Milliárdokkal orvosolná a kormány az évtizedes lemaradást

Alig három nappal az Orbán–Putyin-találkozón elhangzott ígéret után, miszerint Oroszország kétmilliárd dolláros hitelkeretet adna a Budapestet a vasúti teherforgalomtól mentesítő V0-s körgyűrű megépítéséhez megjelent a február 4-i Magyar Közlönyben egy rövid, de lényegre törő kormányhatározat arról, hogy a 2022-es költségvetésből a tervezett vasútfejlesztési előirányzaton felül kötelezettséget vállalhat a Palkovics László vezette innovációs és technológiai minisztérium a záhonyi átrakó fejlesztésére 12,4 milliárd forint értékben. 

Ez szinte biztos, hogy közbeszerzést jelent, aminek azért van időigénye, azonban ha megvalósul, mindjárt két, egymással versengő záhonyi vasútlogisztikai beruházás is profitálhat majd belőle.

Az egyik, az egyik leggazdagabb magyarnak számító Ruszlan Rahimkulov harmincmilliárd forintos magánberuházásában készülő fényeslitkei East-West Gate intermodális logisztikai központ tavasszal már üzemel is majd, miután önerőből végeztek el több milliárd forint értékben fejlesztéseket a közforgalmú vasúti hálózaton, majd azt a MÁV-nak adományozták.

Már tavaly tavasszal is elhangzott, hogy a hazai vasúti pálya kapacitáskorlátai miatt az első időszakban napi 24 vonatot tud fogadni a terminál, az állami vasúttársaság pedig jelezte is fejlesztési igényeit a kormánynak. Noha elfogadott uniós program még nincs, de úgy néz ki, hogy a kormány most mégis felgyorsítaná a záhonyi fejlesztéseket.

A másik, még formáló projekt, amely profitálhat a kormányhatározatban szereplő vágányfelújítási munkálatokból, a CELIZ-program. Ez egy kínai–magyar–orosz konzorcium által még tervezett beruházás, amely lényegében a régi záhonyi vasúti átrakót keltené új életre. Magyar részről a L.A.C.-holding és Horváth László érdekeltsége. 

Az Orbán–Putyin-találkozón emlegetett orosz–magyar vasúti vegyesvállalat, az RZDL Europe Kft., a Rail Cargo Hungaria Zrt. és a CER Cargo Holding részvételével akár már az idei első félévben létrejöhet – derült ki a CELIZ-program közleményéből, miután erről már decemberben aláírtak egy szándéknyilatkozatot.

Emellett a Záhony-Port jövőbeni fejlesztésére is hitelgaranciát kapott hazánk Oroszországtól, amelyért a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. által életre hívott Záhony Logisztikai és Ipari Övezet nevű konzorcium (CELIZ) felel. A program keretében teljesen modernizálnák és kisebb környezet-, zaj- és portterhelésű, gyorsabb átrakodást lehetővé tevő technológiára cserélnék majd a jelenleg évi egymillió tonnás ömlesztettáru- (döntően szén és vasérc) kapacitást.

Emellett statégiai fontosságúnak látják a meglévő olaj-, gáz- és vegyianyag-átfejtő képesség megőrzését és fejlesztését is, mint írták, e speciális technológiák felújítása, modernizálása a garancia arra, hogy továbbra is tudjuk fogadni és továbbítani a vasúton érkező energiahordozókat és vegyi anyagokat.

Azt, hogy lenne hova fejlődni, illetve hogy lenne potenciál a Záhony-környéki fejlesztésekben, az is jelzi, hogy míg a záhonyi konténerátrakón keresztül 2020-ben 1476 negyvenlábas (2 TEU-s) konténer érkezett, addig 2021-ben már 5443-at kezeltek. Megindult a kilépő exportforgalom is Kína felé, amelynek keretében 692 rakott konténer hagyta el Záhonyt. 

(Borítókép: A harmincmilliárd forintos magánberuházásból épülő East-West Gate [EWG] intermodális logisztikai terminál építési területe Fényeslitkén 2021. május 26-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)