További Magyar cikkek
Vasárnap lép érvénybe a 24 hazai Volán-társaság 2010 végéig érvényes menetrendje – jelentette be hétfőn Saslics Elemér. A buszos cégeket tömörítő Volán Egyesülés vezetője azt mondta, hogy az eddigi buszjáratok a jövőben is közlekednek majd, és ez kiegészül a 29,5 vasúti mellékvonalon a szolgáltatás átvételével.
A miniszter mást mondott
A vezérigazgató szavai azt jelentik, hogy csak a levegőbe beszélt Hónig Péter közlekedés miniszter, amikor október 20-án azt mondta, hogy a buszos és a vasúti közlekedés párhuzamosságainak felszámolása érdekében nemcsak a vasúti közlekedést állítják le egyes vonalakon, hanem a következő menetrendbe már egyes, ma még közlekedő Volán-járatokat sem rendeli meg az állam. A párhuzamosságok felszámolása – vagyis hogy ugyanarra a településre ne járjon az állam által, közszolgáltatási szerződéssel finanszírozva, ráadásul nagyjából azonos útvonalon és menetidőben busz is, vonat is – már évek óta visszatérő lózung a kormányzati közlekedéspolitikában.
A vonat leáll, a busz nem
Eddig azonban érdemi változások nem történtek ezen a területen. Pontosabban a vasúti közlekedést több lépcsőben visszavágták egyfelől, amikor 2007-ben, majd most is elhatározták egyes mellékvonalak bezárását, hivatalosan azokon a személyszállítás felfüggesztését. Emellett a főváros és négy megyei város (Eger, Salgótarján, Hódmezővásárhely és Szekszárd) közvetlen vasúti összeköttetésének megszüntetését is bejelentették. Itt már a párhuzamosságok felszámolása helyett újabb pazarló párhuzamos kapacitásokat hoztak létre, hiszen ezeken a helyeken sem szűnt meg a vasúti közlekedés (sőt, némelyik városba jelentősen bővült), ám emellett ide buszok is indulnak vasárnaptól.
Az október közepi miniszteri tájékoztatóhoz kiadott prezentáció szerint ugyanakkor négy vidéki nagyvárostól elvették volna a budapesti buszjáratot. A tervekben az szerepelt, hogy a Győr-Budapest viszonylatban közlekedő napi 22 járatból mindössze 2 járat marad meg, azok, amelyek Budapestet Győrön át Pozsonnyal kötik össze. A napi 14 tatabányai járatot átalakították volna úgy, hogy Tatabánya-környéki településekről induló buszokat vittek volna a fővárosba, míg a napi 4 nyíregyházi és a heti 6 miskolci járatot is megszüntetni ígérte a miniszter.
Saslics Elemér bejelentése ugyanakkor arra utal, hogy mind a négy nagyvárost ezután is rendszeres buszos közlekedés köti össze Budapesttel. A Volánbusz honlapján lévő menetrendből is ez derül ki, abban ugyanis változatlanul megtalálhatók a győri járatok éppúgy, mint a miskolciak vagy a nyíregyháziak.
Még egyeztetnek?
Szerettük volna megtudni a közlekedési minisztériumban, miért döntöttek úgy, hogy mégsem kell a párhuzamos közlekedést visszafogni, és ezzel spórolni ezeken a viszonylatokon. A szaktárca válasza szerint – noha a menetrendnek hat nap múlva, vasárnap életbe kell lépnie – Saslics Elemér szavai és a Volánbusz honlapján olvashatók ellenére még nincs végleges menetrend a következő egy évre: "Az autóbuszos menetrendek utolsó körös egyeztetése még zajlik. A minisztérium a régiók és a szolgáltatók képviselőinek bevonásával olyan menetrendi megoldásokat keres az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetésére, amelyek az utazóközönség érdekeivel és igényeivel is összhangban vannak" – válaszolta a KHEM.
A Volán-lobbi bő egy hónapon belül a második komoly sikerét aratta. Az elsőt akkor, amikor október végén eldőlt: újabb négy évre, 2016-ig bebetonozzák az állami tulajdonban lévő 24 Volán-társaság közszolgáltatói szerződéseit, a buszos cégek erről saját tulajdonosukkal, a nemzeti vagyonkezelővel egyeztek meg. A megállapodás azt jelenti, hogy miközben Európában a buszos személyszállítás liberalizációja folyik, addig nálunk még a piacnyitásra való felkészülést sem kell folytatni.