Fordult a kocka a vagyonadó ügyében

2010.01.18. 14:14 Módosítva: 2010.01.18. 14:31
Holnap folytatódik a vagyonadó ügye az Alkotmánybíróságon. Információink szerint az első ülés előtt még úgy tűnt, nagy eséllyel még az első évet sem éri meg a törvény, ám most már annak van nagyobb esélye, hogy az AB nem kifogásolja a vagyonadó-jogszabályt. Közben az építményadót is megtámadta egy magánszemély.

Mint ismert, még tavaly többen is megtámadták a vagyonadótörvényt az Alkotmánybíróság előtt, kérve annak eltörlését. Egy hete volt először napirenden a testület ülésén a határozattervezet, holnap pedig a második körben tanácskoznak a határozattervezetről az alkotmánybírók – monda lapunknak Sereg András, az AB sajtószóvivője. A testület az első adóbevallási határidőig, február 25-ig dűlőre kíván jutni az ügyben. Úgy tudjuk, ebben a hónapban még nem várható döntés, nagyobb eséllyel csak februárban születhet meg az alkotmánybírósági határozat.

Hogy működik az AB?

Miután az Alkotmánybíróság befogadott egy beadványt, kijelölik az ügy előadó bíráját. Az ő feladata a határozattervezet elkészítése. Ehhez az esetek döntő többségében felkeresi az adott jogszabály "gazdáját", vagyis azt a minisztériumot, amelynek a hatáskörébe tartozik a megtámadott törvény, rendelet. A jogszabályt megtámadó indítványt benyújtó személyt vagy szervezetet viszont nem feltétlenül kérdezi meg az AB, hiszen a beadvány indoklásában már ismert az álláspontja, az, hogy miért tartja alkotmányellenesnek az adott jogszabályt. A kijelölt alkotmánybíró esetszerűen megkérdezhet még - akár hivatalosan, akár informálisan - szakértőket az ügyben. A határozattervezet összeállítására nincs időbeli korlát. A határozattervezetet pedig annyi ülésen tárgyalja a teljes testület (kilenc fő és a főtitkár), amíg meg nem hozzák a döntést. Egy adott ügyben változhat a többségi vélemény, és nincs megkötés arra, hogy mennyi ideig kell meghozni a döntést.

Információink szerint 180 fokos fordulat állt be a vagyonadó ügyében. Forrásaink elmondása alapján még az első, múlt heti ülés előtt úgy tűnt, az AB jó eséllyel megsemmisítheti a vagyonadót, ám az első ülésen fordult a kocka, és most már nagyobb a valószínűsége annak, hogy marad a törvény. A sajtóban megjelent találgatások a sajtó műfajába tartoznak – reagált értesülésünkre Sereg András. A szóvivő emlékeztetett egy múltkori sajtóhírre (a Magyar Nemzet írt még az első ülés előtt olyan cikket, miszerint az AB meghagyhatja a vagyonadótörvényt – a szerk.), mondván, az mindenféle alapot nélkülözött, hiszen az alkotmánybírák az első ülés előtt nem is ismerték a határozattervezetet, így pedig nem is alakulhatott ki a körükben valamilyen közös vagy többségi álláspont a határozattervezet kapcsán.

Mindenesetre a vagyonadó körüli felhajtás sokakat arra sarkallott, támadják meg ők is a törvényt az AB előtt. Már 39 indítvány van a vagyonadó ügyében a testület előtt, naponta érkeznek beadványok – tájékoztatott Sereg András. Ezeket mind figyelembe veszik a jelenleg is zajló ügyben.

Az építményadót is támadják

Nemcsak a vagyonadó sorsáról kell határoznia az AB-nek, információink szerint ugyanis egy magánszemély az évek óta – az önkormányzatok ötöde által – alkalmazott, négyzetméter alapú építményadó alkotmányellenességének megsemmisítését is kérte. Azzal indokolja kérelmét az illető, hogy az építményadó összegét ugyanúgy nem vitathatja, nem támadhatja az adó fizetésére kötelezett magánszemély, mint ahogyan a luxusadó összegét sem lehetett bíróság előtt vitatni, utóbbi adót pedig ezzel az indokkal megsemmisítette két éve az AB.

Az építményadó-beadvány friss, nemrég érkezett a testülethez – mondta a szóvivő. Ezért nem lehet tudni, hogy mikor jut el abba a fázisba az ügy, hogy határozattervezetről lehessen beszélni.