Lehet-e csökkenteni Simor fizetését?

A nemzeti kormányok nem befolyásolhatják a jegybankokat abban, hogy az Európai Központi Bankok Rendszeréről szóló uniós megállapodásban foglalt feladataikhoz saját maguk válasszák meg a megfelelően képzett, alkalmas munkaerőt, ez is része előírt függetlenségüknek. Ez a kitétel az Európai Központi Bank 2008 májusában kiadott konvergenciajelentésében szerepelt, és alig egy hónappal ezelőtt a lett kormány orra alá dörgölték.

A néhány hetes lett példa

A lettek a jegybanki vezetők fizetésének csökkentéséről dolgoztak ki törvénytervezetet ugyanis. Az EKB jogi állásfoglalásában konkrétan is megjegyezte: a személyzeti kérdésekben való önállóság része a jegybanki függetlenségnek, a bérügyekben csak a jegybankkal egyeztetve lehet bármilyen módosításról dönteni. Erre az esetre is előírták, hogy a bérek módosítása nem érintheti a jegybank jelenlegi vezetését, az csak az új mandátumot nyerő vezetőkre vonatkozhat. Magyarországra lefordítva: arra lehet alkudni, mennyivel keressen kevesebbet a 2013-ban a Fidesz által kiválasztandó elnök, de ehhez is kell az MNB jóváhagyása.

A hazai szabályozással jelenleg nincs gond: az MNB törvény rendelkezik a vezetők béréről. Ahhoz, hogy a kormány a jegybankban is érvényesítse a kedden a 29 pontos csomagban bejelentett, az állami pénzből fizetett vezetők bérére vonatkozó kétmilliós plafont, a jegybanktörvényt is módosítani kellene, a jogszabály tervezetét – még ha az nem is a jegybanktörvény, csak annak működését érintő tervezet – ki kell küldeni véleményezésre az EKB-nak. Ha a központi bank úgy ítéli meg, hogy az uniós jogot sértő megoldást tervez egy tagország (Magyarország az eurózónának nem, de az EU-nak és a központi bankok rendszerének tagja), figyelmeztet, felszólít. Ha pedig ezeknek nincs hatása, az Európai Bizottsághoz fordulhat, és a brüsszeli testületen vagy közvetlenül az Európai Bíróság előtt támadhatja meg a jogszabályt. A lett példa azt mutatja, hogy az EKB határozottan kiáll a jegybankok személyzeti függetlensége mellett.

Mennyire sok a nyolcmillió?

Havi kétmillió forint Magyarországon nagyon nagy fizetés. Frankfurtból nézve 7150 euró (kábé kétmillió forint) egy jobb uniós közhivatalnoki bér. Az EKB fizetési táblája szerint 14 fizetési sávba sorolják a dolgozókat. A minimum fizetés évi 32 000 euró, a csúcs kategóriában pedig évi 190 000 eurónál indul a sáv és közel 240 000-nél véget. A magyar kormány által tervezett kétmillió forintos fizetési plafon ott a hatodik, középkategóriás sávnak felelne meg, ami 75 000 és 96 000 euró között van. Külön kezelendő azonban a felső vezetés bére, amit éves jelentésében tesz közzé az EKB. Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet 2008-ban 350 000, tavaly 360 000 eurót kapott. Tehát tavaly – 280 forintos euróárfolyammal számolva –  8,4 millió forint volt a havi fizetése. Erősebb forint, 260-as árfolyam mellett Simor már jobban keresne, mint Trichet, akinek forintban számított jövedelme rögtön 7,8 millióra esne vissza. Az igazgatóság tagjai 258 000 eurót kaptak tavaly, míg a bértábla legmagasabb osztályába sorolt munkatársaknak a 189-238 000 euró közötti sávban kell kijelölni a bérét – igaz, ez alapfizetés, jutattások és jutalmak nélkül.

Simor a havi 8,3 millió forintos bruttójával egyébként jobban keres mint a jegybankárok között alulfizetettnek tűnő Ben Bernake. A legnagyobb hatalmú pénzintézet, az amerikai Fed elnöke 191 300 dolláros éves bért kapott 2008-ban, ez a mostani gyenge forint mellett is csak 3,6 millió forintos összegnek felel meg (230-as árfolyamon),2010-re ugyan felemelték a bérét évi 199 700 dollárra, ami kábé havi 3,8 millió forintnak felel meg. Egy picivel több a fizetése a brit jegybank, a Bank of England elnökénél is: Mervyn King 435 000 dollárt keresett 2008-ban, ez nagyjából egyébként a Trichet-Simor kategória, havi szinten 230-as árfolyamon átszámolva 8,3 millió forintot jelent. Ugyanilyen szinten keres a kanadai jegybank elnöke is, Bernake-hoz hasonló pénzt visz csak haza az ausztrál jegybank elnöke, a legjobban pedig feltehetően a svájci illetve a japán jegybankelnök keres: előbbi 2008-ban 725 000 dollárt kapott, utóbbi (2007-ben) 1,32 milliót, azaz nagyjából havi 25 millió forintot.

Egyébként bár a jegybankelnök személyét ért támadások miatt – és persze mivel övé a legmagasabb jegybanki bér – egyértelműen Simor fizetése látszik célpontnak a sajtóban, valójában az MNB felső vezetése érintett. Az alelnökök 5-6 millió, a monetáris tanács külső tagjai 2,9 millió forintot kapnak havonta. Emellett ennyit keres a jegybank ügyvezető igazgatója is, de több szervezeti egység vezetőjének bére is két millió forint felett van. Összességében egyébként úgy tűnik: miközben a jegybankelnök fizetése – még a mostani árfolyam mellett is – szinte megegyezik az EKB-elnök bérével, a jegybanki stáb bére elmarad a Frankfurtban szokásostól. Az itthoni vezető beosztású senior elemzők, cégjegyzésre jogosult vezetők 1-1,2 millió forint körül keresnek, ezzel az EKB bértábláján mindössze a 3. kategóriába esnének.

Nem ismerik az uniós szabályokat?

Orbán Viktor egyébként maga állt elő azzal az ötlettel, hogy csökentsék Simor és az MNB-vezetők fizetését: a parlamenti bejelentésnél külön kiemelte, hogy az állami szféra csúcsvezetőinek szánt fizetési plafon az MNB-re is vonatkozik majd.

Hogy ha Simor béréhez nem tudnak hozzányúlni – és az EKB fent említett állásfoglalása után ez valószínűnek látszik –, akkor ez már a második vesztes csatája lehet a Fidesznek az MNB-vel szemben: a kormányzati tervek korábban a PSZÁF és a jegybank összevonásával képzelték el Simor elmozdítását, de erre nem volt jogi lehetőség. A választások éjszakáján offshore-lovagként emlegetett Simor biztosan kitölti mandátumát – ha csak maga nem mond le, de azt már jelezte, hogy nem hátrál.

A személye elleni támadások átmenetileg csendesebbé váltak, miután kiderült: az összevonás lehetőségével rosszul számolt a kormány, illetve összevonni akár lehet, csak éppen Simor maradna az elnök. Az összevonási szándékban és a mostani fizetési ügyben közös, hogy a Fidesz, úgy tűnik, nem számol a jegybankra vonatkozó uniós szabályokkal. Kérdés, hogy az esetleges újabb csatavesztés mennyire paprikázza fel a hangulatot: a nemzetközi kommentárok közül néhány – a múlt heti Kósa-Szíjjártó féle államcsőd kritizálása után – megemlítette azt is, hogy a piac bízik Simorban, és hogy a forint árfolyamára is veszélyes lehet, ha a kormány újabb támadást intézne ellene.

Márpedig a Fidesz elszámoltatást ígérő, az elmúlt nyolc évet meghatározó politikusokat látványosan támadó kommunikációjából következik, hogy nem működhetnek együtt simán Simorral, nem adhatják föl a harcot a számukra a Gyurcsány-Bajnai-Oszkó-gazdaságpolitika utóvédjeként föltűnő jegybankelnök ellen.

A monetáris tanács bővítésének lehetősége még benne van a pakliban.