Megvette a fél magyar gázvezeték-hálózatot a hírhedt MET
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Az olasz ENI eladta a Tigáz Zrt.-t, ami leányvállalatán keresztül a magyar gázvezetékhálózat 48 százalékát birtokolja, összesen nagyjából 33 ezer kilométernyit.
A vevő az állam által is őrült nyereségessé tett MET, aminek szövevényes offshore tulajdonosi hálója mögött feltűnt Garancsi István vagy Nagy György Wallis-alapító milliárdos is. A MET Magyarország Energiakereskedő Zrt.-t (korábbi nevén Mol Energiakereskedő) és a svájci MET AG tulajdonviszonyairól itt olvashat kicsit bővebben.
A svájci központú MET nemzetközibb cég, egy számukra különösen szerencsés állami bizniszt leszámítva igazából 2014 óta lettek aktívabbak a magyar piacon. A mostani vételi árat nem árulták el a felek, az ügylet véglegesen jövő év második negyedévére zárulhat le. A MET vezérigazgatója, Lakatos Benjámin annyit mondott el, hogy ez a lépés logikus számukra, illeszkedik a növekedési stratégiájukba.
Az állam is vágyott rá még nemrég
Érdekes adalék még, ami egy kiszivárgott 2015-ös miniszterelnökségi vitaanyagban szerepelt. Ez arról szólt, hogy az állam hogyan tehetné rá végképp a kezét a teljes energiaszektorra, aztán pedig majd úgy alakítják a szabályozást, hogy nekik mégse legyen veszteséges ugyanazon a működés, mint a multiknak.
Ebből a nagy tervből néhány dolog nem valósult meg azóta még, de már itt szerepelt a gázvezetékek teljes átvétele. A Tigáz átvételét középtávra tervezték ebben. Ezek miatt érdekes lesz még figyelni az esetleges szabályozási változásokat, annak változatlansága mellett ugyanis várhatóan a MET-nek se érné meg az infrastruktúrával bajlódni.
MET - közpénz: 1-0
A MET azzal lett egy csapásra igazán híres, amikor egyes furcsa szerződései 2014 elején kikerültek a netre. Ezekből úgy tűnt, hogy miközben az állam elvileg a távhősöket akarta volna támogatni olcsóbb gázzal, érthetetlen okokból irtózatos, tízmilliárdos nagyságrendű haszonhoz jutatta ezt az akkor még részben titkos tulajdoni hátterű magáncéget.
Egy évvel később a vállalat vezetője, Lakatos Benjámin előlépett, és bejelentette, hogy ők távol tartják magukat a politikától, a tulajdonosok kapcsolatai nem segítik őket, teljesen szakmai cég ők, ennél az ügyletnél pedig hatalmas szerencsével csak épp jókor voltak jó helyen. Működésük a legszigorúbb mércével mérve is átlátható - magyarázta akkor, miközben ezen interjú előtt az sem volt ismert, hogy hivatalosan ő a legnagyobb tulajdonosa a cégnek.
Még később lett az ominózus üzlet kapcsán egy szórakoztató per is, ahol viszont az ügyre rálátó akkori vezetők jellemzően egyszerűen krónikusan elfelejtettek mindent. A most a Nemzeti Közműnél vezető Králik Gábor még azt is megkérdőjelezte, hogy a beszerzési árnak meghatározó szerepe van abból a szempontból, hogy a terméket eladva mekkora lesz az elérhető profit.
Vagy Kóbor Györgyről, aki korábban a MET-nél dolgozott, majd az MVM vezérigazgató helyettese lett, szintén kiderült: nem igazán figyelt másra annak idején, mint ami a legszűkebb értelemben az ő feladata volt, energetikai szakmai kérdésekben pedig egészen tájékozatlannak mutatta magát. Mára már Králik kollégája egyébként a Nemzeti Közműnél.