Hiába mondtak szépet Magyarországról, a forint a csúnyábbik oldalát mutatta

Erősödéssel kezdte a hetet a forint, miután a Moody’s az előző pénteki bejelentése alapján nem változtatott a hazai adósságbesorolásának minősítésén, azonban a 382-es technikai ellenállási szintnél kifulladt a magyar deviza.

Kedden meredek gyengülés következett több tényező hatására, így 388-ig gyengült a hazai deviza az euróval szemben.

A forint gyengülésében részben szerepet játszott a borúsabb nemzetközi hangulat, a dollár erősödése és az amerikai hozamok emelkedése is, ami a régiós devizákat is gyengítette

– jelezte lapunknak Suppan Gergely. Az MBH Bank vezető elemzője szerint a dollár erősödését egyfelől a gyenge európai és kínai konjunktúramutatók okozták, amelyek gyengítették a dollár versenytársait, míg az általánosan rossz nemzetközi hangulatban a dollár ismét a menekülő deviza szerepet játszotta, miközben egyes Fed-döntéshozók további kamatemelésre utaltak, ami az amerikai hozamok emelkedéséhez vezetett.

– világított rá Suppan Gergely, hozzátéve, hogy kedden máris sikerült kibocsátani egy tízéves eurókötvényt. Szerdán a régiós devizákkal együtt folytatódott a forint gyengülése az erősödő dollár, az emelkedő fejlett piaci hozamok és a romló hazai és régiós kilátások miatt.

viszont még aznap éles fordulatot vett a magyar fizetőeszköz. A forint erősödése a pénteki kereskedésben is folytatódott, a 385-ös szint közelébe menetelt a magyar deviza, ahol azóta is tartózkodik. Szombat délben 385,16 forintot ért egy euró.

Ez állhat a forint visszaerősödése mögött

Mint írtuk, csütörtök délelőtt a forint árfolyama átmenetileg 390 fölé került az euróval szemben, majd éles fordulatot véve erősödött a forint. Mindeközben a zloty gyengülése tovább mélyült az előző napi vártnál nagyobb lengyel kamatcsökkentés hatására, ami arra utalhat, hogy a befektetők a forint és a zloty kamatkülönbözetét kihasználva carry trade pozíciókat nyithattak. Gyengült a cseh korona is, ahol szintén kilátásba került a kamatcsökkentés.

Pénteken tovább erősödött a forint – egyrészt a vártnál magasabb infláció hatására, ami óvatosabbá teheti az MNB-t a kamatcsökkentési ciklus során, másrészt a továbbra is erős külkereskedelmi többlet miatt, azonban a nemzetközi hangulat is kissé javult az amerikai hozamok korrekciójának köszönhetően

– magyarázta Suppan Gergely, megjegyezve, hogy a hét végére 385 közelébe erősödött vissza a forint, ami csak minimális leértékelődést jelent az egy héttel ezelőtti 384,20-as zárószinthez képest. Eközben jóval nagyobb mértékben gyengült a zloty és a cseh korona, így a forint felülteljesítő volt a régióban – tette hozzá szakértő.

Később valósulhat meg Orbán Viktor álma

Augusztusban 16,4 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek.

ami július közepén kezdődött, azonban a júliusi adatfelvételi időszakot még alig érintette. Az üzemanyagárak megugrása mögött a forint gyengülése és az olaj árának növekedése húzódik meg.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az adatokkal kapcsolatban azt is kiemelte, hogy „a kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem. Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták.”

A tárcavezető szerint az üzemanyagárak alakulása mögött nemzetközi és országspecifikus okok egyaránt meghúzódnak. A nemzetközi folyamatok közül szerinte kiemelhető, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia csökkentette termelését, míg az országspecifikus tényezők közül az orosz olaj Brenthez viszonyított árelőnyének csökkenése és a tranzitdíjak emelkedése a legmeghatározóbb.

Nagy Márton hozzátette: „Mindennek ellenére sem került veszélybe, hogy év végéig a kormány egy számjegyűre csökkentse az inflációt, azonban arra az ismertetett okokból minden bizonnyal nem októberben kerül sor.” Korábban ugyanis több elemző is felvetette, hogy akár már októberben egy számjegyű lehet a hazai infláció, aminek a valószínűsége mostanra lecsökkent. 

Több tényező mozgatja jövő héten a forintot

A jövő hét legfontosabb eseménye az Európai Központi Bank csütörtök délutáni kamatdöntő ülése lesz, ahol a várakozások szerint ezúttal kamattartásról dönthetnek.

A devizapiaci mozgások szempontjából azonban fontos üzenetek várhatóak, egyrészt megjelenik az EKB friss makrogazdasági előrejelzése, illetve érdemes figyelni az előretekintő iránymutatásra, mely a további várható kamatpályával kapcsolatos

– világított rá Varga Zoltán. A szakértő szerint érdemes figyelni a szerda délutáni eseményekre is, ugyanis ekkor jelenik meg az MNB legutóbbi kamatdöntő üléséről szóló jegyzőkönyv, mely szintén tartalmazhat további információkat a megjelent közleményhez képest. Hétfő délután Varga Mihály pénzügyminiszter is beszédet tart, mely szintén megmozgathatja a forint árfolyamát. 

Az Equilor szenior elemzője rámutatott, hogy az euró-forint árfolyamában a fontos támasztartomány feljebb tolódott a korábbi 377–380-as szintről 382–384-re, míg az első fontosabb ellenállási szint továbbra is 389-nél húzódik. Mindkét szélső érték elérése reális lehet a következő hetekben a szakértő szerint.

Az amerikai infláció az üzemanyagárak megugrása miatt várhatóan emelkedik, azonban az ezt kiszűrő maginfláció csökkenhet

– ezt már Suppan Gergely jegyezte meg, aki szerint amennyiben az inflációs adatok meghaladják a várakozásokat, erősítheti a Fed kamatemelésével vagy legalábbis a kamatok hosszabb ideig való fenntartásával kapcsolatos várakozásokat, ami értelemszerűen erősítheti a dollárt, és negatív hatással lehet a kockázatosabb eszközökre, így a forintra is.

Negatívan teljesítettek a főbb európai tőzsdék

Az európai tőzsdék jellemzően negatívan teljesítettek a héten:

• a francia CAC-40 1,48 százalékos gyengüléssel,
• a frankfurti Dax 1,21 százalékos mínuszban,
• a londoni FTSE 100 index 0,19 százalékos erősödéssel,
• az euróövezeti EuroStoxx50 1,87 százalékos visszalépéssel zárt.

Szárnyalt a BUX-index

A BUX-index a főbb európai tőzsdékkel szemben jelentősebb, 2,43 százalékos erősödéssel végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján.

A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:

• a Mol 0,23 százalékot erősödött,
• a Richter 4,80 százalékot lépett előre,
• a Magyar Telekom 2,81 százalékot gyengült, 
• az OTP Bank 2,65 százalékot javított.

Nagyot szakított a UBS a Credit Suisse felvásárlásával

Nagy nyereséget könyvelt el a UBS a Credit Suisse felvásárlásán. A svájci bankóriás még a tavaszi bankpánik idején lépett frigyre csőd szélén tántorgó vetélytársával. A felvásárlás júniusban zárult, ennek következtében a második negyedéves gyorsjelentést a szokásoshoz képest később tette csak közzé a UBS.

Az UBS közlése szerint az eredmény elsősorban a Credit Suisse felvásárlásán elkönyvelt, közel 29 milliárd dolláros negatív goodwill miatt lehetett ilyen magas. A bankóriás 3 milliárd svájci frankot fizetett a Credit Suisse-ért márciusban. A UBS részvényárfolyama meredeken emelkedett, így augusztus végéig számolva az idén már 30 százalékot meghaladó pluszban volt.

A gáz és az olaj is drágult

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, októberi határidőre megawattóránként 33,85 eurón állt kedden, 16 óra körül. A gáz ára 35,50 euróra drágult péntek délutánra. 

Az északi-tengeri Brent-olaj ára a kedd reggeli, hordónkénti 88,80 dollárról péntek délutánra 91,12 dollárra emelkedett.

Új korszak a hazai földgázellátásban

Először érkezhet észak felől is földgáz Magyarországra, annak köszönhetően, hogy a lengyelországi Gdanskban új LNG-terminál épül. Minderről politikai megállapodás született a felek között – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Karpaczban.

Diverzifikáció szempontjából új lehetőség nyílik északról, hiszen a lengyelországi Gdanskban olyan újabb terminál épül a cseppfolyósított földgáz fogadására, amely immár nem a belső fogyasztást, hanem az exportot fogja kiszolgálni a mintegy 4-4 és fél milliárd köbméteres éves kapacitással.

Ez nekünk lehetőséget jelent arra, hogy újabb szállítási útvonalat vessünk be, hiszen a Lengyelország és Szlovákia közötti földgázvezeték-összeköttetés is létrejött. Szlovákia és Magyarország között pedig már rég összekötöttük a gázvezeték-rendszereinket, tehát éves szinten akár jelentősebb mennyiségű földgázt is tudunk forgalmazni ezen a szállítási útvonalon

– emelte ki a miniszter. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az MVM részt is vett az első körben, amikor kapacitásokat lehetett lekötni az új LNG-terminálban, és szeptember elején megindult a már kötelező érvényű lekötési fázis.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 2023. 09. 13., 14.30 – USA, fogyasztói árindex
• 2023. 09. 14., 14.15 – EKB, kamatdöntés
• 2023. 09. 14., 14.30 – USA, munkanélküliségisegély-kérelmek
• 2023. 09. 15. 15.15 – USA, ipari termelés (év/év)

(Borítókép: Index)