Jön a válság, de ne félj, megvédünk!

Van egy közismert amerikai vicc, ami remélhetőleg tényleg csak egy vicc, és nem a gyakorlat.

Bejut a beteg a sztárorvoshoz, a doktor szinte rá se néz, és már mondja is: „maga halálos beteg”.

A szomorú vizsgálat befejeztével kérdezi az asszisztens a főnökétől, hogy mégis miből látta azonnal a súlyos helyzetet.

„Nem láttam én semmit

– mondja az orvos –, de ha tényleg beteg ez az ember, és meghal, akkor majd elterjed, hogy milyen jó diagnoszta vagyok. Ha pedig kutya baja, akkor mindenki azt gondolja majd, hogy milyen jó orvos vagyok, hiszen meg tudtam gyógyítani.”

Jön a válság, de ne félj!

Mostanában úton-útfélen azt látni, hogy mintha ilyen helyzetbe szeretné lavírozni magát Magyarország vezetése is. Ők ugyanis újabban állandóan közeledő nemzetközi válságról beszélnek, de közben továbbra is ösztönöznék a gazdasági növekedést, a beruházásokat, az alacsony kamatozású hitelek felvételét, amely kombó együtt csak akkor racionális, ha az az üzenet, hogy jön a válság, de a kormány és a jegybank majd képes lesz a határainkon megfékezni a begyűrűző krízist.

Cikkünk konkrét témája, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) feltöltöttsége ennek az attitűdnek a mintapéldája, de előbb nézzük meg kicsit általánosabban, hogy vajon miért kezdett az elmúlt napokban egy rakás magyar gazdaság-politikai aktor nagy összhangban riogatni. Vagyis miért beszélnek annyit a közeledő nemzetközi pénzügyi válságról?

Természetesen a közeledő válság mint vélemény nem csak itthon hallható. Vannak ilyen hangok a globális gazdaságban is, igaz, nem annyira politikusok vagy kereskedelmi bankárok, inkább tőkepiaci szereplők szokták ezt hangoztatni. Tehát az biztos, hogy nem csak Matolcsy György jegybankelnök, Orbán Viktor miniszterelnök vagy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter utal egy nemzetközi eredetű pénzügyi válság veszélyeire, hanem mások is, de kicsit eltérő megközelítéssel.

Ha tényleg jönne egy nemzetközi válság, akkor az biztosan érintené a gazdaság általános állapotára leginkább érzékeny bankokat, ugyanakkor a hazai bankok mintha kifejezetten jó állapotban lennének.

Készülnek, tartalékolnak

Ám az elmúlt napok figyelmeztetésein érdemes elgondolkodni, különösen azért, mert a kormány láthatóan komolyan veszi a válságra való felkészülést, Varga Mihály pénzügyminiszter már be is jelentette, hogy 2019-ben mind az általános, mind a biztonsági tartalék összegét emeli, hiszen mint jelezte,

a világgazdaságban olyan folyamatok zajlanak, amelyek kedvezőtlenül érinthetik Magyarországot is.

Ha befolyásos emberek ennyire egységesen mondanak valamit, azt illik komolyan venni. Már csak azért is, mert a válsággal ijesztgetés óriási felelősség, hiszen jellemzően önbeteljesítő jóslattá válhat.

A mechanizmus nem bonyolult. Ha sokan hallanak arról, hogy krízis jön, akkor egyesek elhalasztják a beruházásaikat, vagy éppen fogyasztás helyett félretesznek, és ezektől a lépésektől valóban elkezd lassulni a gazdaság.

Kósa Lajos is megmondta

Bár nem célszerű egy politikusnak közeledő válságról, csődközeli helyzetről beszélni, Magyarországon azért már van hagyománya a válságot súlyosbító negatív vezetői kijelentéseknek. Talán a legemlékezetesebb az volt, amikor 2010-ben sokat esett a forint, mert Kósa Lajos  Görögországhoz hasonlítva Magyarországot, a nehezen elkerülhető csődközeli helyzetről merengett.

Igen ám, de most az érintetteknek látszólag a legkevésbé sem a növekedés lassítása a céljuk, inkább annak fenntartásán dolgoznak.

Hogy ezt megértsük, vessünk egy pillantást a gazdasági ciklusok négy alapvető szakaszára. Bárhonnan elindíthatjuk a négy ismert szakasz vizsgálatát, de most kezdjük alulról, vagyis egy lokális mélypontról. Képzeljük el, hogy éppen kikecmeregtünk egy válságból. Ilyenkor a következő sorrendben érkezik a négy ismert fázis:

• recovery, vagyis a gyógyulás, a stabilizáció időszaka;
• growth, ez a legegészségesebb rész, a valódi optimizmus, a növekedés periódusa;
• late cycle, ebben a kései, lecsengő szakaszban még van ugyan némi növekedés, de az „nyögvenyelős,” hitelből finanszírozott;
• recession, vagyis a recesszió, a visszaesés, a válság üteme.

A világra ma határozottan nem jellemző a recesszió, van, ahol még egyértelműen növekedés van, de sok helyen, még a méretes Egyesült Államokban vagy Kínában is a jelentős eladósodás kísérte kései szakasz ismertető jelei látszanak. Alighanem itt látják most népünk vezetői Magyarországot is, erre utalnak a kijelentéseik.

A forint is erről szól

Gondoljunk például arra, amit a forint piacán látunk. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most éppen elég nehéz helyzetben van, mert választania kéne: kamatemeléssel erősítse a meggyengült forintot, vagy az olcsó hitelezés támogatása miatt hagyja a forintot és az önmaguktól is emelkedő kamatokat?

Eddig úgy tűnt, hogy az MNB számára a hitelből történő gazdasági növekedés annyira fontos, hogy a jegybank inkább próbálja alacsonyan tartani a kamatokat, mint erősnek a forintot. Vagyis az üzenet az volt, hogy nem lehet növekedési áldozata a monetáris szigornak. Természetesen az is lehet, hogy a látszólag széttartó üzenetekkel (jön a válság, de vegyél fel nyugodtan hitelt!) valójában a jegybank elnöke valami nagyon szofisztikált játékot játszik.

De ha így van, azért nem ártott volna az üzleti élet kezébe valamilyen értelmező vagy megoldóképletet? Vagyis lehet, hogy Matolcsy György azt szeretné üzenni, hogy tényleg válság jön, de most még van alacsony kamatozású hitel, és mindenki akkor jár jól, ha ezt gyorsan és fix kamatokkal veszi fel, mert ez valóban belendítheti a növekedést. Ám ha egy mondatban ott van a „válság” szócska is, az azért ritkán inspirálja a gazdaság szereplőit.

Az OBA nem a tartalékoláson dolgozik

A fenti válságfigyelmeztetések fényében meglepő lehet, hogy a hazai pénzügyi stabilitás egyik kulcsintézménye, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) éppen nem extrafelhalmozásokon, ha tetszik, tartalékképzésen töri a fejét, hanem éppen előtörleszt, adósságot fizet vissza. Ennek a lépésnek a hátterét igyekeztünk körüljárni. A helyzet megértésében partner volt az OBA, amely az egyes kérdéseinkre részletes tájékoztatást adott.

A bankok és takarékszövetkezetek betétbiztosításáért felelős alap nagyon sokáig teljesen kiszámíthatóan gazdálkodhatott, érkeztek a tagi befizetések, de nem voltak bankcsődök, nem kellett kifizetni semmit. Aztán részben a takarékszövetkezeti szektor 2014-es megtisztítása, majd részben a 2015-ös Buda-Cash-brókerbalhé banki leágazása nagyon megtépázta az alap vagyonát.

A teljesség igénye nélkül 

Az OBA-ban a DRB-csőd idején már 12 milliárd forintnál is kevesebb pénz volt, a százmilliárdos kártalanításra nem lett volna elegendő pénze, így az OBA a hazai bankok felé kibocsátott egy OBA 2022/A elnevezésű kötvényt, 107,7 milliárd forint értékben.

Azóta szerencsére megint nyugodtabb időszak van az OBA életében, így a törlesztések és az előtörlesztések révén 2017 végére már csak 57 milliárd forint volt a kötvénytartozás. Miből sikerült törleszteni? Az OBA-nak leginkább két forrásból van friss pénze.

• Egyrészt a tagok (most 45 ilyen van) díjbefizetéseiből, ami tavaly 15,6 milliárd forint volt. A díj jelenleg a kártalanítási kötelezettség alá eső betétek 0,175 százalékát jelentik.
• Másrészt abból, ahogyan a korábban a betéteseknek kifizetett összegek megtérülnek, ez tavaly 16,6 milliárd forint térülést jelentett. Ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor becsődöl egy bank vagy szövetkezet, az OBA kártalanítja a megfelelő szabályok szerint az ügyfelet, majd a kártalanítás kifizetésével a kártalanított betétes helyébe lép, és az érintett hitelintézet felszámolási eljárásában már ő jár el hitelezőként.

A mostani törlesztés

A legfrissebb OBA-bejelentés alapján június 3-án az OBA 30,9 milliárd forint értékben váltott vissza a kötvényekből. Mindez nem tért el a korábbi gyakorlattól, vagyis szokványos lépésnek tekinthető, de az említett MNB-elnöki és miniszterelnöki válságészlelések tükrében mégis nagyon meglepő volt.

Az OBA szerint természetesen nincsen az MNB és az OBA viselkedésében ellentmondás. Vagyis a magyar gazdaság már kevésbé sérülékeny, jó a sokk-ellenálló képessége. Az OBA figyelmeztet: a jegybanki és a kormányzati nyilatkozatok sem vetették fel azt, hogy az OBA szerepvállalására lenne szükség.

Azt nem tudjuk, hogy a visszaváltás után most mennyi pénze van az OBA-nak, a kérdéseinkre amúgy részletesen válaszoló OBA e pontnál csak az éves jelentésekben olvasható információkra utalt.

Ez alapján 2017 végén a most bejelentett 30,9 milliárd forintos visszaváltási összeget alig meghaladó értékpapír-állomány (magyar állampapír) tűnt fel a könyvben, de természetesen 2017. december 31. és a jelen között még érkezhettek bevételek, ahogyan az összeget apaszthatta a kötvény „rendes” törlesztése.

Olcsóbb így

Arra a kérdésünkre, hogy az OBA miért döntött a visszaváltás mellett, és miért nem tartalékol jobban a közelgő nehéz időkre, az OBA több magyarázatot is adott.

• Így egyrészt jogszabályi előírás alapján az OBA a felszámolási eljárásokból befolyt hitelezői térülését köteles külső adósságállományának csökkentésére fordítani.
• Másrészt az OBA vagyonán elérhető hozam jelenleg alacsonyabb, mint az OBA kötvényből fakadó tartozása után fizetendő kamat, ezért a gazdasági racionalitás is a kötvény-visszavásárlás mellett szólt.
• Harmadrészt az OBA-nak jelenleg nincs szüksége további külső forrásokra, és elég pénze maradt minden ismert kötelezettségének finanszírozására.

Ha pedig mégis hirtelen lenne szükség forrásra, akkor az OBA az MNB-től is tud átmenetileg hitelt felvenni, illetve az állam készfizető kezessége mellett a piaci finanszírozással sem lesz gond.

Nem izgulnak

Vagyis összességében az nem látszik, hogy az OBA osztaná a hazai politikusok válság-előrejelző aggodalmait. Igaz, az OBA gazdálkodása még új feladatok, pénzügyi válság nélkül is igen kifeszített lesz, hiszen jelenleg vélhetően nincs sok saját forrása az alapnak, ráadásul az EU betétbiztosítási irányelve alapján az OBA pénzeszközeinek 2024. július 3-ig el kell érniük a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,8 százalékát. Az OBA-vagyon célszintje mozgó célpont, dinamikusan változik, a kártalanítási értékhatár alá tartozó biztosított betétek állomány növekedésével vagy csökkenésével a célszint is nő, vagy csökken a jövőben.  

Az elérendő OBA-vagyonra így csak hozzávetőleges becslésünk lehet, de ez 80-100 milliárd forint összegyűjtését is igényelheti. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő hat évben folyamatosan tölteni kell az alapot, természetesen a jövőben is érkezhetnek térülések a felszámolásból, akár a díjak felülvizsgálata is elképzelhető, de a jelenlegi tervek szerint nem kell rendkívüli befizetést elrendelni, viszont innentől már biztosan nem fér bele semelyik biztosított tagintézmény megborulása.