Ez a poszt a következő Percről percre része:
Ősszel választás jöhet Görögországban
-
A görögök mellett a háttérbe szorult a kérdés, hogy maradnak-e további két és fél évre holland vezetés alatt az euróövezeti pénzügyminiszterek. Elvileg ma választanak új elnököt az Eurócsoport élére, és korábban keringtek olyan hírek, hogy halasztják a dolgot, de most úgy tűnik, megpróbálnak erről is dönteni.
Annak ellenére jónak látszanak Jeroen Dijsselbloem újraválasztási esélyei, hogy az euróövezet soha nem tűnt ennyire törékenynek. A holland nagyon keményen játszott Athénnal, ezért számíthat a „héják” támogatására. A kihívója a spanyol Luis De Guindos, de neki sem örülne sokkal jobban a görög kormány, mert a Sziriza erős spanyol szövetségese, a Podemos miatt a jobbközép politikus cseppet sem érdekelt az engedékenységben. Kérdés, ki akarna a mostani helyzetben váltani.
Az ülésre érkezve a finn Alexander Stubb szemérmesen titkolózott arról, ki mellé áll. Olyasmikkel finomkodott, hogy két kiváló jelöltjük van, és nem számít, kit választanak, Európa nyerni fog vele. Ehhez képest a szlovák Peter Kažimír nem cicózott, és már a befelé menet kijelentette, hogy a holland kollégáját támogatja. „Szeretem a stílusát, kellemes fickó” – indokolta a döntését. Teli szájjal kezdett röhögni, mikor a másik jelöltről kérdezték.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Az EKB 900 millió eurót ad, hogy ne legyen fennakadás, ezzel véget érne a lassan három hetes zárvatartás, mondta egy bankár a Reutersnek. A bankzár hivatalos minisztérium feloldása akár már ma megtörténhet.
-
Hiába jelentette be az Európai Bizottság szóvivője Twitteren, hogy sikerült megállapodni a jövő hétfőre szükséges áthidaló hitelről, azóta kiderült, hogy erről nincs szó, a bejegyzést törölték. Helyette a Bizottság euróért felelős alelnöke, Valdis Dombrovskis pontosított: a megállapodás egyrészt elvi, másrészt arról szól, hogy az áthidaló hitel alapja az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus lesz. Az eljárást holnap délre véglegesítik.
There is an agreement in principle on EFSM-based #bridgefinancing for #Greece, procedure to be finalised by tomorrow at noon. #ECOFIN
— Valdis Dombrovskis (@VDombrovskis) July 16, 2015 -
Hivatalosan is elvi hozzájárulását adta a három éves mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséhez az euróövezeti pénzügyminiszterek testülete. Az Eurócsoport ezt – az Európai Bizottságot visszhangozva – azzal indokolta, hogy a görög parlament a tegnapi szavazással „időben és összességében kielégítően” teljesítette a legutóbbi eurócsúcs követeléseit. Ezzel Görögország kicsit közelebb került az egyeztetések megkezdéséhez – persze csak ha a tagállamok is jóváhagyják ezt. A formális döntés a hét végéig várható, írja a közlemény.
Közben az Európai Bizottság szóvivője bejelentette, hogy az Eurócsoport és az összes uniós tagállam pénzminisztereiből álló Ecofin megállapodott az áthidaló kölcsönről augusztus közepéig az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból.
.@JunckerEU "Good news #Eurogroup & #ECOFIN found agreement on @EU_Commission proposal on EFSM bridge financing until mid-August." #Greece
— Mina Andreeva (@Mina_Andreeva) July 16, 2015 -
De nagyon kevéshez. Az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi 900 millió eurós vészhelyzeti likviditási keretösszeg-emelést jelentett be (ELA). Ez arra biztosan nem lesz elég, hogy a görög bankfiókok kinyissanak, viszont legalább lesz miből feltölteni a kiürülő ATM-eket, szóval pár napig így még biztosan lesz pénz. A pénzfelvételi és egyéb tőkekorlátozásokat azután vezették be, hogy az EKB július 28-án 89 milliárd eurónál befagyasztotta a görögöknek folyósított ELA-t.
A jegybankelnök a kamatdöntő ülés után azt is bemondta, hogy Görögországnak mindenképpen adósságelengedés kell, csak az a kérdés, hogy a jelenlegi intézményi keretek között ezt hogyan lehet megcsinálni.Mario Draghi keményen védte az EKB döntéseit, jogtalannak nevezve a velük szembeni kritikákat. Kiemelte, hogy ők lettek Görögország legnagyobb hitelezői 130 milliárd euróval.
„Vissza leszünk fizetve” – utasította el a spekulálást azon, mi lenne, ha Athén július 20-án nem utalná át az EKB-nak esedékes törlesztőrészletet.
-
A finn parlament illetékes bizottsága felhatalmazást adott a kormánynak, hogy elfogadja az áthidaló gyorshitelt a görögöknek, és hogy hivatalosan megkezdhessék a tárgyalásokat a harmadik mentőprogramról. Ezzel az egyik leginkább keményvonalas ország mondott igent Athénnak. ( EUobserver)
-
Nikosz Vucisz egy helyi rádiónak nyilatkozott. Azt mondta, ha nem szeptemberben, akkor októberben, de parlamenti választás kell. Ami nemcsak a Szirizáról (a legnagyobb kormánypártról) szól majd, hanem választói felhatalmazás lenne a párt programjának végigvitelére. Hogy ez pontosan mi, arra nem tért ki a miniszter. (Guardian)
-
A görög parlament nagyon fontos lépést tett a bizalom újjáépítésére azzal, hogy elfogadta a reformcsomagot, nyilatkozta Annika Breidthardt, az Európai Bizottság pénzügyi szóvivője. Az intézmények (más néven a hitelezőket képviselő trojka) értékelték a helyzetet, és megállapították, hogy Athén időben és összességében kielégítő módon elfogadta azoknak az intézkedéseknek az első csoportját, amelyekről a legutóbbi eurócsúcson megállapodtak. Annika Breidthardt azért figyelmeztetett rá, hogy ettől függetlenül még sokat kell tennie a görögöknek.
-
Az euróövezeti pénzügyminiszterek a délelőtti telekonferenciájukon „elvi beleegyezésüket” adták a hétmilliárd eurós áthidaló kölcsönhöz. Hivatalos döntés bejelentése holnap várható. ( Bloomberg)
-
A Star Trek zseniális Spockja sajnos halott, de akadna jelentkező a szerepre: a görög expénzügyminiszter, Janisz Varufakisz, aki nagy lendülettel vezette a falnak Görögországot.
-
Miután Görögországban jóváhagyták a harmadik mentőcsomaghoz szükséges feltételeket, most az euróövezeti tagállamokon a sor. Elsőként Franciaországban ment át nagy többséggel, hogy hivatalosan is megnyissák a tárgyalásokat.
Az EUobserver összeállítása alapján Ausztriában és Németországban pénteken kerül a képviselők elé az ügy. Angela Merkel CDU/CSU-jából várhatóan többen kiszavaznak, de a szociáldemokratákkal közös nagykoalíció többségére ez nemigen jelent veszélyt. Az észteknél csütörtökön beszél a honatyák előtt a miniszterelnök, de nem biztos, hogy lesz szavazás. Finnországban és Hollandiában parlamenti bizottsági szinten döntenek. Belgiumban, Írországban, Olaszországban, Litvániában, Szlovákiában és valószínűleg Spanyolországban a kormány fog igent mondani.
-
Csütörtök délelőtt telekonferenciát tartanak az euróövezeti pénzügyminiszterek, hogy jóváhagyják azt a több milliárd eurós hitelt, ami most Görögországnak életmentő lenne. Egyelőre csak annak a 7 milliárd eurónak a sorsáról lesz szó, amit az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) nyújtanának Görögországnak három hónapos lejáratra áthidaló kölcsönként. Erre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások, aminek a végét nincs idő kivárni.
Az Európai Központi Bank (EKB) pedig arról dönthet, hogy növeli a vészhelyzeti likviditási támogatás (ELA) keretét a görög bankoknak. Ezzel várhatóan a görög készpénzfelvételi korlátozásnak még nem lesz vége, ez valószínű, hogy csak a végleges mentőcsomag elfogadásával (és a bankok feltőkésítése után) történhet majd meg.
A mentőcsomag nélkül a görög bankrendszer menthetetlenül összeomlana - nyilatkozta Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vezérigazgatója.
-
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a pénteken esedékes, görög mentőcsomagra vonatkozó német parlamenti szavazás előtt más közgazdászokat is idézve arról beszélt, hogy sokan gondolják, adósságelengedés nélkül nem oldható meg a probléma. Viszont szerinte az adósság elengedése nem fér össze az eurózónatagsággal. Ezért azt gondolja, hogy még most is talán jobb lenne a görögöknek az átmeneti grexit, az eurózónából való kilépés. (Reuters, Guardian)
-
(forrás: Tumblr)
-
A Molotov-koktélokkal vonuló álarcos fiatalok láttán a békés tüntetők is menekülni kezdtek a parlament előtti térről. Az éjszaka legerősebb fotóit gyűjtöttük össze ebbe a galériába:
9Galéria: Megszavazták a görögök a megszorítást, összecsapások voltak AthénbanFotó: Europress / Getty -
Miután a görög parlament elfogadta a kemény kiigazításokat, sokan várják, hogy az IMF szerint is fenntarthatatlan görög államadósságot valamilyen formában mérséklik a hitelezők. A Yahoo Finance szedte össze, hogy eddig legalábbis miért voltak ilyen kemények a németek.
- A görögöknek adott pénz az adófizetőktől van, amivel odahaza nem túl népszerű dolog könnyelműsködni.
- Még az euróbevezetés előtti időkben megdumálták és papíron is rögzítették az EU vezetői, hogy aki tag lesz az eurózónában, az más tagállamok hiteleinek visszafizetésével nem szórakozik. Az ilyesmi a klubban tilos, elméletileg. A németek nyilván már akkor sejtették, hogy ők lesznek a gazdag nagybácsik ebben a felállásban, és majd mindenki tőlük vár segítséget a bajban.
- A többi adós is elgondolkodhat azon, hogy ha a görögöknek könnyítettek, akkor nekik miért nem. Az írek, a portugálok, a spanyolok és Ciprus is kérhetne akkor ilyesmit. A spanyol szélsőbalos Podemostól a németek különösen félnek, ráadásul a következő kilenc hónapban Ciprust leszámítva mindegyik emlegetett országban választás jön.
- De nem csak nekik, bárkinek megjöhet a kedve kicsit több hitelt felvenni, mint korábban, ha azt látják, hogy a görögök ezt bizony – ha nem is simán – de végül egy adósságelengedéssel részben megúszták.
- És egyáltalán: miért is ígérjenek a görögöknek adósságelengedést, mielőtt ők elköteleződnének a takarékoskodás mellett? A görög kormányok (az előzőek, nem a mostani) 2010 óta ígérgetnek nagyon alapvető strukturális reformokat, de eddig soha nem tartották be az összes ígéretüket.
-
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója lát erre némi esélyt.
Néhány órája pozitív hangokat hallottam arról, hogy az európai partnerek az adósság átstrukturálásának elvével barátkoznak
– fogalmazott a CNN-nek. Az IMF vezére az interjúban a törlesztési időszak meghosszabbítását nevezte a legvalószínűbb forgatókönyvnek, mivel szerinte a közvetlen költségvetési támogatás és az adósságelengedés (haircut) politikai szempontból nincs benne a pakliban, írja a Portfolio.
Szerda este Angela Merkel német kancellár és Wolfgang Schaeuble pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a görög mentőcsomag keretében megfontolják a görög fizetési határidők kitolását és talán az alacsonyabb kamatszinteket is. Ez ugyan tényleg nem adósságelengedés, de hatásaiban mégiscsak valami hasonlót jelent, hiszen a görögök hosszú távú tartozása ezekkel a lépésekkel is csökkenne.
-
- Igen: 229
- Nem: 64
- Tartózkodott: 6
Vagyis jöhetnek az áfaemelések, hogy növeljék a bevételeket, hozzányúlnak a nyugdíjrendszerhez, biztosítékokat dolgoznak ki, hogy biztosítsák a görög statisztikai hivatal teljes függetlenségét, beindítják a költségvetési tanácsot, és automatikus költségvetési kiadáscsökkentő mechanizmusokat vezetnek be.
-
Akkor ennyi, a görög Parlament rábólintott a hitelezők által összeállított megszorítócsomagra, mostantól a másik térfélen pattog a labda.
-
-
Ez akkor így elég egyértelműnek látszik. De azért várjuk meg a végeredményt.
-
És 21 nem. De rengeteg nem szavazat jön Ciprasz pártjából.
-
Vagyis az igenek. De Varoufakisz, aki néhány hete még pénzügyminiszter volt, nemmel szavazott.
-
Épp itt volt az ideje. Sőt.
So far the yes vote leads. #greece pic.twitter.com/HENgrY7EXs
— M. Caruso-Cabrera (@MCaruso_Cabrera) July 15, 2015 -
A Portfolio.hu készítette, itt is jól látszik az igenek fölénye. Persze láttunk már pár elmért becslést az utóbbi hetekben görög-ügyben, szóval jobb lesz kivárni a végét.
-
Egy rossz megállapodás is jobb annál, mint ha nincs megállapodás, vélte az ellenzéki Új Demokrácia párt vezetője. Emlékeztette Cipraszt, hogy örülhet annak, hogy ők támogatják a csomag elfogadását, nélkülük elég nagy bajban lenne a kormányfő.
-
#BoycottGermany and have fun! pic.twitter.com/HVb35vVih0— Strelok (@salzmanufaktur) 2015. július 14.
-
Szerinte a görög kormány kemény küzdelmet folytatott a pénzügyi szervezetekkel, egész Európának megmutatták, hogyan kell harcolni a demokráciáért. Szerinte a harc gyümölcsöző lesz. Ciprasz szerint az emberek is érzik, hogy ez a politika más, mint amit elődeik folytattak, azok, akik harc nélkül fogadták el a hitelezők akaratát. A képviselőket felelősségteljes döntésre biztatta.
A döntés szerinte az volt, hogy belemegy-e egy megállapodásba, amivel nem ért egyet, vagy államcsőd jön, és kilépnek az eurózónából. Nincs szó sikertörténetről, de a kormánynak most végig kell hajtani az intézkedéseket, ő pedig nem fog elfutni a felelősség elől.
A kormányfő beszéde után nagy tapsot kapott, többen állva tapsoltak.
-
- Namilesz Teosztasz.
És a görög vendéglőst?
- Abrosz Tisztakosz.
Haverja a Kosztasz Fenerosz.
Na és a holland bankárt?
- Stex van Boeven.
Még megvolt? Az alsós humor soha nem szárad ki, Junckernek is biztos tetszene. -
Amíg a athéni parlamentből nincsenek friss hírek arról, hogy a képviselők elfogadják vagy elutasítják a sorsdöntő megállapodást, érdemes kicsit közelebbről ránézni a görög pártok közötti erőviszonyokra.
A 300 fős képviselőházban jelenleg 149 mandátuma van a kormányzó baloldali Szirizának, többségük a jobboldali koalíciós partnerrel, a Független Görögök nevű formáció 13 képviselőjével együtt van.
Az előzetes kalkulációk szerint legalább 30 Sziriza-képviselő nem fogja megszavazni a megszorításokat, az ő pótlásukra Ciprasznak a mérsékeltebb ellenzéki pártokból lehet esélye. A centrista To Potami párt már be is jelentette, hogy ebben az esetben ők kivételesen Ciprasszal fognak szavazni, de az is elképzelhető, hogy a miniszterelnök számíthat a nagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia 76 képviselője közül is legalább néhányra.
Vereség esetén a kormány — amennyiben a megszorítások elutasítása esetén Ciprasz nem mondana le magától — túlélésére technikai értelemben addig van esély, amíg van legalább 121 képviselőjük; ha ennyien megmaradnak, kisebbségi kormányként még elvileg hatalmon maradhatnak. Hogy ez bármennyire is működőképes lehet-e, nem biztos, hogy kiderül: Ciprasz szerdán belengette, hogy ha a pártja nem támogatja kellő erővel a megállapodást, lemondhat a székéről.
-
Csökkenéssel zártak szerdán a New York-i értéktőzsde főbb mutatói. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 0,94 ponttal, 0,01 százalékkal 18 052,64 pontra gyengült. Az S&P 500-as mutató 1,35 ponttal, 0,06 százalékkal esett, és 2107,6 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 5,95 ponttal, 0,12 százalékkal csökkent, és 5098,94 ponton zárt.
