Több milliárd is mehetett az MKB tanácsadóinak

Összeszedte a Figyelő az MKB nagyon homályos privatizációja körül fellelhető figurákat.  Elsőnek persze az se világos, hogy egyáltalán minek vette meg az állam legalább 17 milliárdos bukással az egész MKB-t.  

Drágának tűnő tanácsadók

Mindenesetre a lap leírja, hogy rengeteg jogi és gazdasági tanácsadócéget szerződtettek le az MKB összerakására és értékesítésére. A vezető tanácsadó, a JPMorgan az iparági információk alapján egymilliárd körüli összeget kaphatott. Az Index úgy tudja, hogy más tanácsadócégek is akár több százmilliós szerződéseket kaptak a pár hónapos MKB-s munkára. Komolyabb feladatokra be lett vonva az EY, a PwC, a CBRE, a DLA Piper, a Deloitte vagy a KPMG is.

Ha ezek átlagosan csak kétszázmilliót kaptak, míg a JP Morgan egymilliárdot, akkor kétmilliárd felett jár a tanácsadói költség a 37 milliárdért értékesített MKB kapcsán, ami őrült magasnak számítana. Itt külön újra felmerül egyébként, hogy minek vették meg a bankot, ha lényegében semmilyen szükséges kereskedelmi banki tudás nem állt rendelkezésre kellő mértékben az MNB-ben.

Megkérdeztük január elején az MNB-t a tanácsadói keretszerződésekről, amire azt mondták, hogy nem áll módjukban részletesen nyilatkozni a tanácsadói díjakról.  Illetve majd csak akkor áll rendelkezésre pontos adat, ha befejeződik az átstrukturálási folyamat.

Egyszerűen csak meglátta lehetőséget, kapott 30 milliárdot

A vevők közül a ismeretlen tényleges hátterű, luxemburgi Blue Robin Investmentből egyedül egy indai úr került elő, Rakesh Kumar Aggarwal. Ő eredetileg mérnök, de jó üzleti iskolákba járt, vagyonos, de főleg médiaérdekeltségei vannak Indiában. Azt nem lehet tudni, hogy mennyiben a saját pénze van ebben az offshore befektetőcégben vagy ki másnak a pénzét kezeli itt.

Az biztos, hogy nehéz dolga lesz, a lap egyik forrása szerint, ha az MKB előző bajor tulajdonosa (Bayerische Landesbank) nem tudta megakadályozni, hogy szétlopják a bankot az egyes itteni vezetők, akkor hogyan gondolja ezt majd ő hétezer kilométerről megakadályozni.

De még furcsább a másik 45 százalékos tulajdonos, a Minerva Tőkealap, és vezetője, Jaksa János szerepe. Jaksa János nem túl ismert raiffeisenes középvezető volt korábban, majd egyes barátai szerint 20 év után egyszerűen valami újra vágyott. Ezért nem érdemi összegért megvett egy nem működő, eredetileg még az EU-s Jeremie alapokra sikeretlenül apelláló tőkealapot, a Minervát.

Majd azonnal kapott ismeretlenektől  31 milliárdot, és egyből megnyerte az MKB privatizációs pályázatát is. "Én úgy tudtam, hogy a private equity a legnagyobb farkú fiúk terepasztala, oda nem lehet egyszer csak odaugrani és track record nélkül leakasztani 100 millió eurót" – mondta lapnak egy nemzetközi bankár. "Valahogy mindenkinek mindenkinek el kell kezdenie" – mondta egy Jaksa szerepét talán kevésbé strómannak érző forrásuk.

A Figyelő 20 pontban szedte össze, hogy mit lehet eddig tudni a gyanús privatizáció környékén feltűnő szereplőkről, az érdeklődőknek érdemes elolvasni. Onnantól, hogy kérdéses még külön, hogy vajon az MNB megpróbálta-e egyáltalán felderíteni az offshore cég vagy a tőkealap mögötti végső haszonhúzókat (Ultimate Benfeicial Owner). Már csak azért is, mert felügyeletként is tudniuk kéne ezt. Odáig, hogy például mennyit ajánlhatott az MKB-ra pályázó másik két amerikai alap, a J.C. Flowers & Co. és a Ripplewood Holdings. 

(Címlapkép, borítókép: Jászai Csaba / MTI/MTVA)