Mennyire is van nagy bajban a Coop?

A Coopnak több mint 2500 boltja van országszerte, a nem márkázott üzletekkel együtt ötezer, a Tesco után a második legnagyobb árbevételű bolthálózat. 30 ezer eladójával, árufeltöltőjével, pénztárosával, boltvezetőjével és egyéb dolgozóival az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója.

Az egykori áfészokból indult franchise-hálózat kistelepüléseken lévő boltjai azonban sorra zárnak be, ahol pedig még tartják magukat, gyakran a munkaidő rövidítésével próbálják orvosolni a helyzetet.

A gondok újabban munkaerőhiány képében jelentkeznek, de aki járt már falusi Coopban, tudhatja, hogy a problémák ennék sokrétűbbek. Hiába halljuk mindenhol, hogy a gazdaság hasít, nőnek a bérek, és egyre többet fogyasztanak a magyarok, ez egyrészt a régióhoz képest még mindig nem kiugró, másrészt az országon belül is hatalmas a különbség a nagyvárosok és a falvak jövedelmi viszonyaiban és életszínvonalában.

Béremelés? Csak nem nálunk

A kistelepüléseken ugyanis nagy számban élnek olyanok - nyugdíjasok és a közmunkások - akik kimaradtak a nagy béremelkedésből. Ezekről a helyekről egyébként is menekülnek a fiatalok és a dolgozni képes lakosság, vagyis nem túl erős a vásárlóerő. Ráadásul aki megteheti, autóval elmegy a néhány településsel arrébb lévő diszkontba, hipermarketbe, ahol olcsóbban vehet több és jobb sonkát, nagyobb a tejespult, frissebb a kenyér, többféle mosószerből lehet választani.

Aki nem teheti meg, leginkább az járt eddig a falusi Coopba.

A Coop tehát kistelepüléseken, leginkább a szegényebb körben igazán erős, amit viszont üzletileg akár gyengeségnek is mondhatnánk. Az áruházlánc saját korábbi közlése szerint a boltok árbevétel-arányos nyeresége átlagosan 1 százalék. A nagyobb boltokban ez elérheti a 3 százalékot, a kisboltok egy részénél viszont mínuszos az eredmény.

Gyér kereslet, gyér kínálat

Nem véletlen, hogy az ügyet a Coop is szívesen láttatná szociálpolitikai kérdésként, és lobbizik egy ideje a kormánynál mentőövért,

Azok, akik kistelepülésen élnek és nehézkesen közlekednek, vagy idősek, vagy rossz az egészségi állapotuk, esetleg tanulatlanok ahhoz, hogy dolgozzanak, legfeljebb közmunkát kapnak, a béremelésből kimaradtak, elköltözni nincs pénzük, nehezen jutnak egyről a kettőre. És ha a Coop megszűnik, nem lesz helyette más bolt a faluban, számukra egy újabb nehézség a meglévők mellé.

A kormány is érezhet némi felelősséget a kialakult helyzetért: a kegyelemdöfést ugyanis az egyébként is haldokló kisboltoknak a kikényszerített béremelés vitte be. Vállalva azt, hogy az intézkedésnek lesznek áldozatai, úgy döntöttek, hogy a 2016-os bruttó 129 ezer forintról 2018-ra 181 ezer forintra, azaz 40 százalékkal kell emelni a garantált bérminimumot.

Az alsó szint feljebb nyomása felfelé tolta a már eleve magasabb béreket is. Ez pedig így együtt már jócskán meghaladta a Coop-boltoknál a várható forgalombővülésből kigazdálkodható szintet. A dolgon pedig csak keveset kompenzált a kormány által gyakran lobogtatott, a cégek helyzetét enyhíteni hivatott járulékcsökkentés.

Kevés munka, kevés pénz

Bár a megemelt bérek összege még mindig nem tűnik igazán soknak – a tőkeerős, hatékony diszkontláncok, hiper- és szupermarketek elő is teremtették, sőt rá is ígértek erre–  a Coop-üzletek egy részének ez komoly nehézséget okozott. Ezért okolható persze akár a gyenge menedzsment, akár a történelmi örökség, akár egyéb dolgok, egy biztos: a nem túl jó helyzetben lévő fogyasztóik miatt árat csak óvatosan emelhetnek. Így is elég drága a diszkonthoz képest, a hatékonyság javítása nehézkesen halad és nincs is igazán miből fejleszteni, a lassú leépülés látszik az egyetlen útnak.

Dolgozóik egy része már beállt a környék egyik diszkontjába, jelenleg 10-15 százalékos a munkaerőhiány a cégnél. Aki maradt, vagy visszatért, a beszámolók szerint leginkább csak azért tette, mert bár máshol többet lehet keresni, dolgozni is jóval többet kell. Elég beszédes adat, hogy

Hogy a Tescónál bánnak-e "embertelenül" a dolgozókkal, vagy a Coopnál lehet "lustálkodni", esetleg az eltérő bolttípus, elhelyezkedés, szélesebb kínálat, árazás a magyarázat? A kérdés messzire vezet, mindenesetre ha a versenytársaid sokkal több pénzt keresnek kevesebb élőmunkával, az tulajdonosként mindenképp elgondolkodtató.

Valamit tenni kell

A munkaerőhiány persze az egész gazdaságban jelen van. Miközben azonban a többi boltlánc kifelé inkább palástolni próbálta, hogy nagyok a feszültségek, addig a Coop nyíltan beleállt. Többször is jelezték, hogy nekik gondot okoz a béremelés, hogy teljesítőképességük határán vannak, és küzdenek a munkaerőhiánnyal.

A teljes Coop-csoportnál vannak tehát bajok, a 15 százalék körüli piaci részesedés nehezen tartható, a diszkontok egyre több vásárlót csábítanak el. De azért egyhamar nem kell arra számítani, hogy eltűnnek az üzleteik, sőt a 2017-es fogyasztásbővülés összességében a Coopnak is elég jó évet hozott. Városi boltjaik alapvetően stabilan működnek, a cég szerint naponta mintegy 1,5 millió ember fordul meg Coopban országszerte, a márkának 3000 beszállító partnere van, 700 magyar vállalkozó megélhetését jelenti, 1650 településen van jelen, nem tűnik el egyik napról a másikra.

Korábban a kormánypárti Magyar Idők arról írt, hamarosan érkezik a kormány segítsége, adókönnyítéssel vagy más közvetlen támogatással segíthetik a kétezer főnél kisebb lakosságú települések kisboltjait.

A Coop szeretné, ha a bérköltségekre rakodó szociális hozzájárulást sávosan csökkentené a kormány a települések mérete alapján. Ehhez azonban biztosan lenne egy-két szava a nagyobb piaci szereplőknek, és ha bebizonyosodna, hogy diszkriminatív intézkedésről van szó, Brüsszel is biztosan elkaszálná a dolgot. Így egyelőre még csak keresik a kisebb kereskedők támogatási lehetőségeit.

Írtunk a nemzetgazdasági minisztériumnak, hogy terveznek-e ezzel kapcsolatban lépni, esetleg adókedvezményt adni a kisebb településeken működő üzleteknek. Ha válaszolnak, megírjuk.