Csípőig rántotta be a kéziféket a gazdaság, jövőre kerékcsikorgatással indul

A kormány május végén egy Kormányinfó keretében ismertette a 2024. évi költségvetés főbb számait. A főbb sarokszámok: 4 százalékos növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, 66,7 százalékos államadóssággal, valamint 6 százalék körüli éves inflációval számolnak.

Egy korábbi elemzésében a Makronóm Intézet bemutatta, hogy a recesszió szele már megcsapta Magyarországot, a kormányzati programok nélkül 0,8 százalékos növekedés helyett 0,8 százalékkal zsugorodna a gazdaság. Az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését az intézet azonban 0,1 százalékponttal rontotta 0,7-re. A jövő évre nézve viszont jobb gazdasági teljesítményt várnak, ezt 0,4 százalékponttal javították az előző negyedéves előrejelzéshez képest.

Az idei évben így 0,7 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalékkal növekedhet a hazai gazdaság teljesítménye a gazdaságkutató szervezet szerint. A háború és a szankciók, az uniós források csúszása, az energiapiaci folyamatok és az ipar teljesítménye lefelé mutató kockázatot jelentenek, különösen az idei év vonatkozásában – állapították meg.

– fogalmaztak az elemzésben. Hozzátették: a GDP felhasználási oldalát tekintve 2023-ban csak a nettó export tud hozzájárulni a növekedéshez, a fogyasztás és a beruházások mérséklik azt.

Meghúzták a nadrágszíjat a magyarok

A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene az első negyedévben 3,9 százalékkal csökkent, míg az év egészére egyszázalékos mérséklődést vár a Makronóm Intézet. 

A visszaesés oka egyrészt a reálbérek magas infláció miatti csökkenése, másrészt pedig a tavalyi, az év első részét érintő kormányzati transzferek okozta magas bázis.

Az infláció mérséklődésével a fogyasztás a második félévben újra növekedésnek indulhat. 2024-ben a reálbérek emelkedése nyomán a fogyasztás érdemben, 4,1 százalékkal bővülhet. A beruházások volumenében az év egészére nézve 5,4 százalékos csökkenésre számít a Makronóm Intézet, de a beruházási ráta nemzetközi összehasonlításban így is magas szinten maradhat. 

Az export húzza a gazdaságot

A gazdaságkutató szervezet szerint a visszaesést az uniós források késlekedése, a magas kamatkörnyezet, az állami beruházások elhalasztása, továbbá az energiaválság okozta nehéz helyzet magyarázza. Arra számítanak, hogy 2024-ben már emelkedhet a beruházási volumen, 1,2 százalékkal. 

– állapították meg. Az export idén 7,2, míg jövőre 7,8 százalékra becsült növekedését a külső kereslet emelkedése, a beruházások termőre fordulása, az ellátási láncok visszaépülése, illetve néhány fontos exportágazat (például turizmus) koronavírus-járvány előttitől még elmaradó exportteljesítménye támogatja. 

Az import volumene 2023-ban 4,0, míg 2024-ben 7,5 százalékkal bővülhet. Az export növekedése mindkét évben gyorsítja, míg a fogyasztás és a beruházások 2023-ban lefelé, 2024-ben pedig felfelé módosítják az import dinamikáját. A nettó export növekedési hozzájárulása a két évben 3,2, illetve 0,8 százalékpont lehet az intézet előrejelzése alapján.

Az előrejelzés számait táblázatban is összeszedte a Makronóm Intézet:

Év végére elérhető az egy számjegyű infláció 

Az infláció májusi 21,5 százalékos szintje a januári 25,7 százalékos szinttől már érdemben elmarad. A magas árak bázisba épülésével, a tavalyinál gyengébb kereslet, az erősebb forintárfolyam, valamint a mérsékeltebb energiaárak nyomán az infláció fokozatosan lassul, így az egy számjegyű infláció az év végére elérhetőnek tűnik a szervezet szerint.

A dezinflációs folyamatot segíti a boltok közötti verseny erősödése is, amelyben nagy szerepe lesz az online árösszehasonlító rendszernek is. Az infláció letöréséhez a várakozások mérséklésén kívül fontos a forintárfolyam stabilitása is, valamint az is, hogy a világpiaci energiaárakban ne következzen be a tavalyihoz hasonló megugrás. 

A munkaerőpiaci helyzet továbbra is stabil

A munkanélküliségi ráta bár 3,3 százalékos mélypontjáról némileg növekedett, 4 százalék körüli szintje továbbra is alacsony, munkaerőhiányt jelez. Az előrejelzési horizonton az elemzők nem számítanak jelentős változásra a foglalkoztatásban, a munkanélküliség 2023-ban 4,0, 2024-ben 3,7 százalék lehet.

A bérek emelkedése idén átlagosan 15,5 százalékot, míg jövőre 13,7 százalékot tehet ki az intézet prognózisa alapján. Ezt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a feszes munkaerőpiac segíti elő. A bérek két számjegyű növekedése ellenére ez idén a magas infláció miatt a reálbérek 2,3 százalékos csökkenését eredményezi, miközben a reálkeresetek jövőre már átlagosan 6,8 százalékkal emelkedhetnek – állapították meg. 

Csökken az infláció, lép a jegybank

A 18 százalékos effektív kamat bevezetésére a forint stabilizálása érdekében volt szükség tavaly októberben, ám ez a hitelezésre és így a beruházásokra bénítóan hat. A hitelezést a kedvezményes állami hitelprogramok legalább részben életben tartják, ám a piaci hitelezés újraindulásához szükséges a monetáris kondíciók lazítása. Ez fokozatos, óvatos lépésekben tud megvalósulni.

A Makronóm Intézet elemzőinek várakozása szerint az effektív kamat szintje szeptemberben érheti el az alapkamat 13 százalékos értékét. Az alapkamat csökkentése ezt követően kezdődhet el, és érhet el 11 százalékos szintet 2023, majd 6,0 százalékos szintet 2024 végére.

A folyó fizetési mérleg hiánya az idei évben számottevően csökkenhet, és a GDP 2,7 százalékát teheti ki, míg jövőre tovább mérséklődhet, 2,1 százalékra. Az ország külső finanszírozási képessége 2024-re pozitívra változhat.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)