Mészáros Lőrincé lehet a magyar marhapogácsagyár

A Mátrában, Heves megyében, Gyöngyös közelében található Visonta, illetve Halmajugra, egy legendás, a szocializmusban is mértékadó ipari centrum.

Ma már Mészáros Lőrinc errefelé az úr, az ő érdekeltségei vették meg

• a Mátrai Erőmű többségét a korábbi német tulajdonosoktól,

• a Geosol Kft. hulladékfeldolgozót Csányi Sándor üzleti körétől, ez a cég az erőműnek szállít elégethető biomasszát;

• illetve Mészárosék itt építik fel a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft.-t, egy ígéretes, de elég döcögősen elinduló, zöldmezős búzafeldolgozót.

És itt működött a Zöldolaj BB Dízelalapanyag Termelő Zrt., is, amely akár egy remek bioüzemanyag- és takarmánycég is lehetett volna.

Az volt az elképzelés, hogy a változó üzemanyag- (biodízel) szabályok miatt érdemes repcemagból olajat sajtolni, ráadásul a kipréselt repce minél olajmentesebb maradékából nagy energiaértékű pogácsákat lehet termelni, amelyeket az állati takarmánykeverők dolgoznak fel és elsősorban szarvasmarháknak adnak.

Ha esetleg nem lehet eladni a marhatápot, akkor pedig alacsonyabb áron ugyan, de a Mátrai Erőműnek is oda lehet adni, és el lehet égetni a megmaradt pogácsákat mint száraz biomasszát. A baj csak az, hogy a cég tevékenységei, vagyis a „zöldolaj" gyártása és a remek minőségű, még az olasz, osztrák, szlovák, román, szerb és bosnyák állattenyésztés által is vásárolt, itthon pedig a szójaimportot kiváltó tejmarha-takarmányozási termékek fejlesztése előbb a magas hitelterhek miatt döcögött, majd egy csődegyezség után 2016-ban, éppen három éve egy adóügy miatt kapott gellert.

Adópara

A NAV szerint ugyanis a Zöldolaj egy áfacsalási lánc részévé vált, és bár mi a részleteket nem ismerjük (a cég szerint ő teljesen ártatlan, a munkatársak jóhiszeműek voltak), az biztos, hogy még ma is folyamatban vannak mindenféle eljárások, de közben az inkasszók, illetve az adómegállapítások révén a cég ellehetetlenült, és tíz hónapja felszámolást rendeltek el ellene.

Az addig még állományban tartott munkatársakat el kellett küldeni. A NAV-nak még mindig nagy követelése van a céggel szemben, de a Zöldolaj-vagyon nincsen bűnügyi zár alatt, ezért el lehetett indítani az értékesítési pályázatot – mondta el Szabó Zsolt a felszámoló képviseletében.

Nemrégiben mindenesetre már az említett értékesítési pályázat is megjelent, amelynek révén a gyár eszközeit meg lehet szerezni.

A pályázat

Az április 18-án közzétett pályázat kapcsán mi is megpróbáltunk a cég környezetében érdeklődni, hivatalosan nem kaptunk válaszokat, egyedül a felszámoló válaszolt a kérdéseinkre, de azért a Visontán ismerős további forrásainknak is volt véleményük.

Mint megtudtuk a felszámoló egy Borex Consulting nevű cég. Visontán úgy tudják, hogy a céghez Jellinek Dánielen, a követeléskezeléssel, ingatlanokkal foglalkozó üzletemberen, vagyis az Indotek-csoport tulajdonosán keresztül vezetett az út, mások azt mondták, hogy neki semmilyen hivatalos kapcsolata nincsen a céggel, csak közvetítő szerepe volt az ügyben.

A pályázati ajánlatokat mindenesetre 47,6 millió forint biztosíték mellett május 3. és 20. között lehet megtenni, a hirdetmény utal arra, hogy a Mátrai Erőmű területén működő cég eszközeire valakinek elővásárlási lehetősége van.

Vagyis minden arra mutat, hogy a csupa Mészáros-cégből álló vidéken e társaságra is a Mátrai Erőmű körüli üzleti kör teheti majd rá a kezét, konkrétan hallottunk is korábban puhatolózó tárgyalásokról. Olyan kapcsolatfelvételekről, amikor a Mészáros-világ, vagy konkrétan a Mátrai Erőmű vezetése már jelezte érdeklődését.

Egy időben úgy tűnt, hogy Antal Kadosa közbeszerzési szakember a kijelölt felelős, később maga Valaska József, a Mátrai Erőmű vezetője tett lépéseket, aztán Tóth Anett a szomszédos Viresol felelőse is kopogtatott.

A kérdés azonban nemcsak az, hogy végül milyen aktorok lépnek be, hanem az is, hogy milyen értékeket látnak az eszközökben. A Zöldolaj BB ugyanis ma még egy olyan csoport kezében van, amelyik nemzetközi szinten Mészáros Lőrinchez hasonlóan tőkeerős liga. A céget leginkább meghatározó Hartmann Péter korábban a Mol és az MVM testületeiben is felbukkant, de egy időben az Euronetnél, egy rendkívül értékes, nemzetközi „ATM”-es cégnél dolgozott. Itt ismerhette meg azt az embert, aki eddig a legtöbb pénzt tolta be a Zöldolajba. Ő Michael J. Brown amerikai üzletember, akinek az említett Euronetben van a legértékesebb vagyoneleme.

Jönnek az euronetesek?

Az amerikai vállalkozónak nem ismerjük a pontos vagyoni helyzetét, de biztosan több tízmilliárd forintról van szó. Ha ő esetleg fontosnak tartja e cég megmentését, vagy azért, mert hisz a jövőjében, vagy akár nagyobb vállalkozásainak védelme, saját reputációja miatt, biztosan mélyen a zsebébe nyúlhat. Annak, aki ebben bízik, Demján Sándor példája lebeghet a szeme előtt, aki saját morálját vagy reputációs érdekeit követve kifizette az építőipari Arcadom valamennyi tartozását, amikor a cég beborult.

De a magyar gazdaság érdekei sem elhanyagolhatóak.

A vasút is alapvetően a Mátrai Erőműé, de a Zöldolaj végzett rajta értéknövelő beruházásokat (betöltő) – hallottuk. Vagyis lehet, hogy a Mészáros-csoportnak nem maga a felszámolás az érdekes, csak kellene egy jó bérleti megállapodás a vasútra, de erről egyelőre nincsen egyezség.

Ugyanakkor a miniszterelnökhöz közeli vállalkozó számára kínos lenne, ha az ő megjelenése után halna el végleg a magyar takarmányipar csúcsteljesítménye (a Zöldolaj technológiája alapján , a dabasi székhelyű francia–magyar Vitafort fejlesztett ki globálisan is ismert takarmányokat). Úgy tudjuk, hogy a zöldolajosok szakembergárdája részben már ma is átment a Viresolhoz dolgozni.

Áll a gyár

A Zöldolaj ugyanis most nem működik. Korábban hallottunk olasz bérgyártásról, amely a jégkárok ellen is hasznos téli tesztüzem volt, de állandó termelés most nincsen. A próbatermelésnek lehetett volna az a vége, hogy az olasz olajos cég meg is veszi a gyárat, de a próbaüzem óta nem folytatódott a kapcsolat.

Márpedig ha a cég nem pöfög, akkor a vevő (mi ugye semmiképpen sem zárnánk ki valamelyik Mészáros-érdekeltséget) nagyon olcsón, akár „vasárban” is megveheti majd az eszközöket. Igaz, a Mátrai Erőműnek egyáltalán nem kell sietnie, hiszen amennyiben majd lesz egy vevő, akkor a Mátrai az elővásárlási jogával élve még beléphet. Vagyis ha neki nem sürgős a tulajdonszerzés, akkor érdemes várnia, hátha érdeklődés hiányában a ma egymilliárd forint feletti ár pár százmillióra leesik.

Azt is hallani, hogy a korábbi tulajdonosok sem engedték el még a történetet, vannak még egyeztetések, nem kizárt, hogy valamilyen egyezségi ajánlattal a régi emberek újra visszajátsszák magukat a történetbe.

Az Opus büszkeségei

A történet a Mészáros családnak is fontos lehet. A Mészáros-birodalmat gyakran éri a vád, hogy az nem hozzáadott érték termelése, hogy amihez a csoport nyúl, amit megszerez, ott rögtön lesz hitel, állami megrendelés. De vajon saját erőből, piaci alapon, különösen az exportpiacokon mennyire sikeres a birodalom?

Talán két olyan nagy cég van, amelyik kifejezetten exportcéllal és zöldmezősen épül(t), Visontán a Viresol, amely búzából és Tiszapüspökiben a Kall Ingredients, amely kukoricából állít elő feldolgozott alapanyagokat. Ezeket a gyárakat maga Orbán Viktor avatta fel, az állam támogatta a projekteket, itt aztán tényleg illene bizonyítani.

Ám ami első látásra főnyeremény, vagyis hogy a „királyi” beruházásokon kap munkát egy-egy építőipari cég, az néhány állványozó vagy csővezeték-építő cég esetében rémálommá, vitás helyzetekbe fordult. A megrendelőnek pedig azért nem öröm az ilyen vita, mert a projektek csúsznak. A korábbi csúszások és viták miatt azt hallottuk, hogy különösen is fontos lehet, hogy gördülékeny legyen az üzemek beindítása, működtetése, ehhez nagyon kell a visontai vasúti csatlakozás, de azért olyan szakemberrel is beszéltünk, aki abban bízik, hogy ezen kiemelt cél mellett nem veszik el a másik nagy érték sem, vagyis fennmarad a minőségi magyar marhapogácsa-gyártás.

(Borítókép: A Zöldolaj BB üzeme  Halmajugrán - forrás:  eer.gov.hu)