BYD vagy Tesla: Szeged lehet a mérleg nyelve?

Szakértők szerint a BYD sikerének, mi több nemzetközi térhódításának kulcsa az, hogy az elektromobilitást felforgató kínai autógyár 75 százalékban saját alkatrészeket épít be készülő járműveibe, ezáltal 16 százalékos profitrátával sokkal hatékonyabban gyárt, mint az amerikai Tesla, amely eddig az európai autóipart késztette árversenyre. Nagy kérdés, mi lehet a kifutása ennek a piaci fordulatnak, és a közép-hosszú távú hatása az iparág amerikai–európai–ázsiai súlypontjait tekintve. A BYD szegedi – nemzetgazdasági szinten is kiemelkedő, mintegy 5 milliárd eurós, azaz több mint 1900 milliárd forintos – beruházása ráadásul a hazai járműiparban is új helyzetet teremt, kérdéseinkkel egy, a témára nagy rálátással bíró autóipari szakértőhöz fordultunk.

Vonzóbbá válhatnak a villanyautók 

A BYD és a Tesla közötti piaci dinamika felgyorsíthatja az autóiparban bekövetkező jelentős változásokat, potenciálisan megváltoztathatja a versenyhelyzetet, felpörgetheti az innovációt, és áthelyezheti az iparág globális súlypontját. E hatások mértéke számos tényezőtől függ, beleértve a technológiai fejlődést, a fogyasztói preferenciákat, a szabályozási változásokat és a többi autógyártó stratégiai reakcióit

– kezdte az Indexnek Rózsa Tamás, a Top Tier Consultants ügyvezető igazgatója.

Úgy véli, az elektromosautó-gyártók közötti verseny éleződése felgyorsíthatja az elektromos járművek elterjedését világszerte, amit a csökkenő árak, a javuló technológiák és a növekvő környezetvédelmi elvárások is befolyásolnak. Ez vonzóbbá teheti a villanyautókat a vásárló számára, ami minden régióban vissza is hat mind a hagyományos, mind az újonnan belépő autógyártók értékesítésére és stratégiájára.

Rózsa Tamás megerősítette: a BYD hatékonysága és haszonkulcsa, valamint a saját gyártású alkatrészek jelentős használata az egész iparágat a nagyobb vertikális integráció és az önállóság felé terelheti. Ez a verseny fokozódásához vezet, ami elősegíti az innovációt az elektromos járművekkel kapcsolatos technológiákban, beleértve az akkumulátorokat, az elektromos motorokat és az autonóm vezetési rendszereket. A tovagyűrűző hatás javíthatja az elektromos járművek minőségét és csökkentheti azok költségeit világszerte.

BYD vagy Tesla? 

Valóban adja magát a kérdés, hogy Elon Musk kárára ez mennyire változtatja meg a globális vezető villanyautó-gyártók súlypontját Kína és a BYD felé, ám földrajzilag a két cégnek nagyon más lehetőségei vannak. Az autóipari szakértő kiemelte: míg a BYD Kínában és Délkelet-Ázsiában lehet kifejezetten erős piacvezető, a Tesla pedig erős második, addig a Tesla Észak-Amerikában, ahol viszont a BYD nemigen lehet második, belépési lehetőségei is igencsak korlátozottak. Európában pedig majd mindkét cég gyártóbázissal rendelkezik, de itt is a BYD jelentős lemaradásban van, nemcsak a helyi gyár felépítésében, hanem a márka kiépítésében is, amiben mindig is strukturális hátrányban lesz.

A két autógyár versenye viszont a hagyományos piaci szereplőkre fokozódó nyomást helyez a Top Tier Consultants ügyvezető igazgatója szerint: az új belépők agresszív árazása és hatékonysága jelentős nyomást gyakorol a hagyományos európai és amerikai autógyártókra.

Ezeknek a vállalatoknak fel kell gyorsítaniuk az elektromos termékekre való átállást, javítaniuk a működési hatékonyságukat és fejleszteni, hogy versenyképesek maradhassanak. Ez az iparág konszolidációjához vezet, amelynek során az erősebb szereplők felvásárolják a kisebb vagy kevésbé hatékony vállalatokat.

Az ellátásilánc-hatások is jelentősek, a BYD által preferált házon belüli vertikális integráció és a biztonságos, hatékony ellátási láncok iránti igény a globális ellátási láncok átrendeződését is okozza. Rózsa Tamás olvasatában a vállalatok arra törekedhetnek, hogy lokalizálják vagy regionalizálják az ellátási láncokat a függőségek csökkentése, a kockázatok mérséklése és a hazai gyártást támogató kormányzati politikáknak való megfelelés érdekében.

Ez jelentős gazdasági következményekkel járhat az autóipari ellátási láncok szempontjából jelenleg központi szerepet betöltő országok számára, sőt a szabályzásra is.

A szakértő kitért arra is, hogy az iparág fejlődésével a kormányok új szabályozásokat és politikákat vezetnek be a hazai gyártók támogatása, a tisztességes verseny biztosítása és a fenntartható közlekedés előmozdítása érdekében. Ezek közé tartozhatnak az elektromos járművek gyártásának és vásárlásának ösztönzése, az importra vonatkozó vámok vagy korlátozások, valamint a szigorúbb környezetvédelmi előírások. Az ilyen típusú szabályzás befolyásolja a versenyhelyzetet és az autóipari vállalatok stratégiai döntéseit.

A nap végén viszont a pozitív környezetvédelmi hatás érvényesülése az igazi nyertes, a hatékonyabb és versenyképesebb villanyautó-gyártás felé való elmozdulás pozitív környezeti hatással jár, csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A fenntartható közlekedési megoldásokra összpontosító vállalatok sikere felgyorsíthatja a zöldebb mobilitási lehetőségek felé való globális átmenetet.

Mit hoznak Szegednek a kínaiak? 

Ez a big picture, de hogy mit hoz a konyhára itthon a szegedi BYD-beruházás? A közvetlen hatásokról szólva a Top Tier ügyvezetője szerint a beruházással együtt jár a helyi infrastruktúra fejlesztése, beleértve az utakat, a közműveket és a közszolgáltatásokat, amelyek kiszolgálják az új létesítményt és emellett a tágabb környezetét is. Ugyanígy beszállítók telepednek le, amelyek más helyi vállalkozások, illetve a közösség javát is szolgálják. Megnövekedett adóbevételekre lehet számítani helyi és országos szinten is, miután a támogatások és adócsökkentett időszak kifut.

Ugyanakkor Rózsa Tamás szerint ne felejtsük el, hogy az autógyártók hosszú távon gondolkoznak, messze túlmutatva egy tipikusan tízéves alacsony adózású perióduson. Így például

• a Nissan 1992-ben érkezett Angliába,
• ugyanekkor a Suzuki Magyarországra,
• a Toyota 2001-ben Franciaországba,
• a KIA 2006-ban Szlovákiába,
• a Hyundai 2008-ban Csehországba,

és mindezen autógyártók jelenleg is gyártanak, sőt folyamatos új beruházásai voltak az első tíz év eltelte után is. Nem minden betelepedés egyforma sikertörténet, ez igaz, a Honda például 2021-ben bezárta a gyárát Angliában, de azt a gyárat 1992-ben nyitotta, vagyis ott is 29 évnyi termelési idő volt a mérleg.

Lehet persze azt mondani, hogy általánosságban munkaerőhiány van Magyarországon, de az autóipari szakértő szerint a munkahelyteremtés, különösen a jövő technológiájában, feltétlenül pozitív következmény. Úgy véli, az elektromos járművek és az akkumulátortechnológiák terén világszinten vezető szerepet betöltő BYD jelenléte a tudás és a technológia átadásához vezethet a helyi munkaerő és a beszállítói hálózat számára, növelve a régió technológiai képességeit.

A beruházás közvetett hatásai 

Kiemelendő a gazdasági multiplikátor-hatás, áttérve a közvetett hatásokra: minden egyes autóipari munkahelyre jut ugyanis további hét munkahely. A BYD-gyárra vetítve ezt, annak működése növelné a helyi beszállítók és szolgáltatások iránti keresletet, ami bővülést eredményezne ezekben az ágazatokban. Az alkalmazottak és a vállalkozók, akik bérüket a helyi gazdaságban költik el, tovább erősítenék ezt a hatást.

Ami pedig a környezeti előnyöket illeti: a Top Tier ügyvezetője szerint a BYD elektromos járművekre és megújuló energiára való összpontosítása összhangban van az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló globális erőfeszítésekkel.

Az elektromos járművek gyártása és használata hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a környezetszennyezésnek a csökkentéséhez, ami a közegészségügy és a környezet javát szolgálja. Emellett egy olyan vezető világcég beruházásának befogadása, mint a BYD, növeli Szeged, a környező régió és az ország ismertségét a nemzetközi színtéren is.

S hogy mindez miért jó a városnak, a régiónak és az országnak? Rózsa Tamás szerint Szeged számára a BYD beruházása lehetőséget jelent a gazdasági fejlődés felgyorsítására, a helyi gazdaság diverzifikálására, valamint a város pozicionálására a zöldtechnológia és a gyártás központjaként.

Az a tény, hogy itt egy kínai tulajdonú cégről beszélünk, nem változtat semmit azon, hogy egy autógyár betelepedése milyen hatással van az adott városra. Láttuk Győr és Kecskemét fejlődését az oda telepedő Audi- és Mercedes-Benz-gyárak hatására, és nem utolsósorban részben a BMW-gyár épülése hatására Debrecen GDP-je várhatóan meghatszorozódik 2020 és 2030 között – tette hozzá a szakember, akit arról is kérdeztünk, jó lóra tett-e a magyar gazdaságpolitika azzal, hogy a jövő iparában elkötelezett az elektromos autózás, s az azt kiszolgáló akkumulátorgyártás mellett. Utóbbi ugyanis – gyakran a lakosságot igazán megnyugtató válaszok híján – vissza-visszatérően lakossági ellenállásba ütközik.

Megígérik, amit meg kell 

A Top Tier ügyvezetője kifejtette: az elektromos autók és az akkumulátoripar mellett történő elkötelezettség alapvetően egy előremutató stratégia, hiszen a világ a globális környezetvédelmi aggályokra egyre inkább a villamosítás felé fordul. Az elektromos járművekre és az akkumulátorgyártásra való összpontosítás egyben összhangban is van az Európai Unió szélesebb körű céljaival, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével és a fenntartható közlekedési megoldások előmozdításával.

A beruházással szembeni lakossági ellenállás és környezetvédelmi aggályok valóban kihívást jelentenek – ismerte el a szakember. Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a beruházó ígéri a törvényi szabályozás betartását, beleértve a vízfelhasználást, az energiahasználatot, az újrahasznosítást, illetve számos egyéb környezetvédelmi és egyéb előírás betartását. 

Összefoglalva, ha mérlegre kellene tennünk, hogy egy jelentős és biztosan pozitív gazdasági hatást tartunk-e Magyarország számára kedvezőbbnek, vagy egy lehetséges, de korántsem biztos környezeti kockázatot, akkor mindenképpen van okunk az optimizmusra. 

(Borítókép: Munkások dolgoznak a BYD új energiahajtású járműveinek gyártósorán. Huai 'an Jiangsu tartományban, Kínában 2020. július 6-án. Fotó: Costfoto / Future Publishing / Getty Images)