Orbán Viktor egy éjszaka alatt pontot tett a napelemes kérdés végére

„Január elsejétől helyreállítjuk a rácsatlakozás lehetőségét a napelemeknél, ám az ország egész területén továbbra sem lesz erre lehetőség, hiszen nagyjából 7-8 százalékánál a további csatlakozást még nem képes elviselni a hálózat” – ismertette a szerdai Kormányinfón Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a korábbi bejelentésekkel együtt számos kérdést tisztázott, a bruttó elszámolás kivételével szinte minden agónia feloldódott. A Magyar Közlönyben már megjelent a döntés, amit Orbán Viktor miniszterelnök hitelesített: „a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének időpontját követő 10. év végéig a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában éves szaldóelszámolást alkalmaz”, két feltétellel: 

1. a háztartási méretű kiserőmű esetén, amelyet az idei év szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig üzembe helyeznek,
2. valamint a bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében, amelynek névleges hatásos teljesítményének bővítése szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig megtörténik.

Tehát minden úgy történik, ahogy azt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a legutóbbi videójában bejelentette.

Ennek tényleg lehet örülni?

Azon túl, hogy korábban felmerült a lényegesen hátrányosabb havi szaldóelszámolás, az Indexnek a piaci forrásaink úgy értékelték a döntést, hogy „nagyon kedvező és nem várt gesztus, hogy 2026-ig kitolták a határidőt”. Kovács István, az A1 Solar ügyvezető igazgatója azt is hozzátette: bár elsőre érthetetlennek tűnhet, hogy a kabinet miért január elsejére tolta a visszatáplálás feloldását, szerinte ez az időszak már nem sokat számít. Hiszen azon túl, hogy téli hónapok következnek, és alacsonyabb lesz ebben az időszakban a termelés, mint a nyári hónapokban, sokkal fontosabb, hogy 10 évig szaldóelszámolásban maradhatnak az új napelemesek is.

Az Index által megkérdezett más piaci szakértők úgy összegezték a helyzetet, hogy már csak a bruttó elszámolás a kérdés. Ez pedig nagyon összetett téma, és rendkívül nehéz helyzetben találta magát Lantos Csaba minisztériuma, ráadásul számos nehézséget inkább csak örökölt a tárca. Erről az elszámolásról jelenleg nagyon keveset lehet tudni, ahogy a piaci forrásunk ezt körül írta, a legnagyobb probléma, hogy hibrid a magyar piac: egyszerre liberalizált és korlátozott. „A rezsicsökkentés miatt azt nem lehet kijelenteni, hogy piaci alapon működik” – mondta a forrásunk.

Így, ha számolunk, akkor az alábbi kép rajzolódik ki: az országban az áramfogyasztásnál magas a rendszerhasználati díj, ám alacsony az áramnak az ára (Európában az áramnak az ára az egyik legalacsonyabb Magyarországon). Ebből egyenesen az következik, hogy a rezsicsökkentés miatt nagyon nehéz olyan bruttó elszámolást kitalálni, amely lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt megtérüljön a beruházás.

A rezsicsökkentés pedig politikai termék, ettől nem áll el a kormány

– húzta alá a forrásunk. Ha ezt a kabinet nem engedi el, akkor értelemszerűen a bruttó elszámolásban részt vevőket kell valahogy támogatni. Ezt a problémát az Energiaügyi Minisztérium is tudja, hiszen egy másik forrásunk azt is hozzátette, hogy múlt szerdán, amikor a napelemesek egyeztettek a tárcával, a minisztérium határozottan kérte, hogy segítsenek javaslatokkal a bruttó elszámolás kialakításánál. A legnagyobb kérdés, hogy végül mennyiért veszi majd meg a szolgáltató az áramot. Ezzel két, más lapoknál megjelent hírt cáfoltak: egyrészt Lantos Csabáék érdemben egyeztettek, másrészt várják a szakma javaslatait, hiszen nehéz helyzetben vannak.

Bizonyos értelmezések szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb rendeletének értelmében a szeptember 7-e előtti igénybejelentettek a rendszerhasználati díjat a betáplálás és a fogyasztás különbségére fizetik meg. Ám a szeptember 7-e után csatlakozók a betáplálás és a fogyasztás után külön-külön is adósok a díjjal. Erre a kérdésre a szakmai szervek az Index információi szerint már kértek állásfoglalást a szabályozó hatóságtól.

Mi is van ezzel a visszatáplálással?

Érdemes Gulyás Gergely szavaira egy picit visszatérni. A tárcavezető most arról számolt be, hogy szinte az ország egész területén januártól feloldják a visszatáplálási korlátozást, csak 7-8 százalékban nem. Az Index korábbi információi szerint az MVM felméréseiben 10 százalékot jelöltek meg problémásnak – ezt később Lantos Csaba is megerősítette. Egyértelmű lett, hogy amikor korlátozták a visszatáplálást országosan, akkor valóban nem volt olyan rossz a helyzet, ahogy azt a kormány várta. A mostani beszélgetéseink alatt ez is felmerült, a szakemberek szerint feltehető, hogy a hálózatokban a legnagyobb probléma Budapesten van:

Ez részben annak köszönhető, hogy elsősorban az energiaválság kirobbanását követően itt volt az embereknek anyagi lehetősége arra, hogy napelem-beruházásba kezdjenek. Ne feledjük: tavaly rekordév volt a fotovoltaikus teljesítménybővülésben Magyarországon, mintegy 1100 megawattos növekménnyel. Idén mindössze hét hónap alatt a tavalyi egész éves gyarapodással felérő új kapacitás épült ki. Így az idei év garantáltan minden korábbit jelentősen meghaladó csúcsot hoz majd a napelemek terjedésében.

Az agglomeráció folyamatosan terebélyesedik, és ezeknek a házaknak van érdemi lehetőségük – mind anyagilag, mind pedig technikailag – arra, hogy beruházzanak. „Ez a hálózati probléma külön megér még egy cikket, ahol az urbanizációval is foglalkozunk, amellett, hogy megnézzük azt is, hogy az itt élők nagy hányada Fidesz-szavazó” – tette hozzá az egyik forrásunk, ezzel rávilágítva arra, hogy Kocsis Máté frakcióvezető szavaiba miért érkezhetett meg a politika.

(Borítókép: David Paul Morris / Bloomberg / Getty Images)