilisztikailag azonban nem illik viccelni, ezért pont kapóra jön a déli határ lezárása a jövőben Budapestet körülvevő fal stílusának finomhangolására. A betonfalak a hidegháború éveiben már bizonyítottak, így ha kerítés helyett végül kicsit komolyabb elszigetelődés mellett dönt a kormány, ezzel a megoldással két legyet üthetnek egy csapásra.
"Alföldi mangalicakolbász" gasztrofal
Orbán Viktor egy hete arab befektetőknek arról beszélt, hogy Magyarország nyitott és barátságos ország, ahol barátságos emberek laknak. Azt is mondta, hogy nálunk örülnek a befektetőknek az emberek, és nem mindenhol mondható el, hogy ilyen nyitott és üdvözlő a szemlélet. Amennyiben Orbán épp ilyen kozmopolita hangulatban lenne majd a konkrétumok megtervezésénél, figyelmébe ajánljuk a 175 kilométeres kerítés felkolbászosításának a lehetőségét, ami egyben a magyar mezőgazdaságnak is komoly bevételi forrást teremtene. Ráadásul, már csak azért is, mert disznóból van, biztosan igyekeznének távol maradni tőle a zömmel muszlim országokból érkező menekültek.
"Brace yourselves, Pintér is coming" fal
A kormány retorikája keménységben mostanában amúgy is egyre inkább közelít a Trónok harca farkastörvényeken alapuló überreálpolitikus világához, szóval ha tényleg távol akarják tartani a menekülteket, nem kell szarozni holmi kerítéssel: jöhetnek a masszív sziklák, amiket a háttérből méretes hóágyúkkal és hűtőberendezéssel lehet megfelelően nehezen áthatolható állapotban tartani. Az áramellátással az új paksi blokk miatt nem lenne gond, és ha mégis sokat fogyasztana az országvédelmi hegykomplexum, a rezsicsökkentés elveit alkalmazva lehetne spórolni a számlán.
Nemzeti konzultációs fal
„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” – áll a kormány legújabb plakátjain. De kinek szól majd az üzenet, ha nem tudnak bejönni a menekültek? Magától értetődő a megoldás: ki kell plakátolni a 175 kilométernyi határszakaszt, így ide írhatja a kormány az üzeneteit a bevándorlóknak, sőt még a szerbekkel is teljesen újszerű módon tudjuk majd rendezni az esetleges külpoltikai konfliktusainkat. Beszóltatok szerbek? Rezsicsökkentés 20%!!!!
Makovecz szeme
Melocco Miklós szobrász a Heti Válasznak június elején úgy nyilatkozott, hogy egy Makovecz-emlékművön dolgozik, ami a budavári Sikló aljához, a 0 kilométerkő helyére kerülhet. Melocco szerint ez egy 14 méter magas torony lenne, mögötte magasodna öt jegenye, és lenne benne egy kétméteres Makovecz-arc, pajzs alakú fülkében. Tarlós azt mondta az Indexnek, a tervek alapján tetszett neki a torony, a művész családja viszont nem lelkesedett annyira az ötletért, mert szerintük „egy emlékmű helyét soha nem szerencsés egy másik elmozdításával megteremteni”. A bonyolult helyzet megoldása a kormány terveinek fényében viszont pofonegyszerű. Mi a család problémája? Rossz helyre épülne a torony. Mi a kormány célja? Az elrettentés! Mit akar Melocco? Hogy megépüljön a mű!
Mi a megoldás? Makovecz fejénél valami ijesztőbb dolgot kell rakni a toronyra: Szauron szeme például hibátlan választás lenne, innentől kezdve pedig már indulhat is a sorozatgyártás.
Jumanji-fal
Legyen szó horrorról, thrillerről, kalandfilmről, vagy fantasyról, a művészek régóta tudják, hogy nincs nyomasztóbb egy vaskos falakból álló, ijesztő labirintusnál. Itt sem elhanyagolható faktor a masszív falak megépítésére vonatkozó közbeszerzés gazdaságélénkítő ereje, és jó eséllyel egyszerre lehet megoldani, hogy őrizni se kelljen a határt, és még a zöldek is csendben maradjanak, hiszen a labirintust rövid idő alatt benépesítő a helyi vadállatok olyan Jumanji-hangulatot teremtenek, hogy nincs az a háború sújtotta ország, aminek a faunájában erre a kihívásra tisztességesen fel lehet készülni.
Usztics Mátyás-fal
A Mali Köztársaságban élő dogonok, akik azt állítják, hogy a Szíriuszról jöttek (nem a Szíriusz A-ról, hanem a B-ről), alapjaiban rengették meg az evolúcióelméletet: erről Usztics Mátyás beszélt egyszer, majd azt is hozzátette, hogy „Charles Darwin öcsém, te a majomtól származol!”. De Usztics nemcsak a tudományos életben volt sikeres: Hunyadi főtőrzsként ugyanis kiképezte a fiktív határmenti kisváros, Végvár határőreit a kilencvenes évek legendás magyar sorozatában, a Kisvárosban. Ha a kormány egyszerre akar tekintélyt parancsoló, de mégis magyar kultúrával átitatott megoldást a szerb-magyar határ lezárására, nincs jobb megoldás a félelmetes Hunyadi főtőrzsnél.
"Kínai Nagy Fal"
Ha a mongolok ellen bejött a kínaiaknak, akkor miért pont nekünk ne jönne be a Szerbia felől érkező mindenféle népek ellen? Ebben a megoldásban ráadásul úgy politikailag, mint üzletileg óriási rejtett lehetőség vannak. Kezdjük az anyagiakkal: a falat kiválóan lehet térkövezni, ami beruházást jelent. És az mit jelent? Növekedést. Na és mi lesz a növekedésből? Munkahely! Kinek a munkahelye? A magyaroké. És azt el fogják tudni venni a bevándorlók? Nem, mert óriási falakat építünk a határra, hogy ne tudják elvenni a munkahelyeket. Ennyi, szóval kórházra is lesz pénz, és ha lesz EU-s pénz, még egy metrót is építhetünk a fal alá, és a tornyok alatt lesznek a megállók. Mi kell a megállóba? Térkő: gondolom innentől már nem kell tovább magyarázni.
És akkor a politikai potenciálról még nem is beszéltünk, hiszen a Jobbik-szavazókra vadászó fideszesek remekül nyilazhatnak például a tornyokból. Erre pedig akár kampányt is lehet építeni.
Gyurcsány Ferenc-félelemfal
"A Gyurcsányok apám elmondása szerint, a mai Szlovákia területéről jöttek Magyarországra és Somogyban kötöttek ki" - írta nemrég Gyurcsány Ferenc Facebookon, de ettől még bármelyik bevándorló első látásra levágná, hogy mekkora gazemberről van szó. Gyurcsány eddig ott tett keresztbe a Fidesznek, ahol csak tudott, de most végre egyszer az életben a kormány hasznára válhatna. Javasoljuk ezért Gyurcsány 2006-os választási plakátjaival telerakni a déli határt. Bevándorló úr, Ön élne egy olyan országban, amit ez az ember vezet? Igen? Akkor gondoljon az elmúlt nyolc évre! Na, ugye, hogy ugye!
Alapkő-fal
A magyar emberek nem feltétlenül imádják az alapköveket, mindenesetre sokuknak mindennapi tapasztalat az alapkövek látványa, a magyar rögvalóság elidegeníthetetlen része: Orbán annyira hangsúlyozta nemrég a magyarok kedvességét és vendégszeretét, hogy ezt elfelejtette megemlíteni. Amikor az Index nemrég Putnokon járt, pontosan ugyanezt tapasztalta. Az alapkő ráadásul sokszorosan szimbolikus tárgy: remény, nyugodt jövő, a fejlődés, a gazdagodás ígérete - pont ezekből szeretné kihagyni a kormány a bevándorlókat, így semmi sem emlékeztetne erre jobban, mint a putnoki uszoda alapkkövének felnagyított másolata a déli határon. Bónusz: ezt az alapkövet is le lehet ám rakni!
Illusztrációk: szarvas / Index
Fotó: Andrej Isakovic / AFP