A vakcina útja Magyarországon: elkészült az Index nagy vakcinabeszerzési körképe
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
Az amerikai–német mRNS-alapú, hivatalosan 95 százalékban hatásos Pfizer–BioNTech vakcina volt az első koronavírus elleni oltás, amellyel az EU többi tagországához hasonlóan itthon is megkezdődött az oltási program. Máig ez a típusú vakcina a hazai oltóprogram fővakcinája, ebből a típusú oltásból érkezett a legtöbb Magyarországra, és áll jelenleg is a legtöbb rendelkezésre.
A Pfizer első vakcinaszállítmánya tavaly karácsonykor, 2020. december 26-án lépte át a magyar határt Hegyeshalomnál, majd landolt a Délpesti Centrumkórházban. Ekkor minden EU-tagállam egységesen, így mi is, egy jelképes, kisebb, két hőszigetelt szállítóládányi 9750 adagos oltóanyagot kaptunk.
Majd közvetlenül szilveszter előtt, december 30-án berepült a második adag Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcina Budapestre, ezúttal egy jelentősebb, 70 ezer adag vakcinát tartalmazó szállítmánnyal. Az oltóanyagok a Liszt Ferenc repülőtérről már eljutottak az országos oltópontokra.
A Pfizer–BioNTech vakcina kétfelvonásos jellegéből adódóan a tavalyi év végéig összesen közel 40 ezer ember beoltására alkalmas vakcina érkezett az országba. Ha még emlékszünk, az első oltásokat az egészségügyi dolgozók kapták, az első 4875 között ott voltak:
- a Dél-pesti Centrumkórház;
- az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet;
- a Semmelweis Egyetem;
- a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház;
- a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház
munkatársai.
A második körben összesen 21 fővárosi és vidéki kórház munkatársaihoz jutott el a Pfizer–BioNTech vakcina. Többek között a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházba, a Honvédkórházba, a szolnoki Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetbe, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházba, valamint a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikára.
Onnantól heti rendszerességgel érkeztek az újabb és újabb szállítmányok, majd idén február 9-én nyolcadik szállítmányként már befutott az ötszázezredik adag Pfizer–BioNTech vakcina is. Addigra a központi kormányzati tájékoztatás szerint Magyarországon 280 ezren vehették fel a Pfizer–BioNTech oltást, közülük több mint százezren már a második dózist is megkapták.
Március végén a menetrendszerű 15. szállítmány után már közelítette a másfél millió adagot a Magyarországra szállított Pfizer–BioNTech vakcina. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy csak márciusban több mint 690 ezer adag oltóanyagot kaptunk ebből a típusból. A Pfizer ezzel egyúttal leszállította az első negyedévre vállalt teljes mennyiséget Magyarországnak.
Ám ezzel a szállítmányozás nem állt meg, április 7-én egy újabb, az eddigiekhez képest szokatlanul nagy mennyiségű, 250 ezer Pfizer–BioNTech vakcina érkezett. Minden eddigit összeadva, a vállalat által leszállított mennyiség megközelíti az 1,7 millió adagot. Ugyanakkor az ígéretek szerint áprilisban újabb 1 millió adag várható az amerikai–német vakcinából.
Elkezdődött a Moderna hazai története is
Mindeközben a másodikként engedélyezett, szintén mRNS-alapú, az Egyesült Államokból származó Moderna-vakcina is beszállt idén január 12-től a hazai oltakozásba. Itt is egy kisebb, 7200 vakcinából álló (3600 fő immunizálására alkalmas) csomaggal kezdődött a hazai Moderna-sztori. Így január végéig már kétféle vakcinával zárult le az egészségügyi dolgozók kampányszerű oltása.
Ezzel párhuzamosan elkezdődött, illetve folytatódott az idősotthonokban és más szociális bentlakásos intézményekben élők és az ott dolgozók oltása. Őket követték február 4-től az oltási sorban a koronavírus elleni vakcinára postai úton vagy online regisztrált szépkorúak, (a 89 év felettiek), valamint február második felében megkezdődött a 60 év alatti krónikus betegek oltása is.
Februárban megérkezett az AstraZeneca
Míg a kórházi oltópontokon Pfizer–BioNTech vakcinával oltottak, addig a háziorvosok már Modernával. Ugyanakkor február második hetében már az AstraZeneca-vakcinával indult el a regisztrált 60 év alatti krónikus betegek oltása. A háziorvosok ekkor is listát kaptak a praxisukba tartozó betegekről, akikkel szintén egyeztetniük kellett az oltás időpontjáról és helyszínéről.
Az AstraZeneca első 40 800 adagot tartalmazó vakcinaszállítmánya az Európai Bizottság január 29-i feltételes forgalomba hozatali engedélyét követően február 6-án érkezett meg Magyarországra. Azóta további nyolc időpontban, két hónap alatt 666 700 adag oltóanyagot küldött a brit–svéd vállalat a koronavírus megelőzésében 76 százalékos védettséget nyújtó vakcinából.
A súlyos, kritikus állapotú betegség kivédésében 100 százalékos hatékonyságot mutató AstraZeneca-oltóanyag legutóbbi, április 2-án érkezett 218 400 adagos csomagja volt az eddigi legnagyobb egyszerre érkező mennyiség az európai uniós beszerzésből, amely 109 200 ember kétszeri oltását teszi lehetővé. Ez megfelel például Székesfehérvár vagy Kecskemét teljes lakosságának.
Márciusban leszállt a Szputnyik is
Az orosz Szputnyik V vakcinából az első, 40 ezer ampullányi szállítmány idén február 2-án, Tornyosnémetinél lépte át a határt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a napokban Moszkvában arról született megállapodás, hogy három hónap alatt 2 millió ampullányi oltóanyagot kap Magyarország az orosz vakcinából.
Több szállítmányozási kör után március utolsó napjaiban jutottunk el odáig, hogy egy újabb 250 ezres első Szputnyik V oltás behozatala után, Szijjártó Péter közölte, hogy már 1,1 millió orosz vakcina érkezett Magyarországra. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy az orosz fél teljesítette hazánknak tett ígéretét. A Szputnyik V második adagja pedig még érkezik.
A Szputnyik V vakcina érdekessége – amely iránt még tavaly ősszel kezdett el Magyarország érdeklődni –, hogy mi voltunk az első uniós tagállam, amely megkapta az orosz oltóanyagmintákat. Ugyan az Európai Gyógyszerügynökség nem adott forgalomba hozatali engedélyt az orosz vakcinának, egy európai bizottsági rendelet értelmében mégis használhatjuk az oltóanyagot.
A negyedik Magyarországon alkalmazott oltóanyag felhasználása február 11-én kezdődött elsőként négy nagy fővárosi oltóponton. Azon a héten 2800 idős, krónikus betegséggel nem rendelkező embert oltottak be Szputnyik V vakcinával a Dél-Pesti Centrumkórházban, a Honvédkórházban, a Szent János Kórházban, valamint a Szent Imre Kórházban.
Müller Cecília országos tiszti főorvos a Szputnyik V február eleji érkezésének apropóján elmondta,
az itthon használható koronavírus elleni vakcinák közös tulajdonsága, hogy mindegyik megvéd a súlyos betegségtől, ugyanakkor mindegyiknek megvan a maga helye a rendszerben.
Például az AstraZeneca vakcináját innentől főként a hatvan éven aluli, regisztrált krónikus betegeknek szánják.
Erre elsősorban a klinikai vizsgálatok eredményei mutatták rá, akárcsak arra, hogy a Szputnyik V vakcinát a krónikus betegséggel küzdőknek egyelőre nem adják – érvelt Müller Cecília.
Végül a kínai oltóanyag is beszállt a védekezésbe
A keleti vakcinaáramlat részeként pontosan két héttel az első orosz szállítmány után, február 16-án landolt a kormányzati szállítógép, amely 550 ezer adag kínai Sinopharm-vakcinát hozott első körben Magyarországra. A kínai oltóanyag érkezése még arra az időszakra esett, amikor az oltási rend alapján még a regisztrált legidősebbek, valamint a 60 év alatti krónikus betegek oltása zajlott.
A kínai vakcinával február 24-én kezdték meg az oltást, legalábbis ezen a napon kezdték el kiszállítani a 275 ezer ember oltáshoz elegendő Sinopharm-oltóanyagot a kormányhivatalokba, hogy onnan eljusson a háziorvosokhoz, akik szintén a regisztrált idősek oltását folytathatták vele, továbbra is a hetente frissülő listák alapján.
Március 21-én, amikor már 1,5 millió magyar kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, a kormányzati kommunikáció többszörösen is kihangsúlyozta, hogy mindez nem jöhetett volna létre, ha a keleti vakcinabeszerzés elmarad. Addigra körülbelül 700 ezer magyar ember kapta meg első oltásként valamelyik keleti (orosz vagy kínai) vakcinát.
Szijjártó Péter március végén pedig azt jelentette be, hogy már a kínai vakcinából is 1,1 millió érkezett Magyarországra.
Öt vakcina akcióban
A kormány hosszas ellenállás után végül meggondolta magát, és váratlanul bejelentette március 25-én, hogy soron kívül beoltják a pedagógusokat. A kormányzati tájékoztató alapján eddig több mint 100 ezer pedagógus kapta meg a védőoltást, illetve kedden újabb 100 ezer bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozó kapott SMS-ben behívót a soron kívüli oltásra – köztük a szakképzésben dolgozók.
A második körös pedagógusoltásra csütörtök és vasárnap közt kerül sor a kórházi oltópontokon, és ezúttal is Pfizer-vakcinával történik.
Majd másnap újabb csoportot igyekeztek kiemelni az oltási sorban azzal, hogy a kedvező nemzetközi tapasztalatok után megszületett a hazai ajánlás, és március 26-tól zöld utat kapott a várandós, illetve a szoptató kismamák oltása is. Nekik szintén a regisztrációt követően jelezniük kellett a háziorvosuknál vagy a nőgyógyászuknál, hogy kérik a koronavírus elleni védőoltást.
A várandósokat a kórházi oltópontokon Pfizer-vakcinával oltják, oltották, míg amennyiben a háziorvosnak van Moderna-vakcinája, a rendelőben azt kapják a kismamák. A Semmelweis Egyetem például már az engedélyezés másnapján kismamáknak hozott létre speciális oltópontokat, és egy nap alatt közel ezer oltást adtak be az egyetem munkatársai.
Április 6-án jött el a fordulópont, amikor megtörtént a boltok és a szolgáltatások újranyitásának feltételéül szabott szükséges, 2,5 milliós oltásmennyiség. (Ez egész pontosan az első vakcina beadását jelenti.) A szerda reggeli adatok szerint 2 536 751 ember kapta meg az első védőoltását, vagyis minden negyedik magyar ember már felvehette a koronavírus elleni vakcinát.
Már több mint 3 840 000-en regisztráltak az oltásra – szerepel a Koronavírus Tájékoztatási Központ legutóbbi levelében, amelyben azt ígérik, hogy májusig mindenki megkaphatja a koronavírus elleni vakcinát, aki erre regisztrált. Közülük még 1,6 millióan várnak az oltásra – mondta el szerdán György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.
Az országos oltási munkacsoport vezetője az operatív törzs napi folytatásban jelentkező sajtótájékoztatóján hozzátette, ennyi vakcina továbbra sincs az országban, így a továbbiakban is az határozza meg az oltás ütemét, hogy mikor és mennyi vakcina érkezik. Az operatív törzs addig is arra kéri a háziorvosokat, hogy az oltási rendben a legidősebbektől haladjanak a fiatalabbak felé.
Mindez azt jelenti György István, valamint kollégáink beszámolói szerint is, akik közt az Index 28 éves, nem krónikus beteg munkatársa is kapott vakcinát, hogy
a háziorvosi praxisokban, illetve az oltópontokon már az aktív korosztályt is oltják.
A napokban az államtitkári közlés alapján kétfajta vakcina áll rendelkezésre, a múlt héten érkezett Szputnyik, illetve a szerdán érkezett Pfizer.
250 ezer Szputnyik vakcina kiszállítása ma kezdődik a kórházi oltópontokra, ahová a háziorvosok küldik az oltandókat. A 246 870 adag Pfizer-vakcinából 114 ezret második körös oltásokra használnak, 100 ezer adagot a pedagógusok oltására, több mint 32 ezerre pedig a háziorvosok szervezhetnek oltandókat. A háziorvosok jelenleg is oltanak AstraZenecával, Modernával, és néhol még Sinopharm-vakcinával is folynak második körös oltások is.
Ezt lehet tudni az új indiai és az egyadagos kínai vakcináról
Még soha nem oltottak egyadagos koronavírus elleni vakcinával itthon.
(Borítókép: Gräfl János / Index)