Uniós pénzeket bukhatunk a szénalapú energiatermelés fokozásával

Középtávon is jelentősen lassítaná az energiaátmenetet és a szénfüggőségünk felszámolását a 2022 nyarán közzétett magyar energia-veszélyhelyzeti akcióterv két intézkedési terve, amelyek a fosszilis energiaár-válság kezelését, a hazai energiaellátás biztonságának növelését hivatottak rövid távon növelni – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetségének honlapján.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a szénalapú villamos- és hőenergiatermelés újbóli fokozása,

a Mátrai Erőmű nyugdíjazott lignites blokkjainak tervezett újraindítása egyszerre sodorja veszélybe az ún. igazságos átmenet folyamatát és annak uniós finanszírozhatóságát a szénintenzív térségekben, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyékben.

Ezért az MTVSZ a két intézkedési terv felülvizsgálatát, a területi igazságos átmeneti tervek elfogadhatóvá tételét és megvalósításának mielőbbi elkezdését szorgalmazza, benne a három megye vállalkozásait és lakosságát célzó munkahelyteremtő és energetikai korszerűsítési programmal.

Többek között a magyarországi kitermelésű lignit, azaz alacsony fűtőértékű barnakőszén felhasználásán alapuló villamosenergia-termelés növelésével tervezi fokozni a hazai energiaellátás biztonságát a 2029-ig tartó időszakban a magyar energia-veszélyhelyzeti akcióterv. Ez rövid- és középtávon is lassítaná a hazai energetikai átállást, a három magyar karbonintenzív régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyékben pedig akadályozná az ún. igazságos átmenet folyamatát. Ez utóbbi EU-forrással is támogatott célja, hogy az érintett megyékben a klímasemleges gazdaságra való átállás, azok fejlesztései és beruházásai méltányos módon menjenek végbe, tartósan éghajlatbarát munkahelyek teremtésével és átképzéssel úgy, hogy fő kedvezményezettjei a helyi kkv-k, önkormányzatok és munkavállalók legyenek.

A lakossági lignitfelhasználás fokozásával, esetleges 2029-ig tartó támogatásával tartósan nőne a lakossági széntüzelés és vele a lakosság lignitfüggése, ami maga után vonja, hogy fűtési szezonban az egész országban, de kiemelten a szénintenzív megyékben még közel egy évtizedig egészségkárosító szintű marad a lakossági fűtésből eredő légszennyezés. Sőt, ha nem segítik közben az átmenetileg lignittel fűtő alacsony jövedelmű háztartásokat, energiaszegénységben élőket a tiszta, megújulóenergia-alapú fűtésre váltásban, akkor „rezsicsapdájuk”, kiszolgáltatottságuk megmarad, és tartósan veszélyeztetett helyzetben ragadhatnak egészségügyi és szociális szempontból – ismertetik a természetvédők.

Az akcióterv alapján hozott szeptemberi 1452/2022. (IX. 19.) számú kormányrendelet értelmében vizsgálják a Mátrai Erőmű már leállított régi lignites blokkjainak újraindítását és folyamatos működésének 2029-ig való meghosszabbítását, és úgy tűnik, hogy a működésbe állítás előkészületei már el is kezdődtek. Pedig 2021 tavaszán a kormány már bejelentette, hogy 2025-re leállítja az erőművi széntüzelést. A Mátrai Erőmű Magyarország utolsó lignittüzelésű erőműve és az Európai Unió egyik legszennyezőbb energetikai létesítménye. Sokatmondó tény, hogy az erőmű, több mint 50 évvel az üzembe helyezése után még mindig a teljes magyar energiaágazat szén-dioxid-kibocsátásának közel feléért felelős, viszont az ország hazai villamosenergia-termelésének csak 11 százalékát állítja elő – világított rá a természetvédő szervezet.

Lemaradáshoz vezethet a széntüzelés

A szénalapú energiatermelés újbóli felfuttatása nemcsak a széntüzelés 2025-ig tervezett, fokozatos kivezetésével és a területi igazságos átmeneti tervekkel megy szembe, hanem azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal is, amelyeket Magyarország a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT) és a kapcsolódó 2030-as éghajlat- és energiacéljaiban tett, amiket a soron következő NEKT felülvizsgálat alkalmával tovább kell erősíteni.

Ezzel még inkább 2030 utánra, a fiatalokra csúszna az energiaátmenet megvalósítása és a klímatörvényben vállalt 2050-es klímasemlegességi célok elérése.

„A Mátrai Erőmű lignittüzelésű működésének vizsgált meghosszabbítása késlelteti, illetve blokkolhatja az országnak 2029-ig jutható uniós források lehívhatóságát és felhasználhatóságát. Nemcsak az Igazságos Átmeneti Alapból (JTF) a három szénintenzív megye leendő kedvezményezettjeinek (kkv-k, önkormányzatok, helyi közösségek) szánt kb. 270 millió euró elköltése került veszélybe, hanem akár a teljes, kb. 4 milliárd eurós KEHOP Plusz elfogadása és időben történő folyósítása is” – hívta fel a figyelmet Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.

Amennyiben a Mátrai Erőmű fosszilismentes átalakítása és a területi igazságos átmeneti programokban tervezett zöldgazdaság-fejlesztő beruházások, átképzések és új munkahelyek teremtése nem tud elindulni, a széntől leginkább függő megyék még jobban lemaradhatnak gazdaságilag. Ez pedig éppen a Mátrai Erőmű dolgozóira és beszállítóira, valamint a helyi kkv-kre, önkormányzatokra és közösségekre lenne leginkább negatív hatással – vélekedik a szervezet.

Még visszafordítható

Noha kormányrendeletek már rendelkeznek az energia-veszélyhelyzeti akciótervben szereplő lignit- vagy szénfelhasználáshoz kapcsolódó intézkedések 2029-ig való megvalósíthatóságának vizsgálatáról, van még esély a folyamat visszafordítására. A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért azt várja a magyar döntéshozóktól, hogy erősítsék meg az arra vonatkozó elköteleződésüket, hogy folytatják és véghez viszik a Mátrai Erőmű dekarbonizációját, azaz a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó beruházásokat és a rekultivációt, a régi lignites blokkokat pedig ne indítsák újra, továbbá a három szénintenzív megyében az igazságos átmeneti terveket mielőbb kezdjék megvalósítani.

Alternatívaként a lakosság szénfüggőségének csökkenése és az energiaátmenet segítése érdekében a civil szervezet egy országos, hosszú távú komplex energetikai felújítás támogatási program elindítását javasolja, plusz forrásokkal a három szénintenzív megyében.

Ennek részeként az alacsony jövedelműeket differenciáltan, nagyobb támogatási intenzitással kell segíteni az MTVSZ szakértői szerint. Ahhoz, hogy az átmenet méltányos legyen, a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyéket érintő tervek fő kedvezményezettjei a helyi közép- és kisvállalkozások, önkormányzatok, helyi közösségek, civil szervezetek, illetve a zöldgazdaságra átképzendő dolgozók kell legyenek.

„Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások már most mutatják az energiaválság biztonságos kezelésére az utat. A napenergia 2020-ban Magyarország villamosenergia-felhasználásának 7 százalékát adta, ami idén nyáron 14,7 százalékra emelkedett. Ehhez képest a lignit csak 11 százalékot adott. Magyarországnak az energiaátmenetet gyorsító, valamint a társadalmi méltányossági szempontok érvényesülését elősegítő tiszta megoldásokba kell befektetnie” – hangsúlyozta Botár Alexa.