Aknákkal együtt ment át az adócsomag

Érvényesült a papírforma, a parlament a kétszer is meghosszabbított nyári ülésszakának mai, utolsó napján elfogadta az adó-salátatörvényt. 301 képviselő nyomott igen gombot (Fidesz, KDNP, Jobbik), mindössze 12 nemet (mind LMP-sek), és 1 honatya tartózkodott. Az MSZP-sek nem szavaztak.

Az adócsomag a kormány 29 pontos akciótervének velejét adja, ebbe a törvénybe gyúrta a kabinet az adótörvényeken kívül más jogszabályok átírását is. Így például azt, miszerint kétmillió forintos bruttó bért vezetnek be az állami szférában, eltörlik az államháztartási státustörvényt, betiltják a devizahitelhez kapcsolódó jelzálogjog bejegyzését magánszemély hitelfelvétele esetében és átnevezik a kincstárnoki rendszert.

Kérdéses pontok

A salátatörvényben már a benyújtásakor is szép számmal szerepeltek buktatók, olyan pontok, amelyekkel szemben érkezhetnek az uniós jogra alapozott vagy alkotmányossági kifogások. A kormány a vitatott pontok közül egyet sem vett ki a csomagból a tárgyalás során.

Minap az Európai Bizottság egyértelművé tette, több pont sértheti a közösségi jogot. A jövőben devizás hitelügylet esetén nem lehet ingatlanra jelzálogjogot bejegyezni. Ez a passzus sértheti a tőke szabad áramlásának az uniós jogban elismert alapelvét, de sok múlik azon, hogy a korlátozás arányban áll-e a devizahitelek veszélyével. Ugyancsak ütközhet az EU-joggal a pálinkafőzést bizonyos mennyiségig jövedékiadó-mentessé tevő rendelkezés. Brüsszelnek, elsősorban pedig az Európai Központi Banknak nem tetszik az, hogy már a mostani jegybanki vezetésre is vonatkozna a havi bruttó 2 millió forintban korlátozott bér, mert az elnök mandátuma alatti fizetéscsökkentés az EU alapokmányával ellentétes lehet.

Nem kizárt, hogy a kormánynak az Alkotmánybíróság előtt is meg kell védenie néhány passzust. Az egyik ilyen szakasza lehet a salátatörvénynek, amely 98 százalékos személyijövedelem-adót vet ki a kétmillió forintot meghaladó végkielégítésekre az állami szférában, ezt pedig még megfejeli a kifizetőre terhelve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Vagyis 100 egységnyi jövedelem után az állam 125 egységnyi bevételt kíván szerezni, még ha a két szereplő között meg is osztaná az összteher viselését. Ráadásul visszamenőleg is el kívánják vonni a búcsúpénz 98 százalékát, vagyis azoktól, akik 2010. január 1-je után léptek ki állami szervezettől.

Ugyancsak visszamenőleges lenne a fent már említett azon szabály, amely havi bruttó kétmillió forintban maximálja a közszolgák bérét.

A csomag a vitatott pontok ellenére azonban nagy valószínűséggel mégiscsak hatályba lép nemsokára. Ebben segíthet az, hogy a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés három nappal később ejtette meg a csomag zárószavazását, így pedig a most házelnök Schmitt Pál az augusztus 6-tól államfő Schmitt Pálnak küldheti el aláírásra a törvényt. Nem kell attól tartani, hogy Sólyom László még államfőként előzetes normakontrollt kér.

Adóemelés és adócsökkentés egyszerre

A salátatörvény legnagyobb költségvetési hatású, egyúttal a legtöbb vitát – idehaza és a nemzetközi szervezetekkel – kiváltó eleme az idén 200 milliárd forintosra belőtt bankadó. Ezen és a közszférában a nagy összegű végkielégítésekre kivetett 98 százalékos adón kívül más adónövelő elemeket nem tartalmaz a csomag, de ezek teremtik meg részben az adócsökkentő intézkedések fedezetét, részben pedig foltozzák a költségvetési lyukat.

Az adócsökkentő lépések közül első helyre kívánkozik a társasági adó könnyítése: az eddigi 50 millióról 500 millió forintra emelkedik az adóalap, amely után a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot lehet alkalmazni a normál 19 százalékkal szemben, és az alkalmazás feltételei is megszűnnek. Mivel ez már júliustól él, ketté kell osztani a naptári évvel megegyező adóévet alkalmazó cégeknél, egyéni vállalkozóknál az adóévet és adóalapot, és a második féléves adóalapnál 250 milliós határt kell nézni, az elsőnél pedig – további könnyítésként – 50 milliósat. Ha valaki ingatlant ad bérbe magánszemélyként, akkor értékcsökkenést számolhat el költségként. Az egyenes ági vér szerinti vagy örökbefogadás általi rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessé válik összeghatártól függetlenül. Megszűnik a vállalkozások kommunális adója és a vagyonadó még hatályban levő, nagy teljesítményű személygépkocsikra, légi és vízi járművekre vonatkozó része. Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem tűnik el idén az üdülőingatlanok utáni idegenforgalmi adó.

Jön a lex takarítónő: a házi, ház körüli munkába besegítő magánszemély és az őt felfogadó magánszemély közötti viszonyt rendezik a csomagban, a kifizetett jövedelem után sem adót, sem járulékot nem kell fizetni, csak havonta 1000 forintos regisztrációs díjat kell leróni.

Felügyelők, státustörvény eltörlése

A kormány több, nem adótörvényt érintő módosítást is beletett a salátatörvénybe. A beruházásokhoz szükséges engedélyek számát a mai ötven feletti számról kéttucatnyira csökkentik.

A kormány nemrég megszüntette a Bajnai-kabinet által idén felállított kincstárnoki rendszert. Most azonban átnevezve, és kicsit megváltoztatva a költségvetési szigor őreinek jogállását, visszahozza.

A kormány eltörli a státustörvénynek hívott jogszabályt is a salátatörvényben. Ez három év alatt készült el a régi Pénzügyminisztériumban, és tavaly év elején lépett hatályba. A státustörvény az államigazgatási intézmények új jogállását határozta meg, teljesen átalakította a működésüket, működési logikájukat.