Itt lefizetik a választókat

Nem ritka Magyarországon, hogy választási évben kinyitja a pénztárcáját a kormány. Jó példa erre Medgyessy Péter 2002-ben bevezetett száznapos programja, a Gyurcsány-kormány által 2006-ban átadott 164 kilométer autópálya, vagy Orbán Viktor idei avatás-dömpingje. Az ilyen feltűnő költekezést látva felmerül a kérdés, hogy pontosan mennyire befolyásolja a választási politika a gazdaságot. Mennyivel nőnek meg választási években a magyar állam kiadásai, és mi a helyzet más visegrádi országokban?

Első ábránkon a magyar állam éves kiadásait mutatjuk a GDP arányában 1996-tól 2013-ig. A függőleges vonalak a választási éveket jelölik. Az ábra üzenete egyértelmű: választási években megnőtt az állami kiadások aránya. Miközben a ciklusok közepén átlagosan körülbelül a GDP 49 százalékát költötte el a kormány, választási években már átlagosan 51 százalékát. A különbség nagyjából megfelel Békés megye éves GDP-jének. Az emelkedés megfigyelhető az időszak összes választási évében, kivéve 2010-et.

A választási évek magasabb kiadásai származhatnak választás előtti többletkiadásból, például ha a kormány újraválasztási esélyeit költekezéssel igyekszik növelni. De származhatnak választások utáni többletkiadásból is, ha az új kormány új projektekre költ vagy támogatóit jutalmazza. Az ábrán ezt a két hatást nem lehet elkülöníteni, de az 1999-től elérhető részletesebb adatok szerint 2002-ben mindkettő, 2006-ban pedig inkább a választások előtti költés volt magas. Azt, hogy 2010-ben nem volt kiadásnövekedés, részben magyarázhatja a gazdasági válság, amely korlátozta kormányaink mozgásterét.

Hogyan néz ki a politikai kiadási ciklus a többi visegrádi országban? A fenti ábrára nem praktikus felrajzolni Csehország, Lengyelország vagy Szlovákia kiadásait, mert jellemzően nem azonos években vannak a választásaik. Ezért második ábránkon nem naptári évek függvényében, hanem a választási évekhez igazítva ábrázoljuk az állami kiadásokat. A vízszintes tengely tehát “ciklusévet” jelöl. A nulla takarja a választás évét (Magyarországon az 1998-as, 2002-es, 2006-os, és 2010-es éveket), -1 felel meg a választásokat megelőző évnek, +1 a választások utáni évnek, és így tovább. A negatív és pozitív ciklusévek átfednek: például a -1 év és a +3 év is a választások előtti évet jelöli.

A függőleges tengelyen a GDP-arányos állami kiadást mérjük a saját hosszútávú tendenciájához viszonyítva. Például +1 százalék azt jelenti, hogy, az 1996-2013 időszakra illesztett egyenletes növekedéshez (vagy csökkenéshez) képest, a választási ciklus adott évében, átlagosan a GDP egy százalékával voltak magasabbak a kiadások.

Az ábra az mutatja, hogy Magyarországon sokkal erősebb a politikai kiadási ciklus, mint szomszédainknál. Nálunk a kiadások csúcsa a választás évében van, és az ábrán látható legmagasabb és legalacsonyabb kiadás különbsége a GDP két százaléka. Ezzel szemben a régió rajtunk kívüli részében a csúcs a választásokat megelőző év, és a legmagasabb és legalacsonyabb kiadás különbsége a GDP mindössze 0.7 százaléka. Azaz körülbelül harmadannyi, mint nálunk. (A régiós országokra külön-külön megnézve sem látunk másutt olyan erős kiadási ciklust, mint nálunk.)

Miért fontos, hogy mekkora a politikai ciklus befolyása a gazdaságra? Egyfelől a választási évek politikailag motivált extra kiadásait sok esetben jobban is el lehetett volna költeni. Például 2006-ban egy gazdaságilag jó évben költött sokat az állam, míg az utána következő pénzügyi válság alatt alacsonyabbak voltak a kiadások. Jobban jártunk volna, ha ugyanazt a pénzt 2006-ban megtakarítjuk, és a válság alatt költjük el. Ebben az értelemben a választási évek túlköltekezése közvetlenül káros.

Másfelől a kormánykiadások ciklikussága annak a Defacto blogban és másutt dokumentált általános jelenségnek is tünete, hogy hazánkban a politika összefonódik a gazdasággal. Ennek, ha sok gazdasági területet érint, sajnos komoly jóléti költségei lehetnek. Ráadásul a visegrádi országokkal való összehasonlítás arra enged következtetni, hogy Magyarországon az összefonódás szorosabb, mint szomszédainknál. Elképzelhető, hogy ez összefügg azzal a fájó ténnyel, amit egy korábbi bejegyzésünkben fogalmaztunk meg: hogy Magyarország a térséghez képest lemarad.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!