Valér
-2 °C
0 °C

Politikus ennyit még nem lopott

K EPA20180509004
2018.07.16. 10:02
Bár a botrány már több éve tart, az utóbbi hetekben ért eddigi csúcspontjára az 1MDB nevű malajziai befektetési alap körüli korrupciós ügy, miután hivatalosan is meggyanúsították Najib Razak maláj exkormányfőt. Bár Najib mindent tagad, elég nehéz lesz megmagyaráznia, hogyan találhattak többmilliárdnyi készpénzt és elképesztő luxuscikkgyűjteményt lakásaiban, vagy hogy miért járt mintegy egymilliárd dollár a bankszámláin. Nem csak az ellopott pénz mennyisége elképesztő, a sztorit színesíti, hogy Hollywoodtól kezdve a svájci bankokig mindenki nyakig benne van.

A Föld rengeteg határtalanul korrupt politikust hordott már a hátán, köztük olyanokat, akik teljesen nyíltan saját pénztárcájukként használták az államkasszát, meg olyanokat is, akik adtak a látszatra, és inkább bonyolult pénzügyi machinációkon keresztül rabolták ki az adófizetőket. A két műfajt viszont talán senki sem ötvözte olyan elegánsan, mint Najib Razak maláj exkormányfő, akit a minap gyanúsítottak meg hivatalosan a történelem egyik legnagyobb és (ha az ember nem maláj adófizető, akkor) a szaftos részleteit tekintve mindenképpen legszórakoztatóbb korrupciós botrányának keretében.  

Hiszen sokat lehet hahotázni vagy netalántán szomorkodni Mészáros Lőrinc vagyongyarapodásán vagy az annak idején koldusszegény országukból a párizsi bevásárlókörútra Concorde-dal repülgető afrikai diktátorokon, de azt vélhetően elég kevés, demokratikusan megválasztott kormányfő mondhatja el magáról, hogy

milliárdos luxustáskavagyont halmozott fel, és csak úgy szimplán volt nála otthon nyolcmilliárd forintnyi készpénz. 

De ha hinni lehet a vádaknak, Najib, családja és barátai a klasszikus területeken is nagyot mentek: százmilliós nyakláncot, jachtot, repülőt, londoni és Los Angeles-i ingatlanokat, Van Gogh- és Monet-festményeket és egy egész New York-i hotelt is szereztek az ellopott pénzből, plusz leforgattak egy kitűnő filmet a gazdasági bűnözésről. Az biztos, hogy volt miből:

az amerikai és maláj hatóságok szerint összesen 4,5 milliárd dollárnak, azaz olyan 1240 milliárd forintnak (vagy 4,5 Mészáros Lőrincnek) kelt lába egy állami befektetési alapból.

Az ügyben pedig a mellékszereplői gárda is elég erős, különböző szinten érintett

  • a szaúdi királyi családtól kezdve
  • a fél nemzetközi pénzügyi világon át
  • Hollywoodig bezárólag elég sok mindenki, akiket leginkább az köti össze, hogy szeretik a pénzt, és nem érdekli őket, hogy honnan jön. 

A miniszterelnök tagadja a vádakat, a sikkasztás agya külföldön bujkál, a maláj adófizetők pedig közben fizethetik a cechet. Miközben a botrány nagyjából minden hónapban tartogat egy újabb fordulatot.

A nemzet gyarapodása

A botrány központjában lévő állami befektetési alapot, az 1MDB-t 2009-ben, nem sokkal Najib Razak hatalomra jutása után, az újdonsült miniszterelnök bábáskodása mellett hozták létre. A pénzügyminiszteri posztot is betöltő kormányfő lett az alap tanácsadói testületének elnöke, és mivel az 1MDB hivatalosan a pénzügyminisztérium alá tartozott, ő döntött személyi ügyekben is.

Az alap hivatalos célja az volt, hogy az ország fejlődését szolgáló nagyberuházások finanszírozzon, illetve elősegítse a külföldi tőke becsalogatását. Energetikai cégek felvásárlásával, illetve Kuala Lumpur-i irodafejlesztésekkel kezdtek, de a nagy bizniszek nem annyira jöttek be, miközben az alap brutális adósságokba verte magát.

2014 végére mintegy 11 milliárd dollárra nőttek kitettségei, ami akkor a maláj GDP több mint 3 százaléka volt. azóta pedig az állami tőkeinfúzió ellenére tovább nőtt a mínusz, a most 12 milliárdos adósság a GDP 4 százaléka.

Emiatt 2014 tajékán egyre többen kezdtek arról beszélni, hogy valami nincs rendben az 1MDB-vel, köztük Najib Razak politikai mentora, Mohammed Mahathir is, aki korábban 22 évig vezette elég kemény kézzel Malajziát. 

Az alap körüli botrány 2015-ben kezdődött igazán, amikor az 1MDB év elején nem tudott határidőre fizetni a hitelezőinek. Ez idő tájt a helyi sajtó is elkezdett cikkezni az alap furcsa bizniszeiről, de az igazi bombát végül a Wall Street Journal amerikai üzleti lap dobta le, amely azt írta, a birtokába jutott bizonyítékok alapján

2013-ban, a Najib pártja által éppenhogy csak megnyert választás előtt nem sokkal 681 millió dollárnyi, azaz mai árfolyamon kb. 190 milliárd forintnyi pénz vándorolt a miniszterelnök magánszámláira az 1MDB-től.

Az ügyben a maláj kormány kénytelen volt vizsgálatot indítani, ám 2016 elejére Najib Razakot és körét teljesen tisztázták. Ehhez viszont az kellett, hogy

  • a kormányfő menesztette ellene mozgolódó helyettesét;
  • lefejezte az ügyben folyó igazságügyi vizsgálatot (a főügyész hirtelen megbetegedett);
  • véletlenül leégett az ügy bizonyítékait tároló rendőrség;
  • és eljárást indítottak a sztorit megszellőztető újságírók ellen.

A miniszterelnök tehát eltakarított mindenkit, aki egy kicsit veszélyes volt az ügyben. 

A dolog eltussolása érdekében pedig a szaúdiak is tettek egy szívességet: azt állították, hogy a 681 millió, ami Najib Razak számláján landolt, a királyi család adománya volt, aminek nagy részét a kormányfő visszafizette. 

Mindenkit kirúgott, nem úszta meg

Ám Najib Razak ennek ellenére sem tudta megúszni a dolgot, aminek az egyik fő oka, hogy az 1MDB összetett nemzetközi kapcsolathálóval rendelkezett, és az ügy szálai elég sok helyre elvezettek. Emiatt világszerte számos nyomozás indult az ügyben, többek között Szingapúrban, Svájcban és az Egyesült Államokban is. A nemzetközi nyomozásokból pedig az derült ki, hogy

egy szűk kör gyakorlatilag a saját pénzeszsákjaként használta az 1MDB-t.

A legfrissebb számok szerint a cég 12 milliárd dolláros adósságának több mint harmadát, mintegy 4,5 milliárdot lenyúltak. A módszer a felszínen egész egyszerű volt: a bankok és kötvényvásárlók felé azt kommunikálták, hogy egy szokványos szuverén alapról van szó, amely mögött ott áll a maláj állam, tehát relatíve kis kockázattal lehet jó kamatra kölcsönadni neki. Emiatt rengeteg pénzt tudtak felvenni, az összeg jelentős része viszont nem beruházásokra ment el, hanem homályos cég- és bankszámlahálókon át visszacsordogált az alap létrehozóihoz, köztük Najib Razakhoz és családjához, akik aztán a pénzből luxuscikkeket, ingatlanokat és mindenféle elborult tivornyákat finanszíroztak.

Az amerikai igazságügyi minisztérium nyomozása szerint Najib számláin összesen egymilliárd dollár járt az 1MDB-pénzből. Az állítólagos szaúdi ajándéknak pedig nem a szaúdi királyi család volt a forrása, hanem a kormányfő köréhez köthető offshore cégek.

Hogy az alap eredeti célját sosem gondolták komolyan, azt jelzi, hogy az első egymilliárd dollárt már a legelején ellopták. Nem sokkal az alap létrehozása után az 1MDB egymilliárd dollárt költött egy közös bizniszre egy ismeretlen, londoni bejegyzésű olajcéggel, a PetroSaudival, a következő másfél évben pedig további 830 millió dollárt utalt át a homályos vállalkozásnak. A Guardian szerint ebből

az 1,8 milliárdból mintegy egymilliárd dollár Najib Razak fiának haverja, egy Jho Low nevű üzletember Seychelle-szigeteki érdekeltségeinek svájci számláin kötött ki.

Az 1MDB indulásakor mindössze 29 éves, babaarcú Low az ügy főkolomposa, már ha lehet hinni az eddig nyilvánosságra került információknak. A Guardian szerint az 1MDB első nagy bizniszét stílszerűen egy monacói luxusjachton tartott találkozó előzte meg, ahol Low és Razak a PetroSaudi vezetőivel tárgyalt egy egész napon át. Utóbbi céget két kispályás, de felsőbb körökbe is bejáratos szaúdi vezette, akik szerettek volna a zavarosban halászni, és ezzel minél több pénzt keresni. Néhány héttel később már meg is állapodtak a milliárdos üzletről a PetroSaudival. Hogy aztán a pénz nagy része Low offshore cégeihez vándoroljon vissza, miközben a londoni cég mögött álló szaúdiak több tízmillió dolláros sikerdíjat akasszanak a bizniszen.

A Wall Street igazi farkasa

Low karrierjén is nagyot lökött a dolog: a pénzből 140 millió dollárt költött hollywoodi és New York-i ingatlanokra, a legexkluzívabb amerikai klubok törzsvendége lett, filmsztárokkal és énekesekkel bulizott, miközben azt hirdette magáról, és úgy vált ismertté, mint a külföldi szupergazdagok fixere, azaz az az ember, aki pénzért el tud intézni dolgokat. Egy időben járt Paris Hiltonnal és Miranda Kerr szupermodellel is, akinek 8 millió dollár, azaz több mint kétmilliárd forint értékben ajándékozott ékszereket.   

Pénz pedig volt bőven: a PetroSaudi-üzletben elfolyt egymilliárd mellett további legalább 1,4 milliárd vándorolt egy Brit Virgin-szigeteki offshore cég svájci számláira az 1MDB egyik, hivatalosan energetikai cégek felvásárlására irányuló kötvénykibocsátásából. További 1,3 milliárdot loptak el egy Kuala Lumpur-i üzleti negyed fejlesztésére irányuló projektből, amit szintén kötvénykibocsátásból fedeztek, ez a pénz Jho Low egy üzleti partnerének számláira vándorolt. A maradék pedig kisebb ügyletekben folyt ki a cégből.

Külön vicces adalék, hogy miközben Jho Low a sikkasztássorozaton szerzett pénzéből tartotta fent a hedonista szupergazdag bankár imázsát, addig a lopott pénz egy részéből finanszírozták a hedonista szupergazdag pénzügyi bűnözőről szóló A Wall Street farkasa című filmet is, amelyet Najib fogadott fiának cége gyártott. Bár ez utóbbi még az 1MDB jobban megtérülő bizniszei közé tartozott, ahogy például az ellopott pénzből vett Monet- és Van Gogh-képek is

Low 250 millió dolláros jachtja már a kevésbé értékálló darabok között van, és az is kérdéses, hogy a maláj adófizetők látni fognak valaha is valamit abból a 25 millió dollárból, amit Las Vegasban sikerült eljátszania a maláj kormányfő pereputtyának. Nem volt az erősebb dobások között a Dumber és Dumber kettyó című film sem, amit szintén a lopott pénzből finanszíroztak, és amely a végeredményt tekintve jobban leírja Jho Low karrierjét, mint A Wall Street farkasa.

Nagyot fordult a világ

A nemzetközi nyomozáscunami és az egyre súlyosabb részletek ellenére Najib Razak végig azt állította, hogy ha voltak is visszaélések (és ezeket elég nehéz lett volna tagadni), neki személyesen semmi köze nem volt a dologhoz, még ha pénzügyminiszterként alá is tartozott az 1MDB. Hogy ezt senki ne is kérdőjelezhesse meg, hajlandó volt bármilyen drákói törvényeket hozni, például a teljes kritikus médiát megpróbálta elhallgattatni.

Hogy végül mégis belebukik a dologba, azt elsősorban saját mentorának, a már említett Mohamed Mahathirnak köszönheti, aki visszatért a politikába, és idén 92 évesen megbuktatta egykori protezsáltját. Mahathir a korrupció elharapódzásával indokolta, hogy 15 évvel visszavonulása után újra aktivizálta magát. Ráadásul korábban pont az ő, meglehetősen autoriter hatalma idején kemény eszközökkel ellehetetlenített ellenzéket karolta fel. Nagy meglepetésre sikerült is megbuktatnia Najibot és saját korábbi pártját, az 1955 és 2018 között megszakítás nélkül kormányzó Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet (UMNO) nevű pártot.

Mahathir választási győzelme után hirtelen megélénkült a nyomozás, és érdekes dolgok derültek ki Najibról. A miniszterelnökhöz és családjához kötődő ingatlanokban házkutatások során több mint 1,1 milliárd ringgit, azaz olyan 76 milliárd forint értékben találtak vagyontárgyakat, köztük például

  • egy önmagában nagyjából 440 millió forintot érő gyémántnyakláncot,
  • 3,5 milliárd forint értékű Hermes luxustáskákat,
  • több mint 200, összesen 25 millió forintra taksált dizájner-napszemüveget,
  • és mellékesen mintegy nyolcmiliárd forint értékű készpénzt, különböző valutákban.

Önmagában a készpénzfogás mértéke még nem világcsúcstartó, Kínában például pár éve nagyjából hasonló összeget találtak egy korrupt hivatalnoknál, de ez semmit nem von le a maláj kormányfő érdemeiből. A május végi házkutatások pontos eredményét csak június végén közölték a hatóságok, mert egyszerűen hetekbe telt végigvenni és felbecsülni a rengeteg cuccot. Dacára annak, hogy 150 nyomozó nyolc csoportba osztva dolgozott az ügyön

Nem is úgy volt

Najib egyébként elég jó indokokat talált ki, hogy miért találtak ilyen irdatlan mennyiségű pénzt, ékszert és dizájnertáskát az ingatlanjaiban. A táskákat és az ékszereket mind kapták, nagyrészt lánya nászajándékáról van szó, a nyolcmilliárd forintnyi készpénz pedig pártja kampánypénze volt (ha így volt, a vesztes választás után nyilván bánják, hogy nem költötték el). Az exkormányfő szerint politikai lejárató hadjárat folyik ellene, a vádak mind koholtak. Hasonlóan tagad mindent a PetroSaudi és az 1MDB korábbi vezetése. Míg Mahathir arról beszél, hogy meg kell védeni a hazát a Najibhoz hasonló rablóktól. Mindenesetre Najib Razakot a múlt héten letartóztatták, hatalommal való visszaéléssel, sikkasztással gyanúsítják. 

Az amerikai hatóságok közben már lefoglaltak 1,7 milliárd dollárnyi vagyont az ügyben, és ugyan hivatalosan még nem nevezték meg, sajtóhírek szerint Najib az Egyesült Államokban folyó vizsgálat egyik fő gyanúsítottja, az ügyiratban csak „maláj hivatalnok 1” néven szereplő illető őt takarja. Ahogy pedig az ilyenkor lenni szokott, hirtelen kiderült, hogy a nemzetközi pénzvilág ismert intézményei is ott voltak a lopott pénz környékén.

A Goldman Sachs amerikai befektetési bank 2012-ben és 2013-ban mintegy 6,5 milliárd dollár értékű 1MDB-kötvény kibocsátásában játszott közre, és ezért feltűnően magas, 593 millió dolláros sikerdíjat kapott.

A bank szerint a díj a kötvénykibocsátás rizikós volta miatt volt ilyen magas, ám a jelenlegi maláj kormány az összeg visszafizetését akarja elérni. (Bár Mahathir amúgy szeret nemzetközi pénzügyi összeesküvésekről hadoválni, tehát az sem biztos, hogy az ő verziója teljesen igaz ez ügyben.)

A szingapúri pénzügyi felügyelet többek között a UBS-t, a Credit Suisse-t és a Standard Chartered, míg a svájci felügyelet a JPMorgan Chase  nemzetközi bankházakat is megbüntette „pénzmosásellenes rendszerük kihagyásai” miatt, ugyanis ezeken a bankokon (is) folytak keresztül az 1MDB-től elsikkasztott pénzek. Két svájci magánbankot kitiltottak Szingapúrból, és egynek a svájci hatóságok is az engedélye visszavonását helyezték kilátásba további visszaélések fényre derülése esetén.

Szabadlábon

Az 1MDB közben persze fizetésképtelenné vált. Eddig nagyjából 1,8 milliárd dollár állami pénzt kellett beletenni a korábbi adósságok törlesztésére, és csak idén még több százmillió dollárnyi kötvénye jár le. Mahathir a teljes, 4,5 milliárdos összeget vissza akarja szerezni az 1MDB-ügy kedvezményezettjeitől, bár egyelőre kétséges, hogy ez sikerül-e. Az alap vagyonának nagy részéről kiderült, hogy jelentősen túlárazták a könyvekben, vélhetően tehát még annál is kevesebb pénz van meg, amiről most tudnak. Az 1MDB korábbi könyvvizsgálója, a KPMG közölte, hogy nem lehet komolyan venni a korábbi auditjait. 

Najib Razak egyelőre szabadlábon védekezik, mivel valahogy végül képes volt kifizetni az óvadékot.

Részben egyébként elkötelezett híveinek köszönhetően is, akik a botrányok ellenére összedobták neki a pénz nagy részét. Ők tehát a jelek szerint elhiszik, hogy a sok százmillió dolláros szajré véletlenül került az exminiszterelnök lakásaira. Sőt, hiába mondott le a pártelnöki posztról, egyesek szerint Najib továbbra is az UMNO legbefolyásosabb vezetői között van, és nem kizárható, hogy átvészeli a mostani botrányt. A pere novemberben kezdődhet, de természetesen elég hosszú ideig eltarthat. Ahogy Najib hatalomgyakorlási technikái is mutatják, Malajziában nem mindig lehet pártatlan igazságszolgáltatásban bízni, a műfajnak pedig Mahathir különösen nagy mestere.

A lopás valódi irányítójának tartózkodási helye nem ismert, helyi sajtóhírek szerint korábban Hongkongban teljesen nyíltan elbulizgatott, miközben világszerte nyomoznak utána. Manapság állítólag Makaóban van, és már kevésbé látványosan bujkál az időközben megszigorodott maláj hatóságok elől. Bármi is lesz a sorsa, végül is sikerült megvalósítani álmát: a joviális férfi egyes riportok szerint szerette magát nagymenő „Goldman Sachs-os bankárbrónak” beállítani, és végső soron csúcsra járatta a sztereotipikus filmbéli karrierívet, azaz meglepően faragatlan módszerekkel ellopott egy csomó pénzt, majd elköltötte nőkre, jachtra, rulettre és vélhetően kokainra.

A dolog farvizén pedig sikerült a modern történelem egyik legnagyobb korrupciós botrányát összehoznia, amivel talán csak a brazil autómosó vetekedhet, bár utóbbi értékéből sokat levon, hogy akármilyen durva botrány is volt, és hiába buktatott volt és aktuális miniszterelnököt, mégsem volt benne több száz Hermes táska, Miranda Kerr és Van Gogh. 

Borítókép: Najib Razak malajziai miniszterelnök mutatja tintába mártott ujját szavazata leadása után az előrehozott parlamenti választásokon Pekanban 2018. május 9-én. (MTI/EPA/Ahmad Juszni)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!