A hülyeségre jött a káosz

Nem tud tovább veszteségesen működni az Észak-Pest Nyugat-Nógrád Megyei Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (ÉNYMK) és hivatalos levélben bejelentette az eddig kiszolgált településeknek, hogy a hónap vége után nem fogják tudni elvinni a szemetet. Erről az önkormányzati többségi tulajdonban lévő cég tájékoztatta a katasztrófavédelmet is.

Az ÉNYMK kidőlésével 33 település szemétszállítása válik kétségessé, a cég nevéből következően Nagybörzsöny, Perőcsény, Szanda, Vámosmikola, Drégelypalánk, Hont, Ipolytölgyes, Őrhalom és még 25 környékbeli van veszélyben.   

A hülyeségre jött a káosz

Még Illés Zoltánék államilag kitüntetett szupercsapatával alakítottuk át a hulladékgazdálkodásunkat 2012-ben a maga nemében egyedülálló módon: úgy, hogy az egész iparág jóval drágábban működjön, miközben sokkal kevesebb hulladékot hasznosítunk újra. A cél nyíltan az volt, hogy az állam bevételforrásként tekintsen a környezetvédelemre, "az utolsó fűszálat is százmilliókra bírságoljuk" – szólt az egyértelmű Illés-féle tételmondat.

A korrupciógyanús beszerzések és a törvényesített kartellezés talán még a kisebb gond volt ahhoz képest, hogy nem nagyon működött rendszer a betarthatatlan, vagy akár teljesen értelmetlen szabályok közt.  

Ezzel párhuzamosan betiltották a nem állami közszolgáltatókat is. Az osztrákok nagyon nem örültek, hogy kiebrudaltuk a cégeiket, uniós eljárás is indult ez ellen, de a kormány hajthatatlan maradt.

Igen ám, de az elvileg non-profit közszolgáltatók a rezsicsökkentéssel és az újabban felmerülő egyéb díjakkal nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Az útdíjat, a felügyeleti vagy hulladéklerakási díjat nem háríthatták át a fogyasztókra. Viszont legálisan pluszpénzt csak a területükön még több szelektív hulladék begyűjtésével szerezhettek, amiből viszont annyit szinte sehol sem lehetett gyűjteni, hogy akár csak a fentieket kigazdálkodják.

Az önkormányzati közszolgáltatók ezért elkezdtek már tavaly is veszteséggel működni és felélni a tartalékaikat, elhalasztani a felújításaikat. A veszteségek eltérőek voltak, mivel ahol sok, távolabbi, esetleg hegyes-völgyes vidéken lévő kis faluból kell elvinni a szemetet, ott nagyságrendekkel nagyobb mínusz jöhetett össze. A veszteségeket még egyrészt az is csökkenthette, ha valahol volt valami nagy ipari központ, egy helyen sok hulladékkal. Vagy ha egyszerűen nem tartották be a rezsicsökkentést, és fű alatt mégiscsak kifizettették valahogy a lakossággal a valódi árat.

"Eleve a különböző önkormányzati rendeletekben rögzített árhoz képest jött a rezsicsökkentés. Volt, ahol a nyolc éve érvényes árból kellett engedni, volt, ahol nem is volt ár, mert nem is volt ilyen díj, mert az önkormányzat akart fizetni. Képzeljük el, hogy ha nekünk 18 ezer forintba került rendszeresen elvinni egy adott egységet, akkor lehet, hogy az adott önkormányzati rendeletben csak tízezer forint volt a díj, hogy jól nézzen ki vagy hogy támogassák a lakosságot, a többit beszedték kommunális adóban vagy egyebekben, aztán kifizették nekünk"- mondta Papi Zoltán az ÉNYMK egyik vezetője.

"Ebben az esetben most erre tízezerre jött a rezsicsökkentés, tehát 9 ezerért kell elvinnünk a 18 ezer helyett. És akkor az extra adókat még nem is soroltam. Nálunk nincs akkora árrés, hogy ezt súlyos veszteségek nélkül elbírja" - mondta.

De a veszteséges működéssel a szemétszállító cégek alapvetően a csőd felé voltak irányítva már tavaly is. Akkor annyi volt a megoldás, hogy kapjanak hamar egy kis gyorssegélyt,  azzal kihúzzák addig, amíg ki nem találja az állam a fenntartható megoldást. 

Az ötlet idénre annyi lett, hogy jöjjön egy még újabb állami szervezet, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV). Ez egy holding lett volna, ami elveszi a díjbeszedés jogát a szolgáltatóktól, miközben a kötelezettségeket náluk hagyja, és odaadja nekik azt a pénzt, ami működésükhöz kell. Azaz a lakosság nekik fizet, ők pedig visszaosztják a pénzt, kinek-kinek szükségletei szerint. A szolgáltatók lényegében csak magát a szemétszállítást végeznék.

Csakhogy ennek a szervezetnek hiába kellett volna felállnia április elsejéig, még most, három hónappal később se képes működni, informatikai és egyéb problémák miatt. A közszolgáltatók viszont elkezdték jelezni, hogy oké, hogy ennek az újabb állami szervezetnek semmilyen kötelessége nincs, de ők ténylegesen nem tudnak miből bért fizetni vagy gázolajat venni kukásautóba, ha már a bevételüket se szedhetik ők be.

Erre jött ismét az az ötlet, hogy akkor gyorsan kapjanak megint egy gyorssegélyt, nehogy csődbe menjenek, aztán ott álljon a szemét a rosszabbul járó vidékeken. Pontosabban egy szupergyors pályázatot hirdettek, ahol hozzájuthattak volna a közszolgáltatók a második negyedéves díjaikból az első két hónapjának 60 százalékához (a hulladékszállítás egyébként is utófinanszírozott).

"Már tavaly is abba akartuk hagyni, mert látszott, hogy törvényesen működve durva veszteségeink lesznek, de meg akartuk várni, hogy mi lesz a legújabb szabályozás. Lehet, hogy önhibájukon kívül, de most már úgy látjuk, hogy az NHKV-nál nincsenek felkészülve a feladatra, teljesen kiszámíthatatlan minden. Előretekintve is olyan finanszírozási képletet adtak meg, amiből szerintem még ők se tudják, hogy mi fog kijönni, mi pedig pláne nem"- mondta Papi. "Pillanatnyilag az NHKV-nak még adatot se tudunk átadni, mert nem tudják meghatározni, hogy milyen formában milyen adatokat kérnek."

A mostani pályázatos gyorssegélyről, ami igazából a járandóságuk lenne, Papi még annyit mondott el, hogy "kevés pénzt ad, nagyjából ilyenkorra a háromhavi díjak 80 százaléka már be szokott érkezni, most esetleg megkaphatjuk két hónap 60 százalékát. Ebből a pályázatból üzemanyagot tudnánk venni, bért fizetni, de például a bérjárulékok már nem jönnek ki."

Az érintett települések polgármesterei arról beszéltek, hogy most épp egy sürgős tanácskozást hívtak össze az ügyben. Szerdán Ipolytölgyesen arról döntenek, hogy a helyi önkormányzatok össze tudnak-e dobni nagyságrendileg 30 millió forintot arra, hogy decemberig kihúzza a közszolgáltató cégük. Addigra talán ugyanis felállhat az NHKV is, vagy ami éppen akkor lesz. De erre azért nem túl nagy az esély, a falusi önkormányzatok nem a felesleges millióikról híresek. 

Felkészül a katasztrófavédelem

A katasztrófavédelemnél elmondták, hogy ha egy önkormányzat jelzi nekik, hogy nem tudnak megállapodni egyetlen hulladékszállító céggel sem, hogy elvigye a szemetet, akkor nekik 15 napjuk van kijelölni egy másik céget. Egészen pontosan a katasztrófavédelemtől felmérik, hogy milyen cégek lehetnek képesek a környéken elvinni a szemetet és van is engedélyük, járművük és szakemberük ilyesmire. Ezek közül nekik kell kijelölni egyet közérdekű szolgáltatónak. A kijelölt cég felmerülő többletköltségeit a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal kontrollja mellett az állam rendezi.

"A katasztrófavédelem intézkedései hatására eddig minden településen megnyugtató módon rendeződött a helyzet és folyamatosan biztosított a szemétszállítás. Magyarországon nem volt még arra példa, hogy valahonnét ne vigyék el a szemetet. Ha bármilyen okból megszűnik valahol a szemétszállítás és az önkormányzat nem tud megállapodást kötni egyetlen céggel sem a feladat rendezésére, akkor a katasztrófavédelem meg fogja tudni oldani a helyzetet"– mondta el Mukics Dániel helyettes szóvivő.

Megkérdeztük az NHKV-t is, hogy mit terveznek lépni a mostani helyzetben. Erre azt mondták, hogy nem adta be jól a gyorssegélyre a pályázatát az ÉNYMK, más közszolgáltatókkal ellentétben nem írták be, hogy pontosan mennyi pénzre lenne szükségük, szóval először hiánypótlást fognak kérni tőlük. Tehát mivel még hiánypótolhatnak hétfőig, ezért "felelőtlen és alaptalan riogatásnak" tartják a szemétszállító bejelentését.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e még hasonló gyorssegély a jövőben, annyit mondtak, a "közszolgáltatók bérszámlázás keretében ütemezetten, a lehető legrövidebb időn belül megkezdik a számlák kiküldését az ügyfeleknek." Arra a kérdésre is ezt válaszolták, hogy mikortól fogja tudni az NHKV ellátni a feladatát.